Page 121 [121]    
          nap annak fizet adót, ki pillanatnyilag erő¬
 sebb. Mojmir bizonyára nem szűnt meg
 e területet a nagy-morva birodalomhoz
 tartozónak tekinteni, bár népe a magya¬
 roknak már behódolt. Ime, itt egy modern
 , példa: Bosznia nemcsak behódolt, de tény¬
 még mai nap is országai közé számítja,
 Árpád tehát, mielőtt a foglalást dél felé
 tovább folytatná, Huba vajda, továbbá
 saját unokadcseseinck vezérlete alatt egy
 nagyobb úgy látszik két törzsből — álló
 hadat rendelt ki, mely a Zagyva melletti
 — "Pásztóról kiindulva, előbb Gömört, majd
 a Garamig nyomult elő.
 
Eddig a had — bár a nagy-morva biro¬
 dalom fenhatóságát elismerő, de oda be
 nem kebelezett területen járt; a Garamon
 túl azonban már a tulajdonképeni, szoro- &
 ssabb értelemben vett morva határon állott, ő
 Úgy látszik, e ki
 "arra, hogy Hubát a Garamnál megállítsa,
 s őt a Bors alatt már útban levő újabb
 
mény indította Árpádot ©
 hadtest bevárására utasítsa,
 
Bors vezér a megérkezése után tartott
 "tanácskozás eredményéhez képest, a Garam
 völgyén nyomult fel Zélyomig, mig Huba
 útját nyugot felé folytatván, Nyitrához ér¬
 kezett, hol a morva vezér, kit Anonymus
 Zobornak nevez, tetemes haddal állta útját.
 A magyarok Zobor hadát a Nyitra folys¬
 ól nyilazással eliizvén, a folyón átkeltek,
 “a morvákat megtámadták s szétverték, fog¬
 — lyul ejtvén a vezért magát is. Két nap
 mulva Nyitra vára ís megadta magát;
 
Zobor vezér pedig a Nyitra melletti, maig
 “sis Zobornak nevezett hegyen felakasztatott.
 
A magyar sereg ezután, behódítva a
 Vágvölgyét, Trencsén és Pozsony vidékét,
 gész a Morváig hatolt elő. Árpád a fog¬
 laldst tovább folytatni nem óhajtván, miután
 
". -ezélját elérte, az elfoglalt területet Huba
 ondjaira bizta s a fölös hadakat a Tisza¬
 oz vonta vissza, hol Szalán ellen dén
 harczra készült.
 
Bár ha Szalán Tíitelből, a dunamelléki
 " bolgarokté! is tetemes segítséget nyert, az
 Alpár mellett bekövetkezett döntő csatában,
 melyben a magyar sereget Anonymus sze¬
 
ee
 93
 séget szenvedett. Ezzel a Duna-Tisza közé.
 nek sorsa végleg eldőlt
 2 Arpad seregével a Tisza torkolatáig
 egész Titelig ment, majd a Duna mentén
 hol állandó tartózkodásra rendezkedett be.
 
Még Titelből indult ki egy hadtest, alli¬
 tólag Lehel, Bulcs és Botond alatt (a mi
 azonban, tekintve hogy e három vezér 955¬
 ben a Lech-mezei csatában, Botond meg ép
 
962 körül Konstantinápoly előtt is szere¬
 pelt, alig valószínű), mely előbb Bolgár¬
 Fejérvár (később Nándor-Fejérvár) előtt a
 bolgárokat legyőzvén, a bolgár fejedelemmel
 békét kötött, s e békében a magyar foglalá:
 sokat biztosította; majd állítólag bejárván a
 mai Szerbiát, Boszniát, az Adriai tengerig
 hatolt és ennek partvidékét, visszajövet pedig
 Dalmát, Horvát és Tótországot, a Dráva¬
 Száva közét behódoltatván, Valkévarnal
 ismét a Dunát éri s ennek mentén Arpé
 hoz ismét csatlakozik.
 
Ezalatt Árpád, Szoárd-Kadocsa és Vajta.
 vezérei által behódoltatja a Tiszán túl ag
 Maros, Tisza, Duna és Erdély közti terii- "
 letet, s így most már csak a Maros és
 özti, Marót uralkodása alatt álló fold
 
Körös
 volna hátra, hogy a mai Magyarországnak:
 az egész, Dunától keletre eső területe a
 Ámde Árpád sürgősebbnek látja Pann
 niának, az ország e legnépesebb és legm
 veltebb részének elfoglalását, mely terül,
 got, alsó részében a morva birodalmat:
 Anonymus előadásából kivehetdleg Arp
 ik
 i nem akarván, Po
 melyek morva uralom alatt állottak; annál
 inkább, mert a Duna-vonal és a Dun.
 Tiszaköz biztosítására és a már meghódi
 tott Dráva-Száva közzel való összeköttet.
 helyreállítására, ép e részekre volt szül
 sége.
 
A magyar hadak tehát a Dunán Ó-Bu¬
 dánál átkelvén, Árpád fejedelem Ete és
 Vajta vezérek alatt egy sereget a Duna¬
 mellék meghódítására Szekcsőn át Baranya¬
 vár felé; egy másodikat Öcsőb és Ősi vez