Oldal 21 [21]
2. A demokratikus állam
A demokrácia meghatározásához hasonlóan nehéz a demokratikus állam meghatározá¬
sa. Egyrészt azért, mert a demokrácia különféle jelzői bővítményekkel lehet ellátva:
nyugati demokrácia, népi demokrácia, liberális demokrácia, illiberális demokrácia,
parlamentáris demokrácia, közvetlen demokrácia, alkotmányos demokrácia stb. Más¬
részt nehéz a demokratikus állam kategorizálása, mert nem hagyatkozhatunk az álla¬
mok önmeghatározására sem. Megfigyelhető, hogy a Föld országai szinte kivétel nél¬
kül demokráciaként definiálják saját magukat, holott valószínűleg nagy részük nem
sorolható ebbe az , elit"? körbe.!"
Példának okáért idézem Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Alkotmányát,
amely így fogalmaz: , Az Állam hatékonyan biztosítja a demokratikus jogok és szabad¬
ságok érvényesülését, akárcsak polgárai anyagi és kulturális jólétét." (64. §) Azaz a
demokrácia több fontos fogalmi elemét teszi magáévá ez az alaptörvény, anélkül, hogy
ebből a hétköznapokban — feltételezhetően — bármi is megvalósulna. Ez azt jelenti,
hogy a demokrácia kinyilatkoztatasa és a demokratikus állami működés nem feltétlenül
esik egybe. Ez viszont már az alkotmányosság fogalmához vezető probléma.
Az illiberális demokrácia viszonylag új fejlemény. Fareed Zakaria a The Rise of the
Illiberal Democracy című cikkében a probléma gyökerét abban látja, hogy tisztességes
és szabad választásokon (először 1996-ban Bosznia-Hercegovinában) olyan politikai
erők kerültek hatalomra, amelyek antidemokratikus eszméket hangoztattak (pl. rassz¬
izmus). A problémát szerinte azért volt nehéz észrevenni, mert a nyugati társadalmak¬
ban a demokrácia több mint egy évszázada csak liberális lehetett." Holott az egyes
nemzetek a kapitalizmus számos válfaját alakították ki, és a demokrácia számos formá¬
ját működtetik. Úgy látszik tehát, hogy a nyugati demokrácia csak az egyik, és nem az
egyetlen lehetősége a , demokratikus úton".
A demokrácia meghatározása Zakarianál sem egzakt: , Ha egy ország versengő, több
résztvevős választásokat tart, azt demokratikusnak nevezzük. Amikor a társadalmi
részvétel a politikában növekszik, például a nők választójoga által, ez még demokrati¬
kusabbnak tűnik. De ha túlmegyünk ezen a minimalista definíción és egy országot csak
azért címkézünk demokratikusnak, mert szociális, politikai, gazdasági és vallási jogok
átfogó katalógusát garantálja, akkor a demokrácia kifejezés sokkal inkább kitüntetés
lesz, mint egy leíró kategória."
Az illiberális demokráciák legitimitást, és így erőt kapnak attól a ténytől, hogy éssze¬
rűen demokratikusak (reasonably democratic]. Ezzel szemben az a legnagyobb ve¬
szély, hogy az illiberális demokrácia úgy tesz — máshogy, mint saját népe felé —, hogy
aláássa magát a liberális demokráciát, árnyékot vetve a demokratikus kormányzás¬
ra)
21