Stranica 2 [2]
között fegyveres kíséret és konvoj nélkül. Nagyfon¬
tosságú anyagot pedig csak repülőgépen szállítanak.
Vietnám jelenlegi fonák és veszélyes helyzete
fokozatos fejlődés eredménye. Az 1954 julius 22-i
megegyezés után, amely az országot kettészelte a
17-ik szélességi vonalon, Észak kommunista vezetői
biztosak voltak abban, hogy a déli országrész belátha¬
tó időn belül érett gyümölésként fog az ölükbe hullani.
Ho Si Minh ki is jelentette, hogy Dél-Vietnám leg¬
feljebb 1956 végéig tudja tartani magát és akkor
végleg beolvad a kommunista országrészbe. Ez a
számítás nem volt teljesen alaptalan. Dél-Vietnám¬
nak iszonyú menekültproblémával kellett megküzde¬
nie és már akkor meglehetősen dúlt a felekezetek és
szekták harca. A kommunisták nem ok nélkül remél¬
ték, hogy ezen a kétségbeesett helyzeten senki sem
tud úrrá válni. Voltak pillanatok, amikor az össze¬
omlás egészen közelinek látszott. Hogy mégsem kö¬
vetkezett be, az egyrészt a masszív amerikai segít¬
ség, másrészt Ngo Dinh Diem tevékenységének a kö¬
vetkezménye.
Diem érdemei és hibúi
Diem, ez az ősi vietnámi család sarja emberfe¬
letti energiákkal, s úgylátszik kimeríthetetlen fizikai
és erkölcsi bátorsággal rendelkezik. Mélyenhívő, val¬
lásos ember, és hivatását úgy fogja fel, mint misz¬
szión alapuló szent kötelességet. Egy külföldi diplo¬
mata, aki hosszú ideig élt Vietnamban, egyszer ezt
mondotta nekem: ,,Diem soha sem veszi észre, ha
vereséget szenvedett és ennek következtében mindig
új és új chanche-a van arra, hogy újra felülkereked¬
jék" A miniszterelnök nem ismer sem félelmet sem
bizonytalanságot. Egy hosszú és kimerítő beszélge¬
tés során, amikor a rendszer problémáiról vitatkoz¬
tunk, soha a legkisebb jelét sem adta annak, mintha
végső sikerében kételkednék. Családi hagyomány és
nevelés folytán Diem a tekintélyuralom híve. Sokan
mondják, hogy az erélyesség és tekintélyuralom sik¬
ján Diem túl messze megy. Kétségtelen, hogy Diem
nem európai, vagy amerikai szabású demokrata. Ba¬
rátai viszont azzal érvelnek, hogy egy ostromlott
erődben, mint amilyen Szaigon, energikus tábor¬
nokra van szükség, nem pedig parlamenti taktikusra.
Külföldi látogatók gyakran hangoztatják, hogy
2. rezsim korrupt és legjellemzőbb vonása a nepotiz¬
mus. Tagadhatatlan, hogy a tisztviselők soraiban
szemmellátható a korrupció. Ez sajnálatos módon
mélyen gyökerező ázsiai szokás, amelynek kiirtására
még nemzedékekre van szükség. Vietnámban minden
esetre nem tenyészik oly hatalmas méretekben, mint
mondjuk Indiában vagy Indonéziában. E két utóbbi
országban a korrupció oly nagyméretű és általános,
hogy már nem is beszélnek róla. Tudjuk, hogy a
bűnről több szó esik a templomokban, mint a bűnta¬
nyákon. Ami a vietnámi elnök familiájának politikai
szereplését illeti, ez sem kizárólag vietnámi jellegze¬
tesség és még csak nem is korlátozódik Azsidra.
Diem fivérei sajátos csoportot alkotnak és az elnök
valamilyen oknál fogva tökéletesen bízik ebben a
csoportban. Aki ismeri a vietnámi viszonyokat,
mind úgy vélekedik, hogy Diem jelenleg pótolhatat¬
lan. Másfelöl Diem elválaszthatatlan a családjától.
