Oldal 23 [23]
Alkotmánybíróság egy-egy konkrét tigy kapcsán, fokozatosan fejti ki. Noha az Alkot¬
mánybíróság a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata során a vizsgált rendel¬
kezésnek elsősorban az Alkotmány valamely konkrét rendelkezésével való összhangját
vizsgálja, ez nem jelenti azt, hogy az általános rendelkezéseket formális deklarációnak
tekinti, s az alapelveknek pusztán kisegítő, másodlagos szerepet szánna. Az Alkot¬
mányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapoz¬
za valamely jogszabály alkotmányellenességet.""?
,4 jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szer¬
vek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított műkö¬
dési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon
szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket."
,4 jogállamiság elvéből is következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a
kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik telje¬
sitését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják."
Hogyan lehet mindezek és a fentiek figyelembe vételével állást foglalni abban, vajon
egy adott állam demokratikusan működik-e? Szükség lehet ugyanis egyfajta fogalmi
konszenzusra, vagy legalábbis kiindulási pontra. Erre a felvetésre azt lehet válaszolni,
hogy a demokrácia nyilvánvalóan jogállami jelenség, azaz ebből a szempontból jogi
kategória is. A jognak kell tehát a demokrácia tartalmát megadnia.
,4Az állam demokratikus jellege egyrészt magában foglal meghatározott tartalmi ele¬
meket, másrészt pedig formai, tehát működésrendi és eljárási összetevőket. Egyik álta¬
lános tartalmi követelménye a demokratizmusnak, hogy a közhatalmat gyakorló szer¬
vek jellegüktől függően felhatalmazásukat közvetlenül vagy közvetve a megfelelő népi,
lakossági, társadalmi, közösségi forrásokból nyerjék és ezáltal megfelelő társadalmi
legitimációval rendelkezzenek."
,4 jog a demokrácia ellen?” — teszi fel a kérdést könyvének címében Bertrand Mathi¬
eu, utalva arra, hogy a jog nem csak a demokrácia előmozdítója, hanem lebontója, vál¬
ságának előidézője, de akár megmentője is lehet. Jog nélkül viszont nincs demokrácia,
hiszen jog nélkül jogállam sem lehetséges. A jog tehát a kereteket adja, de a tartalmat —
b ár annak a jogban kétségtelenül meg kell jelennie, azt mégis — olyan értékek alkotják,
amelyeket a demokrácia ideológiai alapjának is tekinthetünk. A politikai és egyéb
ideológiák viszont idővel gyakran változnak, alakulnak — még változatlan jogi keretek
között is. Gondoljunk csak arra, hogy az Alaptörvény nem ismeri, és korábban sem
ismerte az illiberális kifejezést, az mégis helyet kapott a demokráciáról szóló hazai
közbeszédben.? Azaz olyan jogi szabályozásra van szükség, amely kellően világos és
egyértelmű szabályokkal segíti a demokratikus állam működését és működtetését, ak¬
kor is, ha ideológiai változások miatt a jog , kereszttűzbe" kerül. Másfelől a jognak kell
elsődlegesen tekintéllyel, feltétlen érvénnyel rendelkeznie, nem pedig az ideológiai
megfontolásoknak.
23