Stranica 407 [407]
pontjába. A fiatalos ötletek között Neotechnológiai Múzeum, Generációk Palotája és
Média Központ, Műcsarnok felépítése szerepelt. Az internetes szavazáson nagyarányú
győzelmet arató miskolci pályamű írói az Avas-hegyre kőkori parkot, a lillafüredi
Sziklába — az 1973-ban megrendezett első magyar rockfesztiválnak emléket állítva —
Rockmúzeumot, valamint Science Múzeumot álmodtak. Sopron , Szabadság, szer¬
elem" mottójú anyaga a város és Liszt Ferenc kapcsolatára épült. Emellett a Könyv¬
Tér megépítése érdemel figyelmet, mely 2010-ben rendezvények helyszíneként, majd a
kulturális év után könyvtárként működne.?
A versengő városok pályázatíróinak nem kis nehézséget okozott a kultúra és a város
fogalmainak definiálása, és ezek Európához való viszonyának meghatározása. Ennek
következtében az írások hemzsegtek a sablonos, közhelyes és steril meghatározásoktól.
Ugyanakkor előremutató volt néhány városnak az összefogásra tett kísérlete. Budapest
egy-egy hónapra néhány nagyobb városnak engedte volna át a címet, Győr a város 50
km-es körzetében fekvő, határon túli városokat vonta be programsorozatába, míg Pécs
Szegeddel működött együtt. 2005. június 25-én Miskolcon aláírták a Kultúrvárosok
Szövetsége együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, melynek mottója: , Egy
mindenkit visz."
2. A pécsi pályázat
A pécsi pályázat legfontosabb üzenete a kulturális decentralizáció gondolata volt. A
döntés tétje tehát nem más, mint hogy esély nyílik-e az ország egyközpontú, főváros¬
centrikus fejlődéséből való kimozdulásra. Ha igen, akkor a kulturális és etnikai sokszí¬
nűségét hangsúlyozó Pécs esetében már az előpályázat is olyan közép- és dél-európai
kulturális tapasztalatokat és tanulságokat ígér, mely a nyugatitól való eltérése okán
mindenképpen érdeklődésre tarthat számot. Ilyen érdekesség a nyitás a Balkán sokszí¬
nű világa felé (melynek az iszlám kultúra is részét képezi), vagy a szocializmus évtize¬
deinek és annak megmaradt nyomainak, bányászati és ipari emlékeinek bemutatása.
Lényeges különbség az első és a második forduló koncepciója között, hogy az előpá¬
lyázat a , Jövő gyökerei" mottóra építve nem látványos építészeti alkotások emelésére,
hanem az igen gazdag épített örökség revitalizációjára, annak kulturális-turisztikai
újrahasznosítására helyezte a hangsúlyt. Ennek legfontosabb eleme a Zsolnay gyár
műemlékekben gazdag épületegyüttesének új funkciókkal történő életre keltésének
terve volt.°
A zsűri" kiemelte a pécsi pályázat koncepciózusságát, de egyben megjegyezte vizuális
megjelenésének színvonaltalanságát. Ez utóbbi arra kényszerítette a várost, hogy a
második forduló sikere érdekében átalakítsa a pályázatírói szervezetet. A pécsi pályá¬
zat megszületésének az a fő érdekessége, hogy nem a városfejlesztéssel foglalkozó
hivatali szakemberek, hanem kezdettől fogva civilek álltak mögötte. Pécsett az értelmi¬
ség körében már 2002-ben diskurzus folyt arról, hogy a városnak meg kellene pályáz¬
nia a címet, és a végleges mű szövegének szerzője, Takáts József is ebből a közegből
érkezett. A 2004 áprilisában az Elet és Irodalom hasábjain megjelent, Pécs és Budapest
407