Oldal 22 [22]
3. A demokrácia a hazai jogban és jogértelmezésben
Magyarországra vonatkoznak természetesen EU jogszabályai, különösen az elsődleges
joganyag. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSZ) is
utal a demokráciára, illetve a vele összefüggő fogalmi körre: , Az Unió az emberi mél¬
tóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság,
valamint az emberi jogok — ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait — tiszte¬
letben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a plura¬
lizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, va¬
lamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában." Ez azt jelenti, hogy a
tagállamnak ezeket a kritériumokat figyelembe véve, érvényesítve, elősegítve kell el¬
járnia. Az EUMSZ nem definiálja, nem részletezi ezeket a követelményeket. A szöve¬
gezők valószínűleg abból az egyébként hibás feltételezésből indultak ki, hogy ez —
tekintettel a tartalmi konszenzusra — szükségtelen.
Magyarország Alaptörvénye B) cikkének (1)-(4) bekezdései az alábbiakat rögzítik:
, Magyarország független, demokratikus jogállam." , Magyarország államformája köz¬
társaság." , A közhatalom forrása a nép." , A nép a hatalmát választott képviselői út¬
ján, kivételesen közvetlenül gyakorolja." Ezek kétségtelenül demokratikus alapintéz¬
mények. A C) cikk (1) bekezdése pedig kimondja, hogy , a magyar állam működése a
hatalom megosztásának elvén alapszik."
Az Alaptörvény nem határozza meg a demokrácia fogalmát, de rendelkezik a demokrá¬
ciáról mint alapelvről, és annak fogalmi dsszetevéirdl.!° Az más kérdés, hogy ezeket a
fogalmi összetevőket — a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan — nem értelmezi, vagy tölti
meg tartalommal. Ebből következően az Alkotmánybíróság sokat foglalkozott a de¬
mokratikus jogállam fogalmi elemeinek meghatározásával, ugyanakkor megfigyelhető,
hogy inkább a jogállamiságot, semmint a demokrácia tartalmát törekedett tisztázni.
, Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jog¬
állam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog
számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az érte¬
lemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg —
az új jogalkotást tekintve — összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a
jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük
az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell
hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A
jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség
ezen munkálkodni."
Az alkotmány , kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogál¬
lam". Az Alkotmánynak ez az általános rendelkezése a köztársaság alapértékeit nyilvá¬
nítja ki: a függetlenséget, a demokráciát és a jogállamiságot. A jogállamiság elvét az
alaptörvény további rendelkezései részletezik, e szabályok ugyanakkor nem töltik ki
teljes egészében ezen alapérték tartalmát, ezért a jogállam fogalom értelmezése az
Alkotmánybíróság egyik fontos feladata. A jogállamiság alapértékét kitöltő elveket az
22