Oldal 1 [1]
HABSBURG OTTO:
Mao Ce-tungék a nemzeti nagyság ígéretét ka¬
tonai akciókkal igyekeztek bizonyítani a kínai nép
előtt. Ez magyarázza imperialista mozdulataikat, ha¬
tármenti hódításaikat, gondosan kitervelt és végre¬
hajtott agresszióikat.
El kell ismernünk, hogy ebben a vonatkozásban
a kommunista rezsim sikereket mutathat fel: a Yalu¬
menti csata, ahol a kínaiak megverték MacArthur
tábornok seregeit, az indokínai sikerek, Tibet, Laosz
és az indiai Himalaya-határon aratott katonai győ¬
zelmek. A , külföldiek"? ellen elért ez a győzelmi so¬
rozat — minden brutalitása és szörnyűsége ellenére
is — a Mao Ce-tung, Csu En-láj és Liu Sao-csi rend¬
szer erejének az egyik titka.
A. kommunizmus megkísérli, hogy a kínaiak sze¬
mében annak az erőnek tűnjék, amely egyedül ké¬
pes a kínai hazát ismét a Föld egyik vezető hatal¬
mává tenni és ezáltal megvalósítani a történelmi ál¬
mot, amely , a közép birodalma?" elnevezésben jut ki¬
fejezésre. Egy ilyen gondolat könnyen egybe kapcso¬
lódik a világforradalom messianizmusával s nem cso¬
dálatos, ha ennek a gondolatnak külön lökőerőt ad
a régi nemzedékek megalázása miatti érzelem. Ez
megmagyarázza azt is, ami Kínában történik: a leg¬
népszerűtlenebb intézkedéseket nem a kommunista
doktrina hibáival magyarázzák, hanem azzal, hogy
mindezt azért kell elszenvedni, mert Kínát külső el¬
lenségek hada ostromolja; de — mondják — a rend¬
Szer el van szánva arra, hogy Kína újra kivívja he¬
lyét a Nap alatt.
Pekingi nemzetiszocialigmus
Ez az izzó buzgalom az, amit a kommunizmus,
különösképpen Mao Ce-tung kihasznál a maga prog¬
ramja érdekében. A legjelentősebb marxista gondol¬
kodók Kínában egyébként mindig újra és újra azt
hangoztatják, hogy a nemzet felemelkedésének elő¬
feltétele a társadalmi, kultúrális és gazdasági for¬
radalom.
Az osztályharcot ravaszul azonosítják a nacio¬
nalizmussal és az idegen-gyűlölettel. A kapitalistá¬
kat és a , kizsákmányolókat"? mindenekelőtt azért tá¬
madják, mert ezek állítólag az , idegen hatalmak ügy¬
nökei". Ezeket, mint árulókat végzik ki. Csodálatos
hasonlóságokat látunk a kínai kommunisták hang¬
neme és a német nemzetiszocializmus szélsőséges
hangja között. Ez néha egészen groteszk esetekre
vezet: Kínában például ma igen gyakran igyekeznek
antiszemita érzelmeket felkelteni. Nemcsak a sajtó
Izrael-ellenes, nemcsak a lapok vádolják a zsidósá¬
got nemzetközi összeesküvéssel, hanem a kínai fil¬
mek például a kémek és szabotőrök szerepeit olyan
színészeknek adják, akik zsidós külsejüek. Nyilván¬
való a törekvés, legalább is a filmiparban, hogy ame¬
rikaiakat és zsidókat azonosnak tüntessenek fel.
Hasonló szellem uralkodik a rendszer kultúrpoli¬
tikájában is. A vallásüldözést — rendkívül keményen
folyik — mindig azzal igyekeznek igazolni, hogy a
vallás olyan nemzetközi hatalom, amely Kína hanyat¬
lásáért és széteséséért felelős. Ezzel a váddal nem¬
csak a keresztényeket illetik, hanem a mohamedá¬
nokat is, de hasonlóképpen üldözik az egészen kicsi
helyi szektákat is. Mindent egybevetve, a kommunis¬
ták a nacionalista érveket a párt érdekeinek a sze¬
kerébe fogták.
És a dolgok logikája szerint ez a, felfogás el kel¬
lett, hogy vezessen a kínai-szovjet kapcsolatokhoz.
is. Az idegengyűlölet és Kína naggyátevésének a jel¬
szava Oroszországgal szemben is érezteti hatását.
Oroszország Kína csatlósa lesz?
Pillanatnyilag még sok közös érdek mentheti a
látszatot. A nemzetközi pozició megtartása mind a két
kommunista nagyhatalom érdeke. Kína a maga ré¬
széről a kommunista, blokkban való tagságot fontos
biztosítéknak tartja a nemzetközi befolyás érdeké¬
ben. És számos jel mutat arra, hogy az utolsó év¬
tizedben a marxista-leninista világhatalom súlya
egyre inkább keletre tolódott. Ez a folyamat, szinte
észrevétlenül, a magyar forradalommal kezdődött.
Ez a folyamat tovább tart és Kína abban reményke¬
dik, hogy egy szép napon a kommunista világmoz¬
galom vezetője lesz, Oroszország pedig Kína első¬
számú csatlósa. Ez egyúttal egycsapásra azt is je¬
lentené, hogy Kína jelen lesz Európában és ezzel
megvalósul , a közép birodalmának" évszázados álma.