Oldal 397 [397]
vargak kétszer varrott magas sarku czipelldst fekete _kordovany¬
ból, magas sarku fejér czipelldst, magyar asszonynak való egyes
talpú czipellőst kordoványból, magas sarkú varrott czipellőst
kordoványból. Tud. Gyüjt. 1835. I. köt. 88., 9r. I. — Mon.
Hung. Hist. Script. XXIV. k..172, 675. Radvanszky id. m. II.
302. I — Pannezrűl UW. a. Wl 315. Töd Wie 187a 142 —
«Asszony embernek való karmazsin saru. Sárga karmazsinból,
se való saru. Sárga kordoványból, leánynak való saru. »
Toil. Tár. 1871. 222. — Thallóczy L. Apaffy M. udv. 16. 1. —
L. még Apor id. m. 342. — «2 bokor fehér gyapotbdl csinált
asszony embernek való salawardi.» 1614. Radvanszky id. m. II.
98.— Keztyiirdl Apor 342. Radvanszky id. m. I. 254—256. II. 114,
364. Apor id. m. 342. Kévary L. Viseletek 5z. I. — « Egy pár nyári
szép pésma keztyiit.» «Egy köz viola nyári keztytit.» 1627.
arszab. Torl. Tar. XVIII. 1871. 21
Tiel, fi We gO, TE Reread We @; Ik 347,
Legyezé U. o. II. 291, 300, 302, 328. — A Tropheeum Estorasi
anum több képén a nők zsebórát tartanak a kezükben, melyek
a XVII. század vége felé terjednek el. Említi ezeket Wesse¬
lényi Pálné ingóságainak 1690-ki leltára is. «Aranydracska
kettő, egyiket ugyan az franczia király küldötte volt nekem
ajándékban, az másikat pedig adta volt ajándékon az franczia
326. — 301
generalis.» Tört. Tár. 1899. 355.
233. (186 —187. lap.) Ung m. 1666. arszabasat I. Tört. Tar.
1894. 555556. I. Apor Metamorph. 343, 344. — Toppeltinus:
Oligines et occasus Transsilyanorum. 1667.
234. (187—189. lap.) Radvanszky B. Magy. élet. I.
74, 77. 163, 174, 185, 193, 197. sat. Thaly K. Olyösművészeti
és skójflumhimzési adatok. (Arch. Ert. 12. k. 1878. 161.) és
A régi magyar himzőművészelről (U. o. 13. k. 1879. 314.) Tóth B.
Bets cae gok. 69. — A majczról I. Deák Farkas Századok.
880. 775. I. Kelmékre 1. Apor P. 351, 462. Radvánszky id. m.
ki 735 ee 107, 110, 181, 214. Kévary L. Magy.
csal. viseletek. 16—21. lap. A mindenféle színű magyar selyemrdl
II. k. 12. I. Bethlen G. 1627-ki 4rszabasat
csal.
TDL, LOK,
Magyar műkincsek.
|. Tort. Tdr. XVII. 1871. 207212, 214216. — L. még az
1560. és 1571. erdélyi árszabást Szilagyi S. Erdélyi Ors zággyül.
közöttit Tört. Tár. 1898.
. Az 1668-ki
Emil. II. 181, 382. Egy 1591—1621.
évf. 148—151. Ung m. 1666. U. 0. 1894. 549, 752
pozsonyit Tud. Gyüűjt. 1835. I. köt. 83—86. Az 1674-ki Bars
megyeit Tort. Tár. 1898. 558 s kév. Il. Az 1706 ki rima¬
szombatit U. o. XVIII. 1871. 258—259. — A ruha színéről
Radvanszky id. m. I. 153. s kév., 175. Brown E. leirását I.
Szamota Régi Utaz. Magyarorsz. 317.
235. (189. lap.) A legújabbkori magyar viseletre vonatkozó
munkákat |. 213. sz. jegyzetben. A népies viseletről 1. Arad
vármegye monographiája. Szerk. Jancsó Benedek. Arad. — Csáky
Elek: Somogy megye lengyelidti járásának néprajzi viszonyai.
(Etnographia VI. 1885. 229. VIII. 1887. 438.) — Czirbusz
Géza: Délmagyarországi bolgárok viselete. (Ethnographia II. k.
1881. 95. I. — Erdély szerk. Radnóti Dezső. 1897. 19. 1899.
— Gaul Ferencz: Österreichisch-Ungarische National¬
DR, WO
Trachlen. 1881. s köv. Hankó V. Székelyföld. — Hazánk és a
Külföld. — Huszka József: Magyar Ornamentika. Budapest.
