Oldal 317 [317]
tív és törvényk
tisztviselőinek kormánya alatt, a kiknek ítéle¬
tével ha nincs megelégedve, magához az
immár kirdlylya lett fejedelemhez fordul.
Kér körülmény azonban mégis kapcsot
hoz létre a magyarság s a vdrispdnsdgi
szervezet között, Egy intézményszerű s egy
másik, személyi momentumokra támaszkodó,
Amaz erősb és kötelességet állapít meg; de
mert a nemzet életében gyökeredzik, kény¬
szer jellegével ép úgy nem bir, mint az
utóbbi, mely esetleges és kinek-kinek fet¬
szésétől függ. Alkalmas hát mind a kettő
arra, hogy ne ellenséges szemmel tekintse
a magyar az élet köznapi viszonyaiban
ránézve teljesen közömbös megyei intéz¬
ményt addíg se, míg — persze jóval későb¬
ben — bele fog lépni.
édel
hogy a nagyobb megyéknek számosabb
tagú, a kisebbeknek kisebb vagy megfogyott
számú nemzetségek feleltek meg. Könnyű
volt aztán az ily módon beosztott varispan¬
ságok hadi mesgyéin belül a szabad ma¬
gyarságnak nemzetségei és ágai szerint /
gyülni össze, a várispán mint kírályi had¬
parancsnok vezérlete ald.
De hogy még ez is minél kevesebb sur:
lódással járjon, a várispánságok élére István
a nemzetségek és ágak vezető elemeit, sok /
esetben bizonyára a maga törzsebeli ágak"
és nemzetségek fejeit állítá, a kik neki a
kezükbe letett hatalomért és a tekintélyes
jövedelem fejében szívesen szolgáltak; vár¬
ispánjai mellé pedíg tisztviselők gyanánt a
flav előkelőségeken kívül olyan alkalmas
ésszabad magyarokat szemelt ki, a kik mint
bE
Az i
sorstiak a nekik kínálkozó elő¬
ti kapocs a h
Erre minden ésszabad magyar köteles s
most a királylyá lett fővezér parancsára
háború idején a várispán az a csapatvezér,
nyőkért, a várbirtokból számukra kihasí¬
tott földek haszonélvezeteért, önként kivál¬
tak nemzetségeik kötelékéből, Később, mikor
‘rafal kidermborodi
a ki körül a éd ágak s g
fiai tartoznak. Országvédelmi
tekintetben hát a várispán hatósága tilter¬
oportosul
jed a kírályi várbirtok határain s megálla¬
pitott kerülettel bir. A várispánságok össze¬
sége azért az ország területének összesége
is. Mivel
ban is ágaik és nemzetségeik szerint cso¬
azonban az ősszabadok háború¬
portosulva szoktak gyülekezni: a királynak
legfőbb gondja, hogy a várispánságok had¬
kiegészítő-területi főlosztása lehetőleg össze¬
essék az egyes nemzetségek megszállta terii¬
lettel, mint ezt csattanós példakép a régi
Ujvármegye ís mutatja, mely két egymás¬
tól távol eső részből, a hernádmenti Abaúj¬
ból s a mátraalji Hevesből állott, mert a
nagy Aba-nemzetség kétfelé eső bírtokai e
kér vármegyerész területén feküdtek. Ez az
elv is (és nem csupán sok kisebb királyi
birtokszigetnek elszórt volta) magyarázatául
szolgálhat annak a körülménynek, hogy az
összefüggő egészet képező
4 1
a varszerkezet b
kirdly szabadjais lőnek a várszerkezet elő¬
kelői la fegyveres várjobbágyság arisztokra¬
tai, csaknem mindenben hasonlóak az ős- (
szabad nemeshez.
A Sas és waaay € személyt
kb 1
véve is |
i, az 6sszabadok —
hozták a nemesség — t
egy töredékét a varmegyével és így léket
ütöttek a nemzetségi szervezeten, a nélkül, (
hogy ez a nemzetségek sérelmével esett
volna, István azonban még tovább ment,
A Nyugat beneficidlis rendszerét utánozva,
sokakat a tekintélyesb ősszabadok közül
birtokokkal adományozott meg, hogy «mi¬
les»-cket (a kiket törvényei lépten-nyomon
emlegetnek)
mint a flav ajk nevezé őket — vitézeket tart¬
hassanak, söt maga is tartott nagy szám¬
ban efféle vitézeket, a kik neki a királyi
árisp
mellett szakgatott ferületű, egymástól a
eső részekből álló varispansdgok is kelet¬
keztek. Amazok (katonai) határain belül
b
nyáztak, míg emezek egyes részeire egy¬
mástól területileg
tömören együtt tartó nemzetségek ta¬
elszakadt nemzetségek
szállottak le. Ép így mondhatjuk azt is,
268
birtokból számukra kik bene¬
ficidlis adományokért fegyverrel szolgáltak. :
S végre, hogy az elérhetőt betetőzze, tör¬
vényeiben a nemzetségi közös birtoklás el¬
vével szemben, szűkebb családi körre szo¬
rítva, szabad magántulajdont engedett; a
mi mind azon független érzésű elemeknek,
a kik királyi szolgálatba lépni nem akar-(