Page 328 [328]
OCR
szükségesek. Ezen a területen kevéssé az integrációs politikák, az európai társadalmi szándék, mind inkább a migráns és migráns hátterű muszlim közösségeket jellemző családmodellen belüli paradigmaváltás lehet a megoldás felé vezető út. Az alá-fölé rendeltség, vagy a nőkkel szembeni elnyomó bánásmód természetesen nem vallásfüggő, a többségi nem muszlim társadalomban is létező jelenség, ám az tény, hogy a nemek közötti különbségtételre az iszlám mintegy felhatalmazást ad a Korán sorain keresztül. Integráció és oktatás Az etnikai, vallási és kulturális különbségek minden kisebbséget befogadó európai társadalomban átlépték az iskola kapuját. Azonban a kulturális sajátosságokat mindenhol másként kezelik, egységes bevándorló-oktatáspolitikáról nem lehet beszélni. Az iskolák két módon kezelik a társadalmi egyenlőség kérdését: az egyik a kisebbségek kulturális identitásőrzésének , küzdelme", azzal a meghatározással, hogy az állam vegyen részt az elismertetésben, a kisebbségi kultúra többségihez viszonyított azonos fontossággal való kezelésében. A másik a tolerancián alapuló, a különbözőségek tiszteletét hangsúlyozó, ám a többség által képviselt kultúrába való beilleszkedést hangsúlyozza." Felmérések bizonyítják, hogy a migráns hátterű muszlim diákok rosszabbul teljesítenek társaikhoz viszonyítva, és ennek az alulteljesítésének okai a családi hátterükből fakadó gazdasági és társadalmi körülményeikre vezethetőek vissza. A migránsok első kudarca, hogy anyanyelvük gyakorlatilag értékét veszíti, mint tudás, továbbá képzettségüket (ha egyáltalán van) a hatóságok kevésbé vagy egyáltalán nem fogadják el. Az ilyen módon a társadalomból kiszoruló szülők nem tudnak gyermekeiknek segíteni a beilleszkedésben, a befogadó társadalom nyelvének tanulását otthon nem tudják megerősíteni. Az új migránsok jelentős hányada (egyes becslések szerint 90—9390-a) saját hazájuk szintjéhez képest is képzetlen, ami megnehezíti az európai munkaerőpiacra integrálásukat. Felnőtt és életerős férfiak rendelkeznek csupán három év általános iskolai végzettséggel, és szakmai múltként a katonai szolgálatot képesek csak felmutatni. Az európai közösségekben élő több százezer migráns vagy migráns hátterű muszlim is nagy terhet ró az európai ellátórendszerekre, azonban az újonnan érkezők további kihívásokat teremtenek. Sajnos téves és illuzórikus az az elgondolás, hogy a menekültek és az illegális migránsok jelentik a megoldást az európai demográfiai gondokra. Az oktatási programok teljes átstrukturálására lenne szükség, ám ennek sikeressége korántsem garantált, ismerve az elmúlt 60 év integrációs eredményeit. Ez pedig szinte borítékolhatóan magával hozza a szociális ellátó rendszerek további terhelését. Sarrazin leírja, hogy az összes nyugat-európai befogadó országban a (már sokadik generációs) muszlim közösségeket alapvetően jellemzi: e az átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben, e atlag alatti munkaerőpiaci integraltsag, e atlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől, 328
