Stranica 87 [87]
3. Az úzok (kunok) a IX. X. században
sei éltek. Görög írók úzoknak, perzsák és
arabok gúzoknak nevezték őket. Már 835
előtt háborúskodtak a besenyőkkel, a kik¬
kel való rokonságuk fokának megállapítása
a legnehezebb kérdések közé tartozik. Igen
sokan, legalább nyelvileg, egynek veszik
őket, A Lebédiából kivándorló magyarokhoz
úzok vagyis kunok is csatlakoztak és nyelv¬
ben keveset különbözvén tőlük, elmagyaro¬
sodiak. Egy másik töredék, mely a Kuma
TE
hettek sokan. Még kevesebb tagot számlál¬
hatott az uralaltájiak finn-ugor atyafisága.
A finn-ugorok főbb népei Árpád idejé¬
ben még nem éltek államokban. Egyes
független törzseik szállásait csak nagyjából
jelölhetjük. ki.
Az osztjákok és vogulok az Ural hegy¬
ség felső vidékén, az ázsiai határon lakta!
A votjákok a Káma és Viatka kö
Baskardia és Nagy-Bolgárország szomszéd¬
ságában éltek. Finn-ugorságukat nyelvben,
testalkatban, jellemben máig megőrizték.
A mordvinok ugyane tájon, kissé délebbre
partjai mellől mint kumai nép
került a Krimbe, saját török-tatár szolgáinak
hatása alá került, és
a félszigeten törökös tatár lett.
4. A besenyők az úzokkal vagyis a ku¬
nokkal azonos nyelvet beszéltek. Konstantin
szerint az aldunai Disztrától (Sziliftriatol)
a dontövi Szárkelig, tehát Etelközben és
Lebédiában is tanyáztak. Mivel azonban
Lebédia a mai Déloroforszaggal együtt a
kozárok felsősége alatt maradt, csak a
tulajdonképeni Etelköz (Patzinakia) volt a
besenyők független szállása. Ez a szállás
azonban egymaga is nagyobb volt vala¬
mivel a mai Magyarországnál. Az Alduná¬
nál a besenyők csak Árpád halála után,
914-ben telepedtek meg. Etelköz és Lebé¬
dia nyolcz tartományát — Konstantin nyo¬
mán — névszerint is ismerjük, fejedelmeik¬
kel együtt; s tudjuk, hogy a 40 kerület
élén szintén egy-egy kisebb vezér vagy
nemzetségfő állott. Hat puszta váruk vagy
kátájuk volt. Az etelközi besenyők közül az
Ertem, Sur és Gyula tartomány népeit
kangarnak nevezték, mivel a többinél vité¬
zebbek és nemesebbek voltak.
Mindent összevéve: a bolgárok két or¬
szága, Baskiria, Kozárország, a besenyők
földje és Magyarország, tehát a hat (közön¬
a három millió négyzetkilométert s így (a
mai) Európának mintegy harmadrésze e
rokon népek kezében volt. A magyart ki
véve, ezer év alatt mindenik elvesztette 6:
«testvértelen ága nemének". Egyébiránt ezek
a testvérnépek a roppant területen sem le¬
A zürjének a Vicsegda (zürjén néven
Esva), a Meszen és a Pecsora forrásvidékein
laktak. les fob
A zavolocsiak vagy zavolocsiebeli cstidok
az Onega és Vaska közt, az Alsé-Dvina
folyam partjain éldegéltek. A zavolocsiak
karjalai finnek voltak.
A. cseremiszek vagyis marik (férfiak) 4
a nagy-bolgárországi csuvasok s a most 2"
említett népek közt, a Vetluga és Vjatka (ő 9
közt, a Volga partjain Kljazmáig tanyáz¬
tak. Finn-ugor eredetűek, de szókincsökben /
sok a tőrök szó. A Volgától nyugatra a
Nyugati szomszédaik: a muromák, mer= gy
ják, veszjek, inkeriek már az oroszoknak 6g.
hódoltak. 5;
A tulajdonképeni finnek, vagy sa- [d
szuomalajnen-ek (mocsár¬
ját nyelvükön
földiek) akkor is mai hazájokban laktak. "
A szlávok, a kikkel gyakran harczoltak,
csúdoknak (jövevényeknek) nevezték őket ís.
Mythologiajuk szépségei újabb időkben az
egész művelt világ érdeklődését felköltötték.
Az akkori földrajzírók a finnek orszag
nak csak egyik népéről, a kvénről irtak
bővebben. Maguk a finnek az ország ős¬
lakosait hítták kainuiaknak vagy kvéneknek.
A livek (randalisztok vagyis partlakók)
a Csúd-tenger (Peipusz-tó) vidékéről a VI.
században kiszorították a gótokat; de ekkor 7
már adót fizettek a skandináviai gótoknak. «6 Haj
A kúrok odább délen a VII. században
már az Aa vidékétől s a Balti-tengertol 7
délnyugatra a Niemenig s a litvánok és
laktak; a livek¬
a semgalli lettek orszagai
től csak tájszólásban különböztek. Először