Oldal 319 [319]
rálysága, megalapítása első századában el¬
ért, s mely a efundator regni> két legmél¬
nak munkája.
Az állam épületének főfalait azokban a
méretekben és terjedelemben, melyek állan¬
dóan megmaradtak, s a melyek védő árnyá¬
ban az építőmesterek emlékét hálás vissza¬
jemlékezéssel ünnepelhetjük, — ez a két
nagy uralkodó emelte, Ő nekik s e falaknak
" köszönhető, hogy a magyar királyság fej¬
kab
lödésének következő második kor
mely három hosszú emberdltére nyúlt ki,
a nemzetet a folyton megújuló polgárhábo¬
rik hullámai el nem sodorták s testén egy
félelmes ellenség: a görög császári hatalom
át nem gázolt. Ő nekik s e szílárd falaknak
- tulajdonítható, hogy a párttusák elsímultá¬
val a korszak végén a hazai talajon II. Bé¬
ik, tel¬
lának tekintély
Tkedf
alakja fől
jes pompájában kibonthatja a magyar király
hatalmát, s Magyarország, e büszke var
lábainál előörsőket tolhat a Kárpátokon túli
Halicsba s védelemre és támadásra egy¬
aránt alkalmas bástyákat, századokig főnn¬
álló erődöket állíthat föl délen a Boszna
mentében, s a Drina folyásánál a szerbek
földjén. S végre ama két nagy kírály tevé¬
kenységének folyománya, hogy a nemzet¬
emésztő pártvillongások daczára e tusdk
szünetei közben a szilárd fal kerítette biz¬
tos anyaföldön utódaik tovább fejleszthették
az állami intézményeket, még közelebb hoz¬
hatták Szt.-István királyságát s az ősi ne¬
mek ivadékait egymáshoz, sikerrel dolgoz¬
hattak az ország benépesítésének kulturális
munkáján s ezzel összekötve a magyar tár¬
sadalom kialakulásán,
Mert ez a második korszak, az árpád¬
kori királyság ez ifjú kora, a mondott írá¬
nyokban számottevő eredményeket mutat föl.
Mindenekelőtt szembeszökik az ország
területi szervezésének bámulatos előhala¬
dasa, Új közigazgatási egységek kelet¬
keznek az ország déli, keleti és északi
részein, melyek felé, mint csaknem meré¬
ben lakatlan vidékek felé a szomszédos vár¬
megyék határai addig mintegy elmosódtak.
Szent-István 45 megyéjéhez apránként 27
új várispánság csatlakozik s II. Géza már
összesen 72 vármegyének s ehhez képest
270
mitunk is, akkor a nemesség — az őssza¬
badok — zöme nélkül is 26—28,000 har¬
czos (roppant nagy szám abban az idő¬
ben) állott mindíg készen a magyar kirdly
rendelkezésére. A tizenkettedik század végén
JH, Bélának csak ezekből a megyékből be-£
folyó s csupán pénzbeli tiszta jövedelme (a
= = a
g után)
166.000 márkára, körülbelől nyolcz mill
koronára rúgott, pedig ez csak egyik (bár
legnagyobb) forrása volt a királyi jove¬
delmeknek. Természetes hát, hogy ily ala¬
pokra támaszkodva, a nyugateurópai szín¬
leaavdlxail kintéh
vonalból g y
annak a kirdlynak, a ki akkora területen
mint Magyarország csak maga szedhet vá¬
mot, csak maga verethet pénzt, a ki fől¬
ségjogaiban semmi herczeggel, gróffal nem /
osztozik s a kínek a vétkes vármegyei
«comes» (vdrispdn) megbiintetéséhez nin¬
csen szüksége (mint az egykorú német tör- [
ténetíró rémülten írja) többi egrófjais bele¬
egyezésére.
A király tekintélyével növekedik termé¬
szetesen k, udvara ti
súlya is. Még Szent-István s közvetetlen
utódai alatt csak az egy nádorispán tűnik ©
ki valamennyire a többi háttérben álló s
inkább előbbkelő cselédnek nevezhető ud¬
vari hivatalnokok közül; de már II. Géza (
dejében a nádorén kívül az országbíróz
nak s a királyi íngó vagyon főfelügye- /
lőinek, a kirdlyi tárnokok, az asztalnokok (
s a pohárnokok mestereinek mint nagyfe- 6
kintélyű udvari méltóságoknak neveivel ta¬
lálkozunk az oklevelekben. Az akkor leg¬
finomabb fejedelmi udvarban, Bizánczban "
növekedett III. Bélának gérég műveltsége
végül meghozza azt a szertartásszerűséget [/
is, mely a királyi állás külsőségeiből még —
hiányzott, s európai szinvonalra emeli vele
a magyar kírályi udvart,
Ebből az udvarból most már teljesen
kíválik s országos főbírája lesz a nemes¬
ségnek a nádor; még pedíg saját nádori / 3
kúriájában, a hol helyettesei is vannak ;
mig bent a király oldalánál az ősszabadok ,
fölötti törvénykezésben a nádor helyébe a ¬