Oldal 48 [48]
azelött kétségkívül finnugor szóval csak
szérnek nevezték, éppúgy mint más álla¬
fokét; s hogy a törököktől átvették a gyapjú
szót, az arra vall, hogy megtanulták tőlük
e finom ször értékesítésért — Mellékesen
megemlítem, bár nem tartozik szorosan
véve ide, hogy a méhet és a mézet már
ősidők óta ismerték, mert mind a két szó
megvolt a finnugor alapnyelvben; de ebből
természetesen nem következik az, hogy akár
az 6s-finnugorok, akár a magyarok méh¬
tenyésztéssel is foglalkoztak.
Ibn Roszteh azt mondja egyebek közt a
magyarokról, hogy sok szántóföldjük van. (31)
A földművelést szintén a törököktől
ták, mint a következő jövevényszavak bizo¬
nyítják: búza, árpa; —
szántóföldet jelentett s e jelentésében a régi
tanul¬
tarló (eredetileg
irodalomban elő is fordul), eke, sarló,
aratni, kepe, szérű, szórni, ocsú, őrni (a.
m. sőrölnis; ma is megvan a nép nyelvé¬
ben), dara, szapu (gabonamérték, gabona¬
mérő faedény); — boglya;— kender, csepi
tilé, orsó; — szőllő, szűrni, bor, seprő,
csiger; — komló, (Valami sör-féle italt már
régebben ismertek; a neve árja eredetű.)
A gyümölcs, alma, körte és a borsó is tö¬
rök eredetű szó, de ebből aligha szabad
azt következtetni, hogy az akkori tör
velyes vetemények termesztésével is foglal¬
koztak.
3. Házi munka, ipar, kereskedés. —
A házi munka nagyobb részét bizonyára a
nok végezték, Már az ős-finnugor korban
főztek, fontak és varrtak. Főzőedényük régi
neve a fazék szóban maradt fönn. A fonás¬
hoz kezdetben nyilván növényrostokat és
használtak, később lószört,
még később kenderszálakat is, A ruháza¬
tot igen hosszú idén át csupán állatok bő¬
réből varrták, kétségkívül csont- vagy fa¬
állati. inakat
tűvel, s ehhez a munkához olykor talán ár
is kellett. (Ennek a neve is megvolt már a
finnugor alapnyelyben.) A ruhának eredeti
magyar neve *mezech azaz söltős volt;
ennek a származéka a mezechtelen, mezej¬
mezítelen, — meztelen sruhát¬
telen, azaz
lan» szó, Az ugor korban az árják útján
megismerték a nemezt, később — külön¬
válásuk után — a vászonnak és a bársony¬
nak nevezett szövetet, a melyeknek akkori
minőségét természetesen nem lehet ponto¬
san meghatározni, (A bársony szó erede¬
tibb jelentése talán «selyem» volt.) Nyilván
ezekből ís készültek ruhadarabol
nemez¬
ből talán a köpönyeg, a milyent esős idő¬
ben és télen ma is viselnek némely török
népek. A törökökkel való összekerülésük
után bőrruhák varrására már külön mester¬
embereik is voltak: a szűcsök. (A szó ere¬
deti jelentése evarrós volt.) A ruhavarráson
kívül a famunkára is voltak már mester¬
embereik: az ácsok, Az árják vásárainak
látogatása és később a török szatócsok azaz
kalmárok útján bizonyára nemcsak sziik¬
séges holmik, hanem fényűzési czikkek is
terjedtek, mint pl. gyűrűk, gyöngyök és
tükrök, Gardézi szerint a régi magyarok
pompakedvelék voltak; a ruházatuk színes
selyem szövetekből készült, s a fegyverze¬
tük ezüsttel volt kiverve, (32) Bölcs Leó is
megemlékezik pompaszeretetiikrél, (33) Ibn
Rosztehnal olvassuk, hogy a szomszédos
szláv népekre, a melyek nekik alattvalóik
és adófizetőik voltak, rá-rárontottak, a fog¬
Iyul ejterteket elhurczolták a keletrómai biro¬
dalom egyik kikötőjébe, Karchba, oft rab¬
szolgákul eladták őket a bizancziaknak s
cserébe aranyos szöveteket, színes gyapjú¬
yegeket és más bizanczi árukat kaptak
értük. (34)
4, Hadakozás,
— A békességes foglal¬
kozások mellett a magyarok a hadi mes¬
terséget is régtől fogva gyakorolták, Mint
már mondtam, erre ís vannak tanúbizony¬
ságaink a nyelvben, A had ősrégi finnugor
szó, s ha eredeti jelentése tágabb volt is,
az ugor korban már mindenesetre hadsere¬
get jelentett, mint a magyar, a vogul és
az osztják nyelv egyaránt tanúsítja, A vo¬
gulban van <hadakozni» jelentésű szárma¬
zéka is, éppúgy mint a magyarban, (A sereg
szóra, a melyet őseink később a t. ktől
vettek át, e szerint voltaképpen semmi sziik¬
ségük sem volt.) A legrégibb korban az íj
és a nyil volt a fegyverzetük. Legközelebbi
rokonaiktól való különválásuk után kapták
az árjáktól a kardot és a vértet, Nemcsak
gyalog, hanem lóháton is hadakoztak, épp¬
úgy mint a régi énekek tanúsága szerint az
egykori vogulok és osztjákok is. Ló,