Oldal 226 [226]
míg a kisebbségi magyar közösségek békés eszközökkel történő ,,érdekérvényesítési
törekvése " eddig a legcsekélyebb eredménnyel sem járt. Eddig — mondom, nem mintha
várható lenne, hogy ezután jobbak lesznek a kilátásaink, de a történelemnek — minden
ellenkező vélemény ellenére — még nincs vége. Tény azonban, hogy a magyar közös¬
ségek az elmúlt huszonvalahány évben (az asszimiláció, a kivándorlás, az öngyilkosság
következtében, illetve utódnemzés hiányában) nagyobb (vér)veszteséget szenvedtek,
mint amit a koszovói albánok hoztak függetlenségük érdekében. Természetesen ez
,nem felhívás keringőre", hanem annak a fájdalmas ténynek a felismerése, hogy a po¬
litikai erőviszonyok átrendeződése nélkül nincs az a kisebbségi politikai élcsapat,
amely önmagában — hathatós külső segítség nélkül — ezt a ,, meccset" megnyerhetné.
Ez a sajnálatos körülmény azonban nem mentesít bennünket attól, hogy saját hibáink¬
kal, gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal szembenézzünk.
Nemzetépítő projektek
Bakk Miklós Narratíva, avagy a megértés evolúciója című írásában ugyancsak arról a
, politikai térésrdl” beszél, amely a kisebbségpolitikában bekövetkezett." A szerző
véleménye szerint az RMDSZ célja (, teoretizáló és ideológiai kerete") ,,az első idő¬
szakban" még határozottan az , önkormányzati modell" volt. Ez a gyakorlatban a ,,bel¬
ső önrendelkezés" igényét jelentette, ami később , valamiért elbukott". Ezt a , bukást"
Bakk Miklós a , politikai beszédmód" változásával hozza összefüggésbe, amit beval¬
lom, nem egészen értek. A fejtegetést igen, mely szerint , az RMDSZ nem tudta megte¬
remteni azt a közéleti nyelvet, amely összekapcsolta volna a politikai képviseletet és a
társadalomépítést, azaz a kettő közötti közvetítéshez szükséges közpolitikai nyelveze¬
tet”.'* Jóllehet igaza lehet abban, hogy a nyelvpolitika a kisebbségpolitika igen elha¬
nyagolt területe, mégsem hiszem, hogy maga a politikai bukás , nyelvpolitikai" kérdés
lenne. Ezt a megállapítását a későbbiek során maga Bakk Miklós is helyesbíti, amikor
leszögezi, hogy az ,, önkormányzati modell kimerülése" voltaképpen az RMDSZ román
eper
Bakk Miklós írását azért idézem, mert ezek szerint a romániai magyarság körében
ugyanaz ment végbe, mint a Vajdaságban. A magyar kisebbségpolitika — a győztes
többségi párttal való sikeres együttműködés reményében — hátat fordított ,, a kisebbségi
nemzetépítés paradigmájának". Ezt a , pártpolitikai fordulatot" aligha lehet kizárólag a
magyar kisebbségi pártok nyakába varrni, hiszen a kisebbségi magyarság politikai
képviseletének ügye végső soron a Magyarországgal szomszédos országokban történő
, demokratikus kibontakozás", vagy mondjuk inkább, hogy a különböző ,,demokracia¬
típusok" kialakulásának és formálódásának a függvénye. Ennek ellenére, meglátásom
szerint, a kisebbségi , nemzetépítő politika" (pontosabban annak hiánya) elsősorban az
adott kisebbségi közösség önértékelésének és politikai-ideológiai érettségének a kérdé¬
se. Márpedig mind a közösség önértékelése, mind politikai érettsége vitathatatlanul
gyenge pontja a magyar nemzetrészeknek. Elsősorban ezek az okok vezettek oda, hogy
a kisebbségi politikában a párt, mint eszköz elvesztette nemzetépítő jellegét.
226