Oldal 47 [47]
rozédik, Az új műveltségi tárgyakkal és
fogalmakkal való megismerkedés alkalmé¬
val rendesen meghonosodik az illető tár¬
gyak és fogalmak neve is. Tehát a szavak
jövevény-voltából általában jogosan követ¬
keztethetjük azt, hogy a nép az illető. tár¬
gyakat és fogalmakat más néptől, még
pedig ettől meg ettől vette át Altalában,
mondom; de nem fiabad ezt kivétel nélkül
minden szóátvételből következtetni, mert az
is köztudomású dolog, hogy idegen sza¬
vakat szükség nélkül is vesznek át, s meg¬
történik, hogy az ilyen idegen szó kiszo¬
rítja a használatból az eredetit, Abból pl.
hogy a szakáll török jövevényszó, naivság
volna azt következtetni, hogy a magyarok
a törökökkel való érintkezésük előtt nem is¬
merték a szakállat. De mármost azt kér¬
dezhetné valaki: hogyha a szavak átvett
volta nem bizonyítja kétségtelenül az illető
tárgyak és fogalmak átvett voltát, tehát
korábbi meg nem létét, hogyan merünk be ő¬
tal.(29) De a nyelv fanúsága szerint ők
már a vogul-osztjákságtól való különválá¬
suk előtt hálóval is halásztak s később a
törököktől megtanulták a tökéletesebb szer¬
kezetű gyalom használatát is.
segédeszközük szintén már a vogul-osztjd¬
kokkal való együtt-élésük korában a hajó
volt, a mely eredetileg kisebb vízenfutó kész¬
séget, csónakot jelentett, Vadáfzati készle¬
tükhöz tartozott a tegez is, a melynek neve
az ugor (azaz magyar-vogul-osztják) nyelv¬
egység korából való, továbbá a tőr (fogótőr),
a mely török eredetű. A vadász kísérője és
segítőtársa az eb, nevezetesen az agár és
a kopó volt, (A kutya már az ős-finnugo¬
roknak is háziállatjuk volt; régi nevének
maradványa a fene szó.) Valószínű, hogy
a régi magyaroknál is dívott a lovas vadá¬
Halászati
szat, a melynek az emléke mai napig-is él
a vogul népköltészetben, (30)
lés. — Az
ős-finnugor népnek a kutyán kívül még egy
2. Állattenyésztés és foldmii
kettőhöz
liik mégis műveltségtörténeti
ket vonni? Erre az a feleletünk, hogy az
jállatja volt: a juh. Ehhez a
az ugor korban harmadikul a ló járult.
Teall Taal
erősebb égi hatás egész
ágak meghonosításában áll, s ezzel velejár
a megfelelő szócsoportok meghonosítása is;
ha tehát egész szócsoportok bizonyulnak
más nyelvből átvetteknek, akkor a mi kö¬
vetkeztetéseink erős alapon állanak,
A következőkben legnagyobbrészt a nyelvi
adatok alapján, de fölhasználva a törté¬
nelmi és némely ethnologiai adatokat is, váz¬
latos képét iparkodom megrajzolni a ma¬
gyarság honfoglalás előtti műveltségének.
Természetes dolog, hogy e helyütt nem ter¬
jeszthetem elő az egész tudományos appa¬
rátust, hanem csak az eredményekre szo¬
ritkozom, (28)
1. Halászat és vadászat, — Az ős-finn¬
ugorok halászattal és vadászattal szerez¬
ték meg életszükségleteiket, A hal, az íj,
az ideg (íj-ideg) és a nyil ős-finnugor sza¬
vak, A legrégibb halász-eszközök, a me¬
Iyeknek az emlékét a nyelv megőrizte, a
hal útját elálló rekesztékek: a fal és a vész
(vejsze), továbbá a későbbi horognak kez¬
detleges megelőzője, az ág voltak. (E szó
finn és lapp megfelelőinek jelentése: <horog»..)
Ibn Roszteh és Gardézi munkájából tudjuk,
hogy a magyarok is foglalkoztak halászat¬
a magyaroknak legköze¬
lebbi rokonaiktél való különválásuk után
sem volt, a míg a törökséggel érintkezésbe
nem jutottak, Megvolt ugyan a nyelvükben
az ősi finnugor
zó (a melynek megfelelői
az összes ti, n, ural-altaji nyelvesaládokban
megvannak) és származéka, az emse, to¬
vábbá az árjáktól átvett tehén, de amazok
nem nőstény disznót jelentettek, s emez nem
nőstény szarvasmarhát, hanem általában
nőstényt; megvolt a finnugor alapnyelvből
maradt üsző szó is, de ez sem fiatal tehe¬
net jelentett, hanem különféle állatok bor¬
A szélesebb körű állattenyésztést a
kos, toklyó, iri kecske, olló (kecske¬
gdélye); — tyúk, csibe. A tejből, a mely¬
nek a neve ismeretlen eredetű, de okvetle¬
nül megvolt már a honfoglalás előtt, meg¬
tanultak vajat köpülni, (A köpü szó török
eredetű.) A vaj ősi finnugor szó ugyan, de
eredetileg általában zsiradék-félét jelentett,
s a jelentése nyilván a török hatás korában
vált specziálisabbá, Az író, a túró és a
sajt szintén török eredetű, A juhok szőrét