Stranica 406 [406]
kettőnek a nevét se hallottam addig, és még egyvalakinek, akinek meg semmiféle köze
nem volt az egészhez."
1. Előtörténet
Az Európai Unió a görög kultuszminiszter, Melina Mercouri kezdeményezésére 1985¬
ben indította útjára az Európa Kulturális Városa programot, melynek célja a kulturális
örökség sokszínűségének megőrzése, az európai népek egymáshoz való közeledésének
elősegítése volt egymás kultúrájának megismerésén keresztül. 1999-ig minden évben
egyetlen város élvezte Európa figyelmét, majd az ezredfordulón egyszerre kilenc város
kapta meg az 1999-ben Európa Kulturális Fővárosává átkeresztelt rangot. 2005-ben —
az Európai Unió 2004-es bővítésére reagálva — egy rotációs rendszer lépett életbe:
2009-től a már kiválasztott tagállamok városai mellé minden évben egy újonnan csat¬
lakozott ország városa is megkaphatta a megtisztelő címet. Így Németország mellett
Magyarország egyik városa reménykedhetett abban, hogy 2010-ben Európa Kulturális
Fővárosává válhat.
A legmegfelelőbb magyar város kiválasztására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz¬
tériuma kétfordulós pályázatot írt ki. Az első, ún. előpályázatot 2004 októberében hir¬
dették ki. A 2004. december 31-i, szűkös határidő lejártáig 11 magyar város (Budapest,
Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár,
Veszprém) nyújtott be pályázatot. A héttagú szakmai zsűri 2005. március 7-i döntése
alapján a versengésből kiesett Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém, míg
Eger, Miskolc és Pécs egyhangú, Budapest, Debrecen, Győr és Sopron egyszerű több¬
séggel jutott tovább. A második forduló határidejét a kulturális miniszter 2005. augusz¬
tus 17-ében jelölte meg.
A győztes pécsi pályázat ismertetése előtt érdemes kitérni a versenytársak munkáira is.
Budapest a víz és a város kapcsolatára építette fel pályázatát, így a legtöbb beruházás a
Dunához kötődött, mint például az Aquincumi Duna-híd vagy a Margit-híd alá terve¬
zett üvegbuborék. Ezen kívül a program fontos részét alkotta az Óbudai Gázgyár terü¬
letén kialakítandó Műszaki és Science Múzeum, illetve a Közraktár utcai raktárak kul¬
turális hasznosítása. A , Nyitott kapuk" szlogennel pályázó Debrecen emblematikus
épülettel kívánt a köztereken zajló városi élet számára új kontextust teremteni. Az el¬
képzelések szerint a japán sztárépítész, Y oshio Taniguchi tervezné azt az üveghegyet,
mely egyszerre lenne kilátó és művészeti alkotások, előadások színtere. Emellett tíz¬
ezer négyzetméter alapterületű kulturális- és bevásárlóközpont felépítése, Modern Mű¬
vészeti Múzeum, valamint Európa első Roma Múzeumának megvalósítása szerepelt a
jelentősebb tervek között. A zsűri által a legkidolgozottabbnak tartott egri pályázat az
érseki palota alatti pincerendszer hasznosítását helyezte a középpontba, ahol interaktív
várostörténeti múzeumot, valamint az Eszterházy Károly Főiskola Tudásközpontját
alakítanák ki. A , város a város alatt" program mellett nagy hangsúlyt kapott az USA ¬
ban élő Kepes György kinetikus festményeinek a kiállítása. A jövőre építő Győr az
innováció, a technika és a kultúra egységének megteremtését állította pályázata közép¬
406