Page 148 [148]
Mindenesetre nyilván nem az ,,izmusrol” van szó, S a szerző , A tanokat" nem szük¬
ségképpen valamiféle szemináriumi anyagként kivonatolta és intézményesítette, hogy
azoknak így éppen Marxhoz ne maradjon már semmi köze. A kelet-európai átalakulá¬
sok egyik evidens következménye lett, hogy a , miért is olvassunk Marxot?" kérdésre a
legközhelyesebb válaszokat adhatta bárki, de mindenekelőtt ezt: , hát ne olvass, örülj
neki, hogy nem kötelező!" A gordiuszi csapást készséggel kiporciózók között azonban
sokszor épp az óvatossággal kísérletezők maradtak kisebbségben, S így végeredmény¬
ben magát az ,,izmust” hajították a semmibe, vele Marxot is mindenestül, tőke¬
elmélettől filozófiai dialektikán át a kortárs politikai mozgalmárságig mindent egybe¬
markolva. Balibar épp ezt az anyagot, az életrajzi áttekintéstől az előzményekig, a kor¬
társ gondolkodástól az utókor interpretációiig hivatkozható szakirodalmat is új alapok¬
ra helyezi. Nemcsak revideál, hanem el is igazít, nem csupán a megtévesztéseket és
az otromba összemosásokat tisztázza, vagy az egészet félreértő vitázók és hithű fel¬
használók vehemenciái között keres válaszokat, hanem maga is elgondolkodik az
alapkérdésen, miért is kell (még, és újra-) olvasnunk Marxot a 20. század végén vagy
azután is.
, Marxot nem a múlt emlékműveként, hanem időszerű szerzőként olvassuk. Egyrészt
azon kérdések miatt, melyeket feltett a filozófiának, másrészt azon fogalmak miatt, me¬
lyeket válaszul kínált. Arra szorítkozom majd, amit lényegesnek tartok, hogy olyan
eszközt adhassak az olvasó kezébe, amely segíti a tájékozódását Marx írásaiban, és
148