Oldal 284 [284]
Hogyan állították elő a terméket? A leghétköznapibb termékek és használati tárgyak
előállítása is komoly károkat és mérhetetlen szenvedést okozhat. Számos élelmiszer
tartalmaz pálmaolajat, ami nagyrészt Délkelet-Ázsia esőerdeinek helyén létrehozott
ültetvényekről származik. Az erdőirtás közvetlenül hozzájárul az éghajlatváltozáshoz,
erdei élőlények tömegének tünteti el az élőhelyét, közben pedig néhány milliárdos üz¬
letember és korrupt politikus bankszámlájának gyarapodásához vezet. Az erdőben élő
népcsoportok egykor gazdag kultúrája örökre elvész, az őslakosok hajléktalanná vál¬
nak, ahogyan a hozzájuk hasonlóan kihalással fenyegetett orángutánok is. A pálmaolaj
hevítése során ráadásul rákkeltő anyagok jöhetnek létre. De amikor levesszük a polcról
a pálmaolajat tartalmazó terméket, nem szeretünk erre gondolni.
A kozmetikai cikkek jelentős részét még ma is állatokon tesztelik. Nyulak, kutyák,
macskák ezreinek kinszenvedése és halála révén készül el a legújabb sampon, a mar
meglévő bőséges választék mellé. Nincs olyan horrorfilm, ami érzékeltetni tudná a
borzalmakat, amiket a kísérleti állatoknak ki kell állniuk rövidke életük során. De mi¬
közben kiválasztjuk a legújabb kozmetikai cikket, szeretjük elhessegetni a gondolatot,
hogy vásárlásunkkal olyan cégeket támogatunk, amelyek állatok brutális kínzásából
szerzik profitjukat. Túl sok időbe telne megkeresni az alternatívákat, azokat a terméke¬
ket, amelyekhez nem tapad vér.
Mennyi és milyen csomagolása van a választott árucikknek? Ma már teljesen általános,
hogy néhány terméknek a csomagolása több erőforrást pazarol, mint maga a termék. A
két darab almához hungarocell tálca és celofán fólia is jár. Külön zacskóba kerül a
reggeli kifli és a lekváros bukta. Az üdítőt eldobható pohárból isszuk, aminek teteje is
van, de esetleg szívószálat is kaphatunk mellé. Az ajándékokat is illik becsomagolni,
bár semmi értelme sincs. A csomagolóanyagok jelentős részét csak néhány percig,
sokszor csak néhány másodpercig használjuk — de évszázadokig is eltart, amíg lebom¬
lanak.
Hogyan és honnan került a boltba az áru? A szőlő Olaszországból, az alma Spanyolor¬
szágból, a barack Görögországból érkezett, de ha szerencsénk van, talán valami ma¬
gyar gyümölcsöt is találhatunk. Minél messzebb szállítják a gyümölcsöt, annál több
szén-dioxid jut a levegőbe, és annál fontosabb a romlást megelőző vegyszerek haszná¬
lata — amit aztán a gyümölccsel együtt megeszünk.
Hogyan kerültem én a boltba? Autóba ülni sokak szerint elegánsabb, mint tömegközle¬
kedéssel, gyalog vagy biciklivel közlekedni. Ez utóbbiak már-már póriasnak számíta¬
nak. Inkább a városi terepjáróval pöfögünk a csúcsforgalomban, de azzal ugrunk el
boltba a szomszéd utcába is. Az üvegházhatású gázok kibocsátására, a globális klíma¬
változásra, a tenger által elöntött szigetekre és a vízbe fulladó jegesmedvékre nem szí¬
vesen gondolunk. Vagy ha mégis, akkor megnyugtatjuk magunkat: mi ez a kis szen-¬
nyezés a világ összes autójához képest? Pedig még a csekély szennyezés hatása is nagy
lehet, ha sokáig marad a környezetben. John Nolt mutatott rá arra, hogy a kis szennye¬
zés is nagy bajt okoz." Bármely légszennyezés hatása felfogható néhány tényező szor¬
zataként. Egy rövidke autóút szén-dioxid kibocsátása elenyésző, viszont a szén-dioxid
284