Page 147 [147]
A Marx200 vége,
avagy egy Marx-értelmezés leporoltatása
Balibar filozófiájában
A.Gergely András
A tavalyi év a komplimentek és emlékvilágok terén pazarul gazdag volt: elég az I. vi¬
lágháború centenáriumát, Görgeyt, Horthyt, Ceausescut, Tisza Istvánt, Gavrilo Princi¬
pet, Nassert, a prágai tavaszt, Martin Luther Kinget, a diákforradalmakat, a Kennedy¬
merényletet, Miklós cár halálát és az északír konfliktusokat említeni... Ráadásul a po¬
litikai gondolkodás jeles napjaihoz kapcsolódott Karl Marx születésének 200. évfordu¬
lója is. S ha az elméletek és a hatalmi függőség témakörére vetjük pillantásunk, ugyan¬
csak jubileumi kötet került a magyar könyvesboltok polcaira Louis Althusser: Marx —
az elmélet forradalma alakjában (1968), Althusser tanítványa, Étienne Balibar pedig
épp huszonöt éve publikálta alapművét La philosophie de Marx címen (1993). A
Typotex , Radikális gondolkodók" sorozatában kiadott, Marx filozófiája című mű pél¬
dányait mindenesetre rögtön elkapkodták.
Ugyanakkor ne tévesszen meg bennünket népszerűsége: tudományos könyvről van szó,
és nem ponyvaregényről. De regényes maga a tudáshistória, és benne az értelmezések
kalandja, a feldolgozások horizontja, a cselekmény minapisága és a nyomozás furfang¬
ja. Gyanakodjon, aki akar, olvassa máshogy, ha tetszik, essen neki osztályelméleti kri¬
tikával, vagy az , elavult államideológia" vehemens elutasításával, sőt akár az , ortodox
marxizmus" nyugati szemléletével. . . — Balibar mindenképp az egyik legnagyobb hatá¬
sú francia filozófus, jószerivel talán az egyetlen a ma még élő marxisták közül (77
éves), akinek a Marx utáni gondolkodási konvenciók alapján még van, még lehet mon¬
danivalója a 19. század egyik legfőbb szellemi forrásáról. Persze, kihívó és provokatív
gondolkodási cselnek tetszik talán egy filozófus gazdaságfilozófiai forrásmunkákat
elemző , dial-matos" cáfolata, vagy akár téziseinek filozófiatörténeti áttekintése, befo¬
gadás- és értelmezés-elméleti alaprajza, kronológiai és megismeréstörténeti alternati¬
vákat vázoló felületvakolása is. Akik minden ilyesmiben valamiféle világméretű ös-¬
szeesküvés kisszerű tudós-cselét látják, legott fölkiálthatnak: minek a 21. században
ilyesmit kiadni?!
147