Page 328 [328]
szükségesek. Ezen a területen kevéssé az integrációs politikák, az európai társadalmi
szándék, mind inkább a migráns és migráns hátterű muszlim közösségeket jellemző
családmodellen belüli paradigmaváltás lehet a megoldás felé vezető út. Az alá-fölé
rendeltség, vagy a nőkkel szembeni elnyomó bánásmód természetesen nem vallásfüg¬
gő, a többségi nem muszlim társadalomban is létező jelenség, ám az tény, hogy a ne¬
mek közötti különbségtételre az iszlám mintegy felhatalmazást ad a Korán sorain ke¬
resztül.
Integráció és oktatás
Az etnikai, vallási és kulturális különbségek minden kisebbséget befogadó európai
társadalomban átlépték az iskola kapuját. Azonban a kulturális sajátosságokat minden¬
hol másként kezelik, egységes bevándorló-oktatáspolitikáról nem lehet beszélni. Az
iskolák két módon kezelik a társadalmi egyenlőség kérdését: az egyik a kisebbségek
kulturális identitásőrzésének , küzdelme", azzal a meghatározással, hogy az állam ve¬
gyen részt az elismertetésben, a kisebbségi kultúra többségihez viszonyított azonos
fontossággal való kezelésében. A másik a tolerancián alapuló, a különbözőségek tiszte¬
letét hangsúlyozó, ám a többség által képviselt kultúrába való beilleszkedést hangsú¬
lyozza." Felmérések bizonyítják, hogy a migráns hátterű muszlim diákok rosszabbul
teljesítenek társaikhoz viszonyítva, és ennek az alulteljesítésének okai a családi hátte¬
rükből fakadó gazdasági és társadalmi körülményeikre vezethetőek vissza. A migrán¬
sok első kudarca, hogy anyanyelvük gyakorlatilag értékét veszíti, mint tudás, továbbá
képzettségüket (ha egyáltalán van) a hatóságok kevésbé vagy egyáltalán nem fogadják
el. Az ilyen módon a társadalomból kiszoruló szülők nem tudnak gyermekeiknek segí¬
teni a beilleszkedésben, a befogadó társadalom nyelvének tanulását otthon nem tudják
megerősíteni. Az új migránsok jelentős hányada (egyes becslések szerint 90—9390-a)
saját hazájuk szintjéhez képest is képzetlen, ami megnehezíti az európai munkaerőpi¬
acra integrálásukat. Felnőtt és életerős férfiak rendelkeznek csupán három év általános
iskolai végzettséggel, és szakmai múltként a katonai szolgálatot képesek csak felmu¬
tatni. Az európai közösségekben élő több százezer migráns vagy migráns hátterű musz¬
lim is nagy terhet ró az európai ellátórendszerekre, azonban az újonnan érkezők továb¬
bi kihívásokat teremtenek. Sajnos téves és illuzórikus az az elgondolás, hogy a mene¬
kültek és az illegális migránsok jelentik a megoldást az európai demográfiai gondokra.
Az oktatási programok teljes átstrukturálására lenne szükség, ám ennek sikeressége
korántsem garantált, ismerve az elmúlt 60 év integrációs eredményeit. Ez pedig szinte
borítékolhatóan magával hozza a szociális ellátó rendszerek további terhelését.
Sarrazin leírja, hogy az összes nyugat-európai befogadó országban a (már sokadik
generációs) muszlim közösségeket alapvetően jellemzi:
e az átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben,
e atlag alatti munkaerőpiaci integraltsag,
e atlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől,
328