Stranica 2 [2]
Ez a javaslat főleg azoknak az országoknak a
szakszervezeteinél ütközik elkeseredett ellenállásba,
ahol viszonylag magas az életszínvonal. Emlékezzünk
csak a belga és angol szakszervezetek kezdeti tilta¬
kozásaira az idegen murikások bevándorlása ellen.
Első pillanatra nem lehet letagadni ezen ellenállás¬
nak az aránylagos jogosultságát. Ha azonban a jö¬
: vővel kapcsolatosan vizsgáljuk a kérdést, akkor hely¬
telen.
A szabad letelepülés ellen főleg azok küzdenek,
akik nem látják be, hogy helyes intézkedésekkel meg¬
gyorsítjuk a fejlődést és megszüntetjük gazdasági
lehetőségeink korlátozottságát. Az életszínvonal ed¬
dig végeredményben attól függött, hogy mennyi ér¬
téket tudtunk a nemzeti talajon termelni és hányan
részesültek belőle. Innen a félelem az idegen munká¬
sok alkalmazásától. Ha azonban az atomenergia fel¬
használása révén az ipari termelés nagyrészben fiig¬
getlen lesz az eddigi energiaforrásoktól, a jelenlegi
szociálpolitika előfeltételei is megszűnnek.
Ezenkívül figyelembe kell vennünk azt is, hogy
általában a fejlett iparral rendelkező Észak ellenezte
a szabad települést a sűrű népességű Dél és Kelei
nyomásával szemben. Ne feledjük, hogy belátható
időn belül az atomenergia mellett a nap által termelt
erőt is hasznosítani fogják. Ha egyszer eljutottunk
idáig, akkor a Dél ipari lehetőségei lényegesen meg¬
növekednek. Mivel azonban technikailag nem rendel¬
kezik elég képzettséggel, szükséges lesz, hogy Észak¬
ról települjenek oda szakemberek. Talán nem is olyan
távoli jövőben az előjelek tehát esetleg megfordul¬
nak. Észak szempontjából is fontossá válhatik egy
nagyvonalú áttelepülési politika előkészítése. Ezt az
északi szakszervezeteknek már ma szem előtt kellene
tartaniok,
Eurdépan belül a szabad település elleni harcot
jogtalan pesszimizmus tartja ébren. Ha a közgazda¬
ságunk hanyatlására kellene számítanunk, indokolt
lenne az ilyen negatív magatartás. De ha felismer¬
jük, hogy nagyszabású fejlődés előestéjén állunk, ak¬
kor ezek a mesterséges korlátozások indokolatlanok
és bénítók. Természetes, hogy minden átalakulás ne¬
hézségekkel jár. De jobb ezekkel idejében bátran
szembenézni, mint gyáva halogatással végül is arra
kényszerülni, hogy az események ránkszakadó nyo¬
mása alatt elhamarkodottan és kellő abgaudolse nél¬
kiil kelljen cselekedniink.
3.
A keresztény Európa
Ha Európáról beszélünk, nem szabad az európai
szellemiségről sem megfeledkeznünk. Ez a keresz¬
ténységben nyer kifejezést. Nem gondolunk itt párt¬
politikailag értelmezett , keresztény" szóra. Keresz¬
tény Európán azt értjük, hogy politikánk, szociálpo¬
litikánk, tájaink, művészetünk és tudományunk lé¬
nyegét évszázadokon át a kereszténység formálta. Bi¬
zonyos, hogy földrészünk szelleme az utóbbi időben
elvilágiasodott. Hanyatlásának éppen ez a mélyebb
oka. Amikor azonban a jövőre, az ujjáépítésre gon-.
dolunk, ne időzzünk sokat a bomlás jelenségeinél.
A kereszténység a mi lelkünk. Ezt megtagadni
öngyilkosság volna. Büszkék lehetünk nagy hagyo¬
mányainkra. Aki ezeket szégyeli vagy szemérmesen
elhallgatja, ezzel csak azt bizonyítja, hogy milyen
üres eszmeileg a mai ál-Európa, amelynek nincs bá¬
torsága ahhoz, hogy hű maradjon önmagához és in¬
kább idegen mintákat majmol.
Keresztény Európáról beszélni annyi, mint tanu¬
sítani a jövőnkbe vetett hitünket, meglátni azt, hogy
földrészünk távolról sincs pusztulásra ítélve, ~~ el¬
lenkezőleg, nagy reményekre jogosító fejlődés küszö¬
bén áll. Más szóval, hinni azt, hogy Európa a jövő
földrésze. A keresztény Eurdpa fogalma jelenti a
nyilt kiállást a valóban keresztény politika mellett,
melynek egyetlen célja csak a közjó szolgálata lehet.
Magában foglal ez olyan szociálpolitikai programot
is, amely elutasít minden kiváltságot és a jólét for¬
rásait egyaránt hozzáférhetővé teszi mindenki szá¬
mára. E programnak törekednie kell, emberi erőnk¬
höz mérten, a szociális igazság gyakorlati megvaló¬
sítására, az egyén és család jogának és szabadságá¬
nak tiszteletben tartásával, a közjó keretein belül,
Nyersacél-termelés 1950 1960 1950/1960 1960
1000 tonnánként emelkedés %-ban fejenként kg
Szovjetunió 8.2 21.2 158 216
Kelet-Európai országok 27.3 65.3 139 305
KGST (COMECON) . 35.5 86.5 143 277
Európai Közös Piac országai 31.8 12.8 129 431
Nagybritannia. . . . . . 16.6 24.7 49 471
Nyugat-Eurépa 48.4 97.5 106 451
Amerikai Eigyesült Államok 87.8 90.1 3 499
Kina . . . . . . . . . . . . 06 18.4 3000 3