Oldal 46 [46]
talán maguk sem tiszta indogermánok,
hanem többfajúak voltak) hozzája csatla¬
koztak és nyelv szerint finnugorokká lettek.
De az ősnépnek, ha csatlakoztak is hozzája
idegen elemek, törzsökös része mégis csak
az eredeti finnugor volt, Ennek a törzsö¬
vak közül műveltségtörténeti adatokul min¬
denckelőtt azok szolgálhatnak, a melyekről
a nyelvtudomány kritériumaival meg lehet
hogy a finnugor alapnyelvbél
valók; továbbá azok, a melyeknek a meg¬
állapítani,
voltát legalább a magyar és vogul-osztják
kös résznek a nyelve öröklődött évezredeken
át ivadékról-ivadékra s él mai napig is a
köztük a magyar
kán. Bármilyen idegen elemekkel gyarapo¬
finnugor népek - aja¬
rott is tehát a magyarság, annyi bizonyos,
hogy az «igazi magyarokv az 6s-finnug
yelvegység koráig, vagyis a magyar¬
ság külön élete előtti időig lehet vissza¬
vinni. Nemkülömben azon jövevényszavak,
a melyekről ki tudjuk mutatni, hogy még
a honfoglalás előtt honosodtak meg őseink
roknak egyenes leszármazottjai.
BAGYON kevés az,
magyaroknak honfoglalás előtti
5 és honfoglaláskori műveltségéről
a mit a
yelvében. Végül még u ismeret¬
len eredetű szó is, a melyekről annyit mégis
teljes bizonyossággal állíthatunk, hogy nem
ebben a hazában képződtek vagy hono¬
sodtak meg.
Ezekből az adatokból azonban csak nagy
szabad k
vonni,
Az alapelv az, hogy valamely szó meg¬
volta a szó-jelentette tárgy vagy fogalom
a legrégibb forrá i
találunk, Az archacologiai I Ieletek a mele
ségnek csak bizonyos körére szorítkoznak,
s a fantsdgtételiik annyiban nem egészen
kielégítő, hogy csupán az illető területnek,
de nem határozottan a terület ezen vagy
Irségéhez szol¬
megvoltát ís yitja. Minthogy azonban
a szavak jelentése változásnak, fejlődésnek
van alávetve, vigyáznunk kell arra, hogy
a régi szónak ne
tulajdonítsunk . valami
modern jelentést, Így pl. abból
hogy a
szó megvolt a honfoglalás előtti magyarok
azon egykori lakóinak
gáltatnak adatokat
Sokkal nagyobb számúak és megbízha¬
tóbbak azok a műveltségtörténeti adatok, a
melyeket a nyelv szolgáltat, ha kellő óva¬
tossággal vallatjuk. A nyelv határozottan
egy néphez van kötve, annak kétségtelen
sajátja,
elemek seek egymás mellet; a melyeket
Szókészletében különféle eredetű
az összeh y gpiBige
vel egymás fölé sorakozó rétegekké csopor¬
cestietinll, s ezen rétegek a népnek részint
, sőt már a finnugor alapnyelv¬
ben ís, nagy hiba volna azt következtetni,
hogy a mi honfoglaló őseink s már az ő
ős-finnugor eleik is olyanszerű épületek¬
De mé
nak kell lennünk a negatív következtetések¬
ben;
nem szabad egyszerűen azt következtetni,
ben laktak, mint mi. óvatosabbak¬
t. i. valamely szó meg nem voltából
hogy a tárgy vagy a fogalom sem volt
meg; mert hiszen tudjuk, hogy azóta is, a
mióta magyar nyelven írnak, jó csomó sza¬
vunk
kíveszett, s ez minden bizonynyal
hala¬
részint gbeli
gét,
dását tárják a vizsgáló feme elé.
A «nyelvészeti palacontologia» adatai tehát
a szavak, mint tárgyak és fogalmak nevei
és kifejezői. Minthogy pedig a honfoglalás
előtti kor szókészlete írásban nem maradt
történelem előtti korban is.
megtörtént a
Máskép áll azonban a dolog, ha valamely
fogalomkérnek összes szavai hiányzanak;
akkor már helyes az a következtetés, hogy
maga a fogalomkör sem volt ismeretes,
Pl. ha nem tudnók is, hogy a honfoglaló
k nem voltak k ennek a
reánk, csak k útján állap
meg, hogy a minket érdeklő szavak közül
etnek tekintetbe, vagyis melyek
voltak meg abban a korban, Az eredmény
melyek
a következő:
A nyelv történelmi korában előforduló
és legnagyobbrészt most is meglevő sza¬
gy
konstatálására teljesen elegend
volna az,
hogy a keresztény egyháznak összes spe¬
cziális műszavai hiányzottak a nyelvitkbol.
Az eredeti szavak rendszerint az ősmű¬
veltségre vetnek világot; a műveltségbeli
haladás jórészt a jévevényszavakban tűk¬