Oldal 318 [318]
tak, de nagyobb rabszolga- és marhaállo¬
mánynyal birtak, természetesen kapóra jött,
s tetemesen elősegíté, a magyarság szabad
akaratából, a nemzetségi kötelékek további
tágulását, s a nemzetségek tagjainak a ki¬
rálysághoz való közeledését.
A törzs-szerkezet lassú lazulásával par¬
huzamosan így alakul ki István uralkodása
végeig 45 szervezett várispánság, melynek
lakott területe a mai anyaország és Erdély
közel háromnegyed részének felel meg, s
egy századig a közigazgatásilag és honvé¬
delmileg egyformán jól megalapozott ma¬
gyar királyságot alkotja Negyvenöt vár¬
ispán küldi be a nagyterjedelmű várbirto¬
kok jövedelmeinek két harmadát a király
kezéhez, a kinek gazdagságát növeli a ma¬
ganbirtokain szolgáló nép, az udvarnokok
nagy tömegeitől befolyó jövedelem, aztán a
sóbányák, a pénzverés és a vámok haszna.
S mikor háború fenyeget: negyvenöt zászló¬
alj kész e királyi vármegyékből az ős¬
szabadok és beneficiális várkatonaság egye¬
sült erejével a király parancsára harczba
szdllani... Négy évtized geniális és egyszer¬
smind kitarté munkája minden nagyobb
koczkáztatás nélkül és minden fölforgató
veszedelem tudatos mellőzésével eléri azt,
hogy az Árpád elfoglalta földön szilárd
központi kormánynyal biró igazi állam for¬
málódik, melynek erős tartaléka a nemzet¬
ségek kötelékében élő magyarság, de a mely¬
nek szolgálatában a magyar elem vezetése
alatt a várszerkezetbe osztott régi lakosság
is kiveszi a maga osztályrészét; oly állam,
mely belső egészséges továbbfejlődésre s
külső növekedésre egyaránt képes.
i LSŐ KORSZAKA e nagyarányú
. fejlődésnek — még pedig mindkét
irányban — a Szent-László és
Kálmán uralkodásának ideje. Mert bent az
országban a királyságnak más intézményei¬
vel jő a nemzet szorosabb összeköttetésbe,
A kirdlyi <senatus», a puszta királyi aka¬
raton épülő törvényhozás e néhány bizalmi
férfiúból álló szerve mellett, bár még csak
homályos körvonalakban, kibontakozni kezd
az a modern szóval alkotmányosságnak
269
nevezhető állapot, a mikor t. i. a nemzetnek
vagy helyesebben mondva a nemzet tekin¬
télyesbjeinek beleegyezése nélkül a király
mitsem tehet. E változásnak első országos
ténye László királylyá választása. László, a
kinek erős keze helyreállítja a polgárháborúk
alatt megbomlott rendet s a törvények tekin¬
télyét, czélszeriien fejleszti a pénzügyi kor¬
mányzás szervezetét s ügyesen föl tudja
használni azt a kedvező körülményt is, hogy
személyes bíráskodásának helyetteséhez, a
nádor-ispánhoz, önként és bizalommal kezd
fordulni az ős-szabad magyarság. Megsziin¬
teti hát a nemzetségi birák törvénykezési
tevékenységét, hogy utódja Kálmán a királyi
udvar amaz első tisztjének addig a királyi
szolgáló népekre korlátolt fobirdi hatóságát
az anyaországban a nemzetségekre is ki¬
terjeszthesse, s ezzel alapját vethesse meg
a későbbi alkotmány legfőbb oszlopának:
a nádorságnak. Majd kormányzókat rendel
Kálmán a nádorispán hatáskörével Erdélybe
is, a hová, az ottani magyarság megyéin
túlra, beszivárogni kezd nagy kerülő úton
ár annak az avar-kabar konglomeratumnak
töredéke, mely katonai szervezetében szé¬
kely név alatt két századon át állott ört az
ország nyugati határain s teljesen megma¬
gyarosodva áthozza külön jogát és szoká¬
sait a keleti országrészbe is.
S mig bent a két nagy uralkodó bölcs
kormányzása alatt a királyság folyton szi¬
lárdul, kint az ország határain túl is érez¬
hető lesz az a befolyás, melyet nemzetközi
az erősb a
szo¬
kott gyakorolni. László kiterjeszti hatalmát
Horvátországra, Kalman nemcsak orosz
földre viszi fegyvereit, hanem a magyar
király hatalmi körébe vonja a dalmát part¬
vidéket s józan előrelátással biztosítandó
elődje horvát szerzeményét, kormányzót:
bánt rendel ide, s hogy ez a bán szorosb
összeköttetésbe kerüljön az anyaországgal,
alája helyezi a Száva-Dráva közének aprán¬
kínt
5 s a föld bármely kirá¬
lyával képes szembeszállanis — mondja;
ekkor rólunk az egykorú külföldi krónikás
és ez a mondás adja legtalálóbb mértékét
annak a fejlődésnek, melyet Sz. István ki¬