Oldal 20 [20]
Ezek között talán az egyik legismertebb a Freedom House évenként közreadott demok¬
rácia-jelentése. A szervezet 2018-as jelentésében a demokrácia válságáról értekezett,
arra hivatkozva, hogy azok az értékek, amelyek a demokráciát megtestesítik (szabad és
tisztességes választások, sajtószabadság, jogállamiság) világszinten támadás alatt áll¬
nak és visszaszorulnak.
Ha a demokrácia mérhető egyáltalán, akkor — az említett jelentés alapján — olyan kö¬
vetkeztetésekre lehet jutni, hogy , a 100 pontos skálán Magyarország 72 pontot kapott,
ami az uniós országok közül a legrosszabb, még az utánunk következő, második leg¬
rosszabb Bulgária is elérte a 80 pontot. Románia 84, Lengyelország 85, Horvátország
86, Szlovákia 89, Csehország és Szlovénia 93, Ausztria 94 ponton áll (...). Az EU 28
tagállamából 16 is 90 pont fölött áll, ők tehát a világ legdemokratikusabb országai
közé tartoznak."" Azaz a demokráciának — ezek szerint — vannak (lehetnek?) fokozatai:
létezik (létezhet?) antidemokratikus, demokratikus, demokratikusabb és legdemokrati¬
kusabb ország, illetve ilyen országok. (Ebben az esetben feltehető, hogy az antidemok¬
ratikus országoknak is vannak fokozatai: autokrácia, diktatúra, puha diktatúra, totális
diktatúra stb.)
Kérdéses továbbá, vajon lehet-e egy olyan állam demokratikus, amely nem tekinthető
jogállamnak, vagy ahol nincs politikai pluralizmus? A demokráciának további jogi¬
politikai alapfogalmakkal való kapcsolata pedig, különösen Magyarországon, relatívvá,
viták tárgyává vált: ilyen például a liberalizmus kapcsolata a demokratikus
(jog)allammal. Kérdés formájában: lehet-e illiberális a demokrácia? Valószínűleg nem,
de a válasz nagyrészt azon múlik, mit értünk ,,illiberalis” alatt. Ha ez a jelző azt jelenti,
hogy az állam tagadja, gátolja a polgári szabadságjogok érvényesülését, akkor az az
állam nem minősíthető demokráciának. Másfelől a demokráciának is számos aspektusa
van: a demokrácia lehet működési elv, szervezeti megoldás, illetve a kettő egyszerre.
A demokrácia nem csak jogi, hanem a 20. század második felétől filozófiai, politológi¬
ai jelentéstartalommal is rendelkezik. Nem kizárólag állami működési mechanizmus,
szervezési elv, hanem egy állameszme, ideológia is. Ahogy erre Konrad Adenauer utalt
híres beszédében: , 4 demokrácia számunkra nem merül ki a parlamentáris kormány¬
zásban. Számunkra olyan világnézet egyben, amely szintén a kereszténység által a
minden egyes ember méltóságáról, értékéről és elidegeníthetetlen jogairól kialakított
felfogásban gyökerezik. A demokráciának ezeket az elidegeníthetetlen jogokat kell tisz¬
teletben tartania az állami, a gazdasági és a kulturális életben."
Petrétei József (alkotmányos) demokrácia fogalma is inkább azt sugallja, hogy nem is
egy konkrét fogalomról van szó, inkább fogalmi halmazról beszélhetünk. , Az alkotmá¬
nyos demokrácia a demokrácia modern, jogállami formája, olyan hatalmi berendezke¬
dés, amely az alkotmányjogi intézményrendszer keretei között érvényesül, azaz az al¬
kotmány — mint jogi alapnorma — határozza meg a nép uralmának kereteit és korlátait,
állapítja meg az állami hatalomgyakorlás formáit, mértékét és módját, az állam alap¬
vető szervezetét és működését. A demokrácia alkotmányos formája tehát csak akkor
valósul meg, ha a hatalomgyakorlás az alkotmányhoz kötött."?
20