OCR Output

240

1892. — The Military Costum of Europe. 2 köt. London. 1812.—
Schrott L. Geschichte des k. k. Ost. newenten Husaren-Regimentes.
Bécs. 1834. — Virtsolog Col. R. Gesch. des k. k. 60 Linien-Inf.
Reg. gegenwártig Gustav Pring von Wasa. Bécs. 1871.

236. (189—199. lap.) A Pero-féle képet közölte Millen.
magy. tort. VIII. 179. — Gr. Illésházy M. képe U. o. 70. —
b. Amade L. versei: (Olcsó kényvt. 821—830. sz.) Budapest.
1892. 385. 1. A Szirmay által idézett vers (Hungaria in Parabolis.
2. kiad. 57-58. I.) ezek közt nem található fel. — Apor P.
Metamorphosis. 350, 354, 399.1. — gr. Pálffy J. arczképét 1.
Millen. magy. tort. VIII. 247 és Szalay-Bardti L. A magy. nemz.
tört. 1V.37, 123.-—Apor P. Metamorph. 341—3 42. |.—Wortleyné:
Letters of the Lady M—y, Writien during her Travels. Paris.
1799. (Szamota I. Régi Utazdsok Magyarorsz. 453. I.) A xvul.
század derekán divatos női ruhákat ilyen néven sorolja el
Stancsics Horváth Borbála kelengyéjének 1758-ki jegyzéke:
«Tradolt szoknya s vál. Fehér perzsián zwig szoknya s vál. Kék
prokát szoknya s vál. Tafota kantus öltözet. Sötét parket
szoknya. Kamdol mindennapi köntös. Flanell szoknyák. Kana¬
vász szoknya. Czucz kartonból, barchenből kantus kleid. Zöld
lengyel mente nyuszttal prémelve. Fekete bársony montli her¬
melinnel prémelve. Ócska damacka mantlicska.
Nyuszt keztyű.s Tört. Tár. 1899. 707. — Gvadányi I. Egy
falusi nótáriusnak budai ulazása. V. rész. 217— versszak.
Teuber és Ottenfeld: Die Öslerr. Armee. 69, 104, 131, 139. —
Gvadányi id. m. VII. 252. — Grassalkovich A. képét I. Szalay
J.— Baróti L. A magy. nemz. tört. IV. 135. és Millen. magy. tört.

8
226.

Millen. magy. tört. VIII. 324., Nagy Pálét U. o. IX. 125 és
Szalay—Barsti Magy. n. töri. IV. 369., Gvadanyiét Beöthy féle
Magy. irod. tort. 75. 1. Gvadányi id. m. VII. rész 246—298.;
az idézett sorok a 251. és 276. verszakból valók. A xvi. sz.
kardokra I. Arch. Ért. XVIII. 1808. 242. s kév. Il. és XX.
1900. 92. Szendrei J. Hadtérl. Eml. 681. |. 3516. sz., 816. 1.
6988. sz., 833. 1. 7076. sz. (III. Károly kora), 515. 1., 630. 1.
3382. és 3385. sz., 707. I. 3623. sz., 708. I. 3629. sz. (Mária
"Terézia kora), 662. I. 3441. és 694. 1. 3551. (Máriás pengék),
Gór. I. 3440. és 826. |. 7014. sz. (fringidk), 630. I. 3395.
(1786-b61, a rajzon hibáson 1686), 810. I. 6942. 825. 1. 7009.
(b. Szentkereszty András kardja), — a franczia haboruk korából

(jelenleg a M. N. Múzeum birtokában.) — Vas Gereben
szerint (Nagy idők, nagy emberek. Magyar korrajz. Mehner V.
kiad. Budapest. 1891. 349. I.) a Püspöky János őrnagy által
vezetett zalamegyei insurgensek kezében vált a csákány ilyen
félelmes fegyverré. Felhasználta ezt Jókai M. is a Névtelen vár

cz. regényében (Bpest. 1877. 030, 690, 704. 1.) — Az 1809-i
insurgensek egyenruhájára 1. Bikkesy-Timlich művét, Szendrei
János Hadlérl. Eml. 831. 1. 7061, Reizner J. Szeged tört. III.
112. — b. Amade L. Versei. 1892-ki kiad. 384. 1. Gvadányi J.
id. m. V. rész. 214— 215. versszak. A kutérdl U. o. VII.
256. — «Péterkés a sicario aliquo Petro Hungaris dicta est.»
Szirmay A. Hung. in Parabolis. 2. kiad. 62. 1. Jól, ivott a
gulyás: meg tölté pipáját, Nékem szironyos, sallangés zacskóját
Nyujtottav — Gvadányi J. Peleskei nót. I. rész, 42. v. —
Cserey M. Apornál Melam. 463. A zsebóráról Gvadányi id.
m. VII. 273. A női viseletre U. o. X. 458—599. vers. A bufán¬
ról X. 516, 525, 534. vers. A rococo-viseletre 1. különben
Masner: Costüm-Ausstellung. 1894. Taf. 5. fig. I. — A viganó¬

ról Simonyi Zs. Ruhadivatok. (Pesti Napló. 1899. 1. sz.) L.
még Floridor: Régi divatok. (Egyetértés. 1900. jan. 30.) B.
Naláczi J. emlékirata. (Hetilap. 1853. 76-—77. sz.) V. 6.

Köváry L. Magy. csal. viseletek. 44—45. 1. — Gvadányi J.
Peleskei nótárius. X. 579. L. még U. o. X. 456—459, 478,
482—483, 515, 535, 550.

237. (199—205. lap.) Tóth B. Magy. ritkaságok. 56. s köv.
II. — Simonyi Zs. Ruhadivatok emléke. (Pesti Napló. 1899.
1. sz.) — Floridor: Régi divatok. (Egyetértés. 1900. jan. 30.) —
Bikkesy J. A magyar és horvátorsz. legnevez. nemzeti öltözetek.
Kiadta Timlich K. Bécs. 1816—20. — Tudományos Gyüjt.
1829. II. 114. V. 128. 1830. III. — Honművész. 1833—41. évf.
A dókáral. Szinnyei J. Magy. Tájszótár. T. 410-—411. Czuczor
Gergely. és Fogarassy J. A magyar nyelv szótára. I.
A bekecsre Tóth B. id. m. 65. 1. Magyar Nyelvőr. XVII. 1888.
533. A palóczoknál a «bekecs» a jobb módu házasemberek fel¬
öltője s gyapjával befelé fordított hosszu gyapjas juhbőrből

1262.

s gallérja, eleje, alja s jai fekete vagy sötétszürke göndör
prémmel szegélyezvék; a derékon alul eső rész bő s hullámos
fodrot vetve eláll a deréktól. Istvánffy Gyula az Ethnographia.
1888. évf. 5. füzetében, 369. I. — A szó eredetére I.
föntebb a 44. jegyzetet. — Sötétkék inget és gatyát viseltek a
Hunyady-huszárok és Rózsa Sándor szabad csapata, mig a
komáromi csikós csapat viselete fehér lobogós ing és gatya volt.
L. Gracza Gyorgy: Az 7848—g9. magyar szabadságharcz tört.
III. 18. s köv. II. A többire I. a divatmellékletekkel ellátott
egykorú lapokat, ú. m. a negyvenes évekből a Honművészt,
Honderüt és Pesti Divatlapot; az ötvenes évekből a Deélibabot,
Divatcsarnokot, Nefelejeset, Napkeletet és Nővilágot; ezekhez
járulnak a hatvanas években: a Családi Kör, Pesti Hölgydivatlap,
A Divat és Magyar Bazár.