1898., Magyar díszítő styl és Teremistink i igazán magyar műipart.
Szepsi Sz. György. 1890. — Istvánffy Gyula: A borsódi matyó
nép élele. (Ethnographia. VII. 1886. 77.) és Újabb adalékok a
balóczok elnográfiájához. (U. o. IX. 366.) — Jankó János:
Kalotaszeg Budapest. 1892., " Torda-Aranyosszék, Toroczkó
magyar népe és Adatok a bács-bodrogmegyei sokaczok néprajzához.
(Ethnographia. VII. 1886. 11 táblával.) — Das Kaiser¬
Album. Herausgeg. v. Mechitaristen-Congregation. Bécs.
1858. — Kiskéri Balogh István: Cserháti néprajzi adatok. ( Etnog¬
raphia. IX. 1888. 129.) — Kolumbán Samu: Lozsád és népe.
(Ethnographia. V. 1884. 247.) — Lázár István: Alsó Fehér vár¬
megye magyar népe. Külön lenyomat A. Fehér m. monographiájá¬
ból. — Magyarország és Erdély képekben. Szerk. Kubinyi Ferencz
és Vahót Imre. Pest. I—IV. I. 1853—1854. — Magyarország
képekben. Szerk. Nagy Miklós. Pest. 1867. I—II. k. — Magyar¬
ország vármegyét és városai. Szerk. dr. Sziklay János és Borovszky
Samu. Budapest. 1896. s köv. (Eddig Abauj, Nyitra és Vas
megyék.) — Márton József: Sorki-Tétfalu néprajzi vázlata.
(Ethnografia. II. 1881. 117.) — Matthaeidesz György: A bács¬
bodrog vármegyei tótok. (Ethnographia. IX. 1888. 216.) —
Mátyás diák naptára. Szerk. Vahót Imre. — Orbán Balázs:
A székely föld leirása. 1—VI. k. Pest. — Az Osztrák-Magyar
monarchia irásban és képben. I—VI. k. Budapest. 1888 s
köv. év. — Paget John: Hungary and Transsylvania. New Ed.
London. 1855, I—II. k. — A Pallas Nagy Lexikona. Budapest.
XII. k. 190. a 1. színes tabla. — Pintér Sándor: A paldczok.
Budapest. — b. Prónay Gabor: Skizzen aus dem Volksleben in
Ungarn. Barabás, Sterio és Weber 25 képével. Pest. 1855.
Szente Arnold: A Lendvavidek néprajza. (Etnographia. IX. 1888
62.) — Szerelmey Miklós: Magyar hajdan és jelen. Pest. 1847. —
Valerio, Théodore: Souvenirs de la Monarchie Autrichienne. Paris.
(I. La Hongrie. II. Croatie.
Frontiéres Militaires.) — Vasárnapi Ujság. — Vécsy Ágoston:
Néprajzi adatok Tisza-Roff vidékéről. (Ethnographia. VIII. 1887.
445.) — Weber Samu: A szepesi szászok ruházata. ( Ethnographia
I. 1880. 291.) — Wislocki Henrik: Aus dem inneren Leben der
Zigeuner. Berlin. 1892. képekkel. — A magyar huszárság és
gyalogság viseletére Teuber O. — Ottenfeld R. művén (Die
Oesterreichische Armee 1700—1867. Bécs. 1895. s köv.) s a
Gracza Gy. művében (Az I$49—49. magy. szábadságharcz tört.
III. 18. 1.), közlötteken kivül 1. még Amon von Treuenfest:
Geschichte des k. k. 12. Ce ő Bécs. 1876., ee
d. k. k. Huszaren-Reg. . &. Bécs 1880. és Gesch. d. k.
Haszaren-Reg. No. 3 ee 1893. — oe aus der Gesch. ‘
Huszaren-Regimentes Gas v. Hadik. No. 3 (Sop, —
Branko Ferencz: Gesch. d. k. k. ee Regimentes No. ggvon
1744—1875. Bécs 1875.— Chopin: Les hussard des vieux regimen¬
ies 1692—1792. Nancy. 1898. — Ernst Georg: Gesch. des k. k.
9. Husaren Regimentes Wilhelm II. Bécs. 1897. — Geschichte
d. k. u. k. Infant. Regiments v. Molinary No. 38. Budapest.
132.
1853—04. 5 Slavonie.
. Temesvár.