OCR Output

HABSBURG OTTÓ:

felé fordul.

címü fejezet három problémáját.

1.
Európa lényege és határai

Az első kérdés, amely körül hivatásos , Európa¬
szakos" politikusaink annyit topognak az, hogy mit
is értsünk tulajdonképpen Európán? Ez a kérdés
mind a terület, mind a struktúra szempontjából tisz¬
tázatlan.

Világosan kimondjuk, hogy amikor Európáról be¬
szélünk, akkor ezen egész Európát értjük. Ez tehát
azoknak a területeknek a visszahozását jelenti, ame¬
lyeket a teheráni és yaltai szerződésben tőlünk elsza¬
kítottak.

Ez a cél, amelyet el kell érnünk. Mindenkinek,
aki reálisan gondolkodik, be kell látnia, hogy konti¬
nensünk mai határai között, melyeket önkényesen
az Elbánál és Fertő-tónál húztak meg, huzamosabb
időn keresztül életképtelen. Európa biztonsága az
atomkorszakban is csak úgy lesz biztosítható, ha a
Kárpátmedence és a Balkán felszabadul az európán¬
kívüli befolyások alól.

Ez a cél ugyan nem zárja ki a nyugati részek
egyesítését még mielőtt Közép- és Kelet-Európa fel¬
szabadul. Ezt a részmegoldást azonban abban a tu¬
datban kell létrehoznunk, hogy ez nem jelenti az
egész európai kérdés rendezését, hanem csupán az
első lépést a jövő nagysága felé.

Földrészünknek ezenkívül saját földrajzi hatá¬
rain túl is vannak olyan kapcsolatai, amelyeket ápol¬
nia kell és amelyek küldetésének értelmét adják. Nem
viselkedhetünk közömbösen azokkal az országokkal
szemben, amelyekkel annyi mindent megosztottunk,
jóllehet ezek földrajzilag más kontinensekhez tartoz¬
nak. Szoros kapcsolatunk mind Délamerika, mind a
Földközi tenger népeivel tény és valóság. Hogy ezek
a kapcsolatok nem alapulhatnak imperialista elgon¬
dolásokra, magától értetődő. Ennek azonban Európa
felépítésében is kifejezésre kell jutnia.

Ennél a kérdésnél gyakran tévesztenek szem elől
egy lényeges tényt, melynek éppen ma van alapvető
jelentősége, amikor időszerűvé vált a nagyobb egysé¬
gek létrehozása. Wöderációk imperializmus nélkül ís
növekedhetnek, mert ebben az esetben nem leigázás¬
ról vagy beolvasztásról, hanem a szövetség kiterjesz¬
téséről van szó, amely mindkét fél előnyét és bizton¬

ságát szolgálja. Centralizált állam vagy földrész ezt
nem teheti meg, mert terjeszkedése csak erőszakkal
jöhet létre, tehát imperializmust jelent.

A. jövő Európájának a struktúrája tehát csak a
nemzeti államoknak, hazáknak a föderációja, vagyis
olyan rendszer lehet, amely a különböző országok
sajátosságait tiszteletben tartja. Centrálizált föld¬
rész nem lenne többé Európa.

Sokan hangoztatják ma az egyöntetűség szük¬
ségességét. Elfelejtik azonban, hogy az anyagra ér¬
vényes törvények nem alkalmazhatók az emberre. A —
valódi föderáció keretén belül teljes szabadságnak
kell uralkodnia. Az egyes államoknak tetszésük sze¬
rint kell életüket berendezniök, ezért a legkülönbö¬
zőbb államformák is előfordulhatnak benne. Ha nem
ismernék el e téren a teljes önrendelkezési jogot, ak¬
kor valódi föderalizmusról nem beszélhetünk.

Jegyezzük meg ezzel kapcsolatban, hogy a nem¬
zeti szuverénitas túl merev értelmezése európai ke¬
retben nem egészen helyénvaló. Hiszen lesznek olyan
vidékek, különösen Kelet-Európa felszabadulása után,
ahol tiszta helyzetet teremteni szinte lehetetlenség.
Vissza kell térnünk a régi nemzetközi jog bevált meg¬
oldásaihoz, amelyek egy és ugyanazon területen több
felségjogot is elismertek. A. föderativ alapon felépült
Európában az ilyen megoldások hasznosak volnának,
mert lehetővé tennék az államok közötti megértést
és nyugvópontra juttatnának olyan problémákat, me¬
lyek a XIX. század elvei szerint örök viszály tár¬
gyát alkotják.

2.
Társadalmi kiegyenlítődés és szabad település

Az új Európa az automatizálás és az atomener¬
gia problémáival csak akkor fog eredményesen meg¬
bírkózhatni, ha az európai térség egyes részei között
bekövetkezik a szociális kiegyenlítődés. Itt nem jogi
és technikai kérdésekről van elsősorban szó. A társa¬
dalmi kiegyenlítődés attól az órától kezdve lehetsé¬
ges, amelyben az európai térségen belül érvényesül a
szabad költözködés. Hz nem vonatkozik csupán az út¬
levél és vízum nélkül való utazásra. Azt is biztosí¬
tani kell, hogy bárki tetszése szerint telepedhessék le
és ott űzhesse foglalkozását, ahol akarja.