Page 120 [120]
Árpád a munkácsi hosszabb pihenőt, foglalták el, s a Tiszán a dorogmai révei
_ miközben a megijedt kisebb flav törzsek átkelvén, a fősereghez csatlakoztak; míg
fejei hódolatukat önként bemutatták s a § Tohétém, Árpádtól egy erdélyi hadjáratra a
agyarok táborát élelmi szerekkel bősége- j nyervén engedelmet, áthatolt a Meszes szo¬
sen ellátták, arra használta fel, hogy ki- * roson és az Almás vizéig nyomult elői
i, valamint nagyobb osztályok 4 Az itteni népek vezére a magyarok elé vo¬
tján, az ország viszonyai, a terep, alege- 8 nulván, azoknak az Almáson való átkelés
lök stb. felől magának kimerítő tudósítást 2 sét megakadályozni igyekezett; de mig To¬
szerezzen; azután hadműveleti alapját kisze- BY hőtöm a vezért ítt lekötötte, Horka az éj
lesítendő, a tovább nyugatra, de még szin- ő folyamán az Almás folyón átkelvén, a vezér
én a hegyek alján fekvő Ungvárt foglalta ő hátába támadt; ezzel a csata el volt döntve
el, majd kiterjeszkedik nyugotra Zemplén, 18 s Töhötöm ura volt Erdély nyugati részé.
keletre Ugocsa, délre Bodrogköz területére, | nek, melynek népei neki hűséget fogadtak.
Nagy számú népének azonban e terület Marót az egész hadművelet lefolyása alatt
még mindíg elégtelen lévén, annak további a Körös-vonal védelmére szorítkozott, s a.
kiterjesztésére tesz kisérletet: a Sajdig ter- b magyar hadakkal szembeszállni nem mert. §
edő földnek békés úton való megszerzésére, Arpad és serege e közben a Sajó torko:
E kisérlet sikerült is, mert a magyarok latáig szállván le, Árpád újból követséget
erejétől tartó szláv-bolgár törzsek főnöke, © külde Szalánhoz: Ete és Vajta vezéreket,
. mondjuk Szalán, a kivánt területet áten. követelvén tőle, hogy a Zagyváig terjedő
gedte, sőt a magyarokkal szerződésre is | földet, melyre foglalásainak kikerekítésére
. lépett. szüksége van, engedje át neki, Szalán nem
Árpád hadaival most Szerencsig elényo- © | mert ellenszegiilni s igy Arpad hadaival a
mulvan, behddoltatta az Ete vezérlete alá Sajén átkelvén, egész a Zagyvdig nyo¬
elyezett kisebb haddal a Sajóvölgyet és a mult elő, i
tovább délre eső földet is a Matrdig; mig Ez időben, 896—897-ben, a viszály Szva¬
Bors vezér kiilénitménye a Bodrog (Bor- topluk fiai közt már rég folyamatban van,
sodm.) és Hernád völgyén fölfelé hatolva, E viszály főlötte kedvező alkalmat nyujtott
a magyarok uralma alá vetéaz északra © Árpádnak az új haza határait Nyugot felé,
eső területeket, előbb Sóvárig, majd a Sze- ha lehet egész a Fehér-Kárpátokig kiter¬
pességet egész a Tátráig, biztosítván egy- ES" mejeszteni. Annál is inkább, mert egyrészt
idejüleg a Kárpátok átjáróit is. e területre a földrajzi kikerekítés érdekében _
Végre megkísérli, ismét békés úton, a y szüksége volt, másrészt mivel a 894-ik évi
Biharban székelő kozár fejedelemtől, kit hadjáratból már jól ismert Pannónia meg¬
= Anonymus Marótnak (Ménmarót) nevez, a hódítását, jobb oldalában a Morva biro- |
Szamos vidékét s általában a Tisza és a dalommal, alíg lehetett elképzelni, Pannó¬
Meszes hegység közti területet megszerezni. niára viszont a Duna-vonal és a Duna¬
Ámde Marót erre nem volt hajlandó. Árpád Tisza közti terület nyugodt birtoklása "
felülteti tehát Előd, Tas és Töhötöm tör- szempontjából föltétlenül szükség volt. :
zsét (Előd helyett a vezérletet fia Szabolcs Pauler Gyula ugyan úgy véli, hogy a 7
viszi, Töhötöm törzsénél pedig alvezérként ÉG 4 Nyitra-Pozsony-vidék behódítása csak kéz"
fia Horka szerepel), a kik a Tiszán a ládi sőbb lehetett, mert a morvák 899-ben a ©
révnél átkelvén, a mai Szabolcsmegyét hó- pápától metropolitat és három püspököt kér¬
doltatták be, majd megoszolván, Tas és 3! tek. E vélekedés azonban el nem fogadható;
Szabolcs a Szamos vélgyét (Szatmár), Tő- mert hiszen a Garam és a Kárpátok közé
hőtöm és Horka pedig, a Nyírségen dtvo- eső terület, melynek északi része különben /"
nulva, az Érmelléket foglalták el, mignem |e néptelen és puszta volt, a nagy-morva biro¬
végre a hadak Zilahnál, a Meszes-kapunál, dalomnak csak kis részét alkotta, s elvesz=
ból egyesültek. Arpad újabb utasítására [RY — tése még nem jelenthette a birodalom el¬
ezután Tas és Szabolcs délnyugatra for- enyésztét, Másrészt a behódoltatás még nem
dulva, a Szamos és Körös közti területet elfoglalás; a behódolt nép ma ennek, hol