Stranica 227 [227]
mivel azt a feladatot kapta, hogy Oskar Potiorek kormányzó palotájánál, a Konak ka¬
pujánál várja a szarajevói polgármesternél látogatást tett trónörökös és kísérete ko¬
csisorát. Nagyapám és családja ugyanis ekkor a palotában lakott, amit az tesz érthető¬
vé, hogy a kormányzó és fotisztjei lovai gondozásáért felelősként éjjel-nappal közel
kellett lennie az értékes állatokhoz, de az azokat rendszeresen használó katonákhoz is.
Amikor megérkeztek az autók, Pálmány döbbenten látta a trónörökös és neje, Chotek
Zsófia vérző testét. Egyike volt azoknak, akik Ferenc Ferdinándot kiemelték a kocsiból
és felvitték a terembe, ahol már meg volt terítve ebédre. Elbeszélése szerint lerántotta
az asztalról a teritéket, hogy legyen hová tenni a testet." Ebből sok egyéb mellett az
következik, hogy a , fontos?" meglehetősen relatív fogalom, és ennek megítélésében
nem feltétlen kell a narratívák fogyasztóinak és termelőinek. Egy történelmi téma fon¬
tossága ráadásul mesterségesen, a kanonizálás, azaz , reklám" útján alakítható ki.
Ráadásul a történelmi narratíváknak és termelőiknek is van története, időbelisége. Te¬
gyük fel, hogy volt egy sikeres NDK mosópor, amit valaki egy eldugott sarokban 40
évvel az NDK összeomlása után megtalál. Felhasználja és működik. Teljesen irrele¬
váns, hogy az NDK már nem létezik. Az egyik kérdés, hogy ugyanígy működik-e egy
hazai történész 40 évvel ezelőtti munkája? Bizonyos mértékben igen, de csak kontex¬
tus, a szocialista ideológia figyelembevételével. További probléma, hogy ha a 40 évvel
ezelőtt író történész még alkot, és a narratívát átcserélte a tarsadalmi—politikai környe¬
zet átalakulásának megfelelően, akkor a korábbi — hazai esetben szocialista — narrati¬
vának legyen-e pozicionális vagy etikai következménye, és ha igen, milyen.
Hátra maradt még két szempont. Az egyik, hogy a történelmi termék a fogyasztás jel¬
lege szerint különböző csoportokba is tartozhat: egy középiskolás számára napi fo¬
gyasztási cikket jelent, míg mások számára luxus-, szak-, vagy impulzuscikk is lehet.
A másik — és egyben utolsó — szempont a termék újdonságtartalma. A történelmi ter¬
mék esetében ez is vegyes, hiszen egy historiográfiai összefoglaló, egy szakirodalomra
épülő szintézis vagy éppen egy újonnan feltárt forrásokra épülő monográfia teljesen
más újdonságértékkel rendelkezik. Különösen érdekes azon művek sorsa, amelyek
megírásukkor egyáltalán nem válnak a diskurzus részévé, később viszont komoly re¬
cepciójuk alakul ki.
A gondolatmenet alapján számos állítás fogalmazható meg. Ezek közül néhány: (1) A
történelem (mint narratíva) egy termék, amelynek funkciói, minősége etc. nem defini¬
álhatóak olyan tisztán, mint az objektíven mérhető fizikai produktumok esetében. (2)
Nincs objektív történelem, nincs és nem is lehetséges az egységes narratíva, miként
egységes fogyasztói kör sem létezik. (3) A fogyasztói és megrendelői környezet na¬
gyon gyorsan változik. (4) Nagyon erős érzelmi indulatok és morális értékítéletek fo¬
nódnak köré, amelyek gyakran úgy manifesztálódnak, hogy a termék , objektivitása"
vonódik kétségbe. Holott valójában egyszerűen arról van szó, hogy egy termék valaki¬
nek tetszik, másoknak nem. (5) Ha a történelem mint narratíva termék, akkor előállítói,
fogyasztói, illetve termelő és fogyasztói céljai vannak.
227