Oldal 316 [316]
mazása csak úgy bír vala igazi értékkel,
ha általánosságban keresztülvihető, s így a
főhatalomtól való szerves hűbéri függésbe
az egész nemzet tömegét beleviheti, a mi
‘az ágak és nemek birtokrendszerével merő¬
ben ellenkezett. Ezért a nyugati intézmé¬
nyek közt figyelmét nem az a különben is
még fej
"hanem Nagy Károlynak hagyományos tekin¬
désben levő államtársadalmi rend,
b vonásaiban a szom¬
télyű s legalább
szédos német-olasz császárságnál még min¬
dig élő központi államszervezete köté le,
mikor — mint törvényei második könyvé¬
ben mondja — «antiquos et modernos imi¬
fantes augustos» királyi teendéin «meditalt»,
Ehhez fiizé a vele összeférő, a kor gondol¬
kodásának megfelelő hűbéri, vagy szaba¬
fosabban szólva még csak beneficidlis ele¬
meket, a melyekre intézkedéseiben lépten¬
nyomon rdbukkanunk. Okszeriien korlátolták
ezeket és amazt egyaránt, valamint a meg¬
alkotás idején, akkép különösen a fejlődés
további folyamában is a magyar nemek
birtokrendszerén s a szokásjogon alapuló
intézmények. Fol szabad tennünk, hogy
ezeket a tényezőket István — módszerének
imént fejtegetett hármas alapeszméje értel¬
mében — mint később is hatókat, mint a
királyság kereteibe beilleszkedő nemzetnek
idomító, de egyszersmind átidomuló kisérőit,
már eleve számításba vette; bár a pálya
küszöbén előre természetesen nem számít¬
hatta ki hatásuk erejét. Mind ehhez hozzá¬
járult aztán az ítt talált szlávság intézmé¬
) nyeinek és szokásainak befolyása, melynek
mértékét a kutatás mai állapotában még
nem határozhatjuk ugyan meg, de magát
a tényt nincs okunk eltagadni.
Azok között az intézmények között, a
melyeket István, módszerének elveihez ké¬
pest, nagy alapítása eszközei gyanánt fol¬
"használt, a legtipikusabb s minden tekin¬
— tetben legnevezetesebb: a várispánságok, ké¬
sőbb vármegyék, intézménye. Oly ország¬
"ban, melyre ez a név alig, az államé meg
tán épenséggel nem illik, szinte szédítően
mesés újítás volt oly közigazgatási egysé¬
rendszert hoztak az embertömegbe, s helyet
01 szerepet juttattak kinek-kinek a királyság
erületén, szoros és közvetetlen összekötte¬
267
tésben állnak a közponn királyi akarattal
is, mint ennek végrehajtó kézegei. A ma¬
gyar földből ország s Magyarországból
állam csak ezzel az alkotással lőn, a melybe
az első magyar király — ha szabad a szá¬
zadok hosszú sorára, adja isten hogy év¬
ezredekre szóló realítás fundamentománál
ki
egészen belélehelte,
At laldskor +.
szláv és egyéb (avar) elem természetszerűen
kifejezéssel élnem — geniális lelkét
i. minden hódol;
a fővajda hatósága alá került, miután az
egyes nomád s később félnomád magyar
nemek az általuk megszállott tágas uratlan
földeken a nekiek szükséges földmívelés
czéljából több mint elég rabszolgával ren¬
delkeztek. Ép oly természetes, hogy a fő¬
vajda volt ura annak a néptelen vidéknek
is, melyet sem a nemek, sem a régi lakos¬
ság nem fogtak birtokukba, Növelte aztán
ezt a hatalmas földbirtokot az a terület, a
melyet a fővajda nemzetsége nyert a meg¬
szálláskor, valamint az is, a mely később
a Géza és István ellen föllázadt törzsfők
legyűrése után háramlott a győztes főhata¬
lomra, Ez a rengeteg földbirtok nagy szigetek
gyanánt feküdt elszórva az egész ország¬
ban mindenütt, s magától kinálkozott az új
szervezés hordozójául, Ezekbe a szigetekbe
állítá be István a maga főtisztviselőit, s
székhelyet rendeltnekiek a flavok (nagy¬
részt avar eredetű) grádjaiban azaz győ¬
reiben, földváraiban, vagy ásatott és emel¬
tetett ily foldvdrakat ott, a hol még nem
voltak. Minden régi lakos egy-egy ily vár¬
birtok területén s minden rajta élő, őssza¬
badból bármi okon szolgává lett vagy nem
ősszabad eredetű magyar e főtisztviselő ha¬
tósága alá osztatott be, a ki a király nevé¬
ben főbirájuk, a közigazgatás vezetője lön
s egyszersmind főkezelője volt e királyi vár¬
birtokok jövedelmeinek. S mivel az alája
tartozó nép nagy többsége filáv: neki is és
a területnek ís cispáns és smegyes nevet a
beli magyar, a kinek a várispánhoz mindez
ügyben semmi köze nincs. Mert eme királyi
birtokszigetek közt elterülő szállásain fiigget¬
lenül és háborítlanul él — István elveinek
megfelelően — régi jogszokásai szerint a