Oldal 29 [29]
De hagyjuk el a képes beszédet.
A tulajdonképpeni történelem az első írott
adattal kezdődik. Hanem azért az sem ma¬
rad előttünk teljesen rejtve, a mi annak¬
a miről semmi fél¬
mert az anthropologia,
előtte volt és történt,
jegyzés sem fiól ;
az ethnologia, az archacologia és a nyelv¬
= ree alh sa
gUSES
sereg adatot a történelem előtti korból, s ez
adatok j6 része még hitelesebb is, mint egy¬
némely régi írónak ránk maradt
mily szorgosan járt ís utána, nem sikerült ar¬
ról a vidékről való embert találnia, a kivel
magyarul tudó szolgája beszélhetett volna.
A XVII. század második felében Fogel
Márton hamburgi orvos, az éleseszű poli¬
hisztor fölfödözte, hogy a magyar meg a finn
ésa "lapp: nyelv között rokonság van, s ezt
= fsekkeleés
kezeti párhuzamokkal EZTET Körül¬
belül ugyanaz időtájt egy másik kiváló
A nélkül, hogy a többit kisebbíteni akar¬
nám, bátran kimondhatom, hogy az emli¬
tett tudományok között a nyelvtudomány az,
a mely a legtöbb adatot szolgáltatja, és a
leghitelesebbeket ; s hozzátehetem még, hogy
abban is fölötte áll a többinek, hogy adatai
sokkal régibb korba nyúlnak
amazokéi.
vissza, mint
Mármost fogjuk vallatóra a nyelvtudo¬
mányt"és mondassuk el vele rendre, a mit
a történelem előtti kor magyarjaíról tud.
Z ELSŐ KÉRDÉS a magyar
íg nyelv eredetének kérdése. Erre
S egyes-egyedül a nyelvtudomány
adhatja meg a feleletet, és semmiféle más tu¬
dománynak nincsen beleszólása, A nyelv¬
pedig teljes h 1 meg¬
állapította, hogy a magyar nyelv finnugor
nyelv; tagja annak a nyelvesaládnak, a
melynek többi élő tagjai a vogul, az oftjak,
a ziirjén, a votják, a cseremif, a mordvin, a
finn és a lapp. Mindezek a magyarral együtt
egy és ugyanazon alapnyelvnek, a finnugor
pnyel ásai, újabb
Már 1517-ben megan hate Rash Miechov András
krakkói kanonok és orvos «Tractatus de dua¬
bus Sarmatiis» czímű művecskéjében, hogy
az uralvidéki jugorok (—ugorok vagyis vogu¬
lok és oftjdkok) nyelve rokona a magyar
nyelvnek, Herberstein Zsigmond báró «Re¬
rum Moscovitarum Commentarii»
ezimit
munkájában, a melynek első kiadása 1549¬
ben jelent meg, szintén megemlítette, hogy a
juharok (vagyis az ural-vidéki ugorok) állító¬
lag ugyanazon a nyelven beszélnek, mint a
magyarok, de nem tudja, igaz-e, mert bár¬
, a svéd Stiernhielm György is
rájött a magyarnak a finn és a lapp nyelv¬
vel való rokonságára, Valamennyi finnugor
Strahlenberg
Fülöp János állította és bizonyítgatta szó¬
egyezésekkel «Das Nord- und Ostliche Theil
von Europa und Asia» czímű munkájában,
nyelv dsszetartozasat legelőj
a mely 1730-ban jelent meg.
Mi nálunk a magyar nyelvnek más finn¬
ugor nyi való egyk
Jánosnak «Demonstratio idioma Ungaro¬
rum et Lapponum idem esse» czímű mun¬
kajaval kezdődött, a mely 1770-ben jelent
meg, s a melyben a magyar és a lapp
nyelv rokonságát szóegyezésekkel és nyelv¬
tani alakok egyezésével bizonyította, Saj¬
novics, bár nem volt nyelvtudós, egéfjen
helyesen fogta föl a nyelvrokonsdgot. Mű¬
véből kitűnik, ha nem mondja ís ki hatá¬
rozottan, hogy ő a nyelvrokonságot nem a
hanem a szabályos megfelelésben kereste ;
s ez az, a mi nálunk sok iskolázott ember¬
nek máig sem fér a fejébe. A magyarnak
és a lappnak a nyelve — mondja ő —
rokon lehet a nélkül, hogy egyik a másik
szavát megértené; mert ha e kettő hajdaná¬
ban egy nép volt is, annyi század óta
teljesen el lévén egymástól választva, mind
a lapp, mind a magyar nyelvnek meg kellett
változnia; hiszen azt csak nem tehetjük
föl, hogy mind a kettő megállapodott úgy,
a hogy az egység korában volt, vagy hogy
mind a kettő teljesen egyenlően fej
tovább és ugyanazon változásokon ment át.
Sajnovics «Demonstratio»-jat 1799-ben
Gyarmathi Sámuelnek «Affinitas linguae
Hungaricae cum linguis Fennicae originis
grammatice demonstrata» czímű munkája
követte, a melyben az osztják nyelv kivé¬
telével már az egész finnugorságot egybe¬