Oldal 30 [30]
vetve találjuk, A XIX. század elején a
kettőhöz harmadikul Mik
kozott s mind az «Antiquitates»-ben, mind
csatla¬
az «Elaboratior Grammatica»-ban félhasz¬
nálta a magyar szavak és nyelvtani alakok
megmagyarázására a finnugor nyelvek ada¬
fait, Ezután hosszú szünet következett, a
melyet a Horvát István-féle romantikus ís¬
kola délibábos nyelvéfkedése töltött be.
A harminczas évek végén indult el Reguly
Antal az ő hosszú és sok fáradsággal, sok
járó északi a;
hét évig tartózkodott Orofországban és tö¬
mérdek finnugor nyelvanyagot jegyzett össze,
A századnak a derekán kezdte meg alap¬
vető munkálkodását az összehasonlító nyelv¬
tudomány terén Hunfalvy Pál, s azóta nem
szűnetel e téren a munka, Hunfalvyhoz
csakhamar Budenz József is csatlakozott,
Szívvel-lélekkel ráadta magát az ú n
ural-altaji és később majdnem teljesen a
Óriási
munkásságot fejtett ki; harmincznégy éven
finnugor nyelvek. tanulmányára,
ar szakadati
I dolgozott, írt ér
y :
és végre munkássága betetőzéséül megírta
ótárakat, közölt szövegeket,
két főmunkáját: a «Magyar-ugor össze¬
hasonlító szótárs-t és «Az ugor nyelvek
összehasonlító alaktanás-t, S a mi (szintén
igen nagy érdeme: iskolát alapított, új
nyelvéB-nemzedéket nevelt, a mely aztán
folytatta az ő munkálkodását.
De nemcsak mi nálunk, hanem a külföl¬
dön is serényen folyt a munka a finnugor
nyelvészet terén a mult század második felé¬
ben és foly ma is, Finn, észt, dán, svéd,
norvég, német és orosz tudósok vállvetve
dolgoztak és dolgoznak a finnugor nyelv¬
tudomány elébbrevitelén,
És a míg ekkép hazánkbeli és külföldi
komoly, lelkiismeretes tudós férfiak nyugod¬
tan építik tovább a megkezdett épületet, a
melynek alapja az ő meggyőződésük —
tehát a hozzáértők meggyőződése — szerint
olyan erős, hogy soha meg nem rendülhet:
nem különös dolog-e az, hogy mi nálunk a
hozzá nem értők ki
vannak, a kik ezen épület
mintha valami tudományos dívat volna, a
mely majd idejét fogja múlni, mint min¬
den más divat? Vannak óvatos írók, a
kik nyelvünk eredetéről szólva konstatálják,
hogy a nyelvtudósok egy része finnugor
nyelvnek tartja a magyart, de el nem mu¬
lasztják hozzátenni, hogy mások szerint a
török-tatár nyelvcsaládba tartozik, Vannak
kevésbbé óvatosak, a kik semmibe sem ve¬
szik a efinnugor elméletets és egyenesen
török-tatár eredetűnek mondják a magyar
nyelvet. Sét olyanok is akadnak, a kik a
mi nyelvünket a mongollal, a tamullal, a
kabarddal, a sumirral és Isten tudja még
miféle nyelvekkel rokonítják, mert hiszen a
papiros türelmes, és a laikus közönség szi¬
vesen elhisz mindent, csak a finnugor ro¬
konságot nem.
Hogy mi az oka ennek az igazságtól
való húzódozásnak, azt kimondtak már
nem egyszer, Semmi egyéb, mint a gyer¬
mekes nemzeti hiúság, a mely már jó
Barcsay Ál
a követke:
ójuk nemzetünket, ki Lappóniából hur¬
unknak a tolla alá adta
szavakat: «Sajnovics jármától
czolja nyelvünkets, s a mely a <halzsiros
atyafisága, a «csiribiri népek», a «dib-dab
népecskék» szálló igéknek adott szárnyat.
A finnektől most már, hogy nálunk is tud¬
ükre
nak róluk egyetmást, a mi becsülei
válik, nem idegenkednek a nemzeti hiúsá¬
guktól elfogultak sem, de a többi finnugor
néppel és nyelvvel való rokonítás nincs
ínyükre,
Ez azonban az összehasonlító nyelvtudo¬
szán amfedlétaei kásságát legkevésbbé
sem zavarja, nem hogy megakasztaná, Ők
a maguk útján haladnak, tudván, hogy az
a helyes út. Nem a népszerűséget hajhász¬
szák, hanem az igazságot keresik és nyu¬
godtan hirdetik tudományos kutatásaik ered¬
ményeit, akár tetszenek a laikusoknak, akár
nem. És el fog jönni
minden művelt magyar ember csodálkozni
mikor
az az i
fog azon, hogy valamikor akadtak olyanok,
a kik kételkedtek az igazságban,
ségében kételkednek? Nem különös dolog-e
az, hogy a magyar nyelv finnugor voltának
hirdetését sokan még mindíg olybá veszik
tt még mindíg sokan A finnugor összehasonlító nyelvtudomány
Piának erős- fő ényeinek a köztudatban való meg¬
gidkerztső anit foi az
g
hogy nagyon kevesen vannak tisztában a
tegezte GIRS GS el aval
J 3. GS}