Hogy megváljon fivéreitől, elöször őt magát kellene
eltávolítani. Ez azonban sokak véleménye szerint a
szaigoni rendszer teljes összeomlását eredményezné
és a kommunista hatalomátvételhez vezetne.
6
Mindazonáltal az 1954 utáni megszilárdulásnak,
amely Diem műve, sok gyengéje van. A kommunis¬
ták ezt ügyesen kihasználják.
A parasztság elhanyagolása
Mindenekelött észre kell vennünk, hogy a rend¬
szer túlnyomóan városi jellegű. Diem, aki északról
származó notabilitás, elsősorban az északról jövő
menekültekkel törődött, vagyis földijeivel, és első¬
sorban a városokat és az ipari központokat fejlesz¬
tette. Az amerikai segély nagyrészét a városokra
költötték. Az eredmény: amíg az urbanizálás és az
iparosítás nagy léptekkel haladt előre, a vidéket és
a falvakat elhanyagolták. Ezt a szerencsétlen hely¬
zetet még inkább sulyosbította a délvietnámi értel¬
miség magatartása. Ez a réteg, hasonlóan Európa
XVIII. századbeli elítjéhez, a fővároson kívüli éle¬
tet büntetésnek tekinti. Egy délvietnámi intellektuel,
ha befejezte egyetemi tanulmányait, csak a főváros¬
ban akar letelepedni, de legalábbis valamelyik na¬
gyobb városban. Ennek következtében a vidék és a
falvak igazgatását tized- vagy huszad-rangú képes¬
ségekkel rendelkező emberekre bízzák.
Egy másik hiba volt a kormány és néhány kül¬
földi tanácsadó azon elképzelése, hogy Délvietnám
védelmére koreai mintájú háborút kell viselni. Nem
értették meg, hogy az ellenség nem fogja még egy¬
szer megismételni azt a hibát, amit Koreában elkö¬
vetett és ami egyszer már nagyon sokba került neki.
A délvietnámiak a 17-ik szélességi vonalra irányítot¬
ták tekintetüket abban a hitben, hogy ezt kell vé¬
deni, mert egy szép napon itt indul meg a kommu¬
nista támadás. A délvietnámi hadsereg felszerelését
és kiképzését is ilyen eshetőségre készítették elő. Bá¬
mulatos módon senki sem tanult a kínai háború tör¬
ténetéből. A felelős tényezők csak túl későn jöttek
rá, hogy az ellenség más taktikát fog követni, nem
egyetlen határvonalon támad, hanem a határ meg¬
kerülésével, guerilla-fészkeket helyez el magában a
meghódításra kiszemelt országban.
Kambodzsa furcsa semlegessége
Amikor a kommunisták realizálták, hogy Diem
rendszerét nem tudják egyszerűen megdönteni és
hogy a rézsim konszolidálódik, fokozták a beszivár¬
gás taktikáját. Apró bandák lépésről-lépésre befész¬
kelték magukat a dzsungelbe és a rizsültetvényekre.
Terrorizálták a parasztokat, meglehetős sikerrel.
1958-ban áttértek a személyi gyilkosságokra. Egy¬
egy falu, vagy település legfontosabb emberét tették
ei láb alól, olyanokat, akik a szaigoni kormány lel¬
kes és tehetséges támogatói voltak. A. kormány pe¬
dig fokozatosan elveszítette minden kapcsolatát a
vidékkel és így a fejleményekről nem is volt megfe¬
lelően tájékozva. 1960-ban a helyzet már odáig fej¬
lődött, hogy a Viet Cong nyílt akcióra térhetett at.
Az utolsó 24 hónap során a kommunisták kiterjedt
területen rendezkedtek be és apró tamaszpontokat
létesítettek. Valósággal bekerítették Szaigon és Da¬
lat városát, hosszú ellenőrzési sávokat teremtettek
a laoszi és a kambodzsai határ mentén, valamint a
Mekong deltavidékén. Ezeken a vidékeken nappal a
szaigoni kormány uralkodott, éjjel azonban a kom¬
munisták.
A. kommunista hadműveleteket igen nagy mérték¬
ben támogatta Kambodzsa kormánya. Sihanuk ki¬