Oldal 388 [388]
230
lok. Ez a felfogás is igaz lehet; V. ö. Viollett le Duc id. m.
IN — Arch Ei XX 1899. 31—72, 103— 104 |.
1gt. (128. lap.). Rómer Fl. Arch. Közl. VIII. 199.
192. (128—129. lap.) Előfordul különben a felemás név is
vasarhelyi Erdélyi Janos végrendeletében (1472): «Item par¬
vulo meo Blasko unam tunicam felemas et unum pileum cum
pennis ac caligam meam lego.» Teleki OKI. II. 114. — A Schlagli
és Beszterczei szój. sz. polimita a. m. «metelt ruha», a «poly¬
mita» alatt általában sokszínű, tarka vagy csikos ruhát értettek ;
ugyancsak «metélt ruhának, magyarázzák a xcatabretás-t, a
Schl. sz. ezt jelenti még a «spatulosus is, mig a B. sz. a. m.
«kiues», a mit Tagányi K. (Századok. 1893. 322.) — a latin
szót az asszonyi fejéket jelentő «spatalium» rontott alakjának
tartva — «k6ves«-nek, drága kövesnek magyaráz.
193. (129. lap.) Ez a francia cjaguettes «jacke», a német
«schecke». (Hottenroth id. m. II. 77, 86, 152. I. 4o. t. 10.)
Weiss id. m. 222, 228. — A csiksomlydi Sz. Imre-képet 1. Arch.
Eri. VI. 1886. 132. Nyilván ezt a felöltőt érti V. Erdélyi Janos
a «opula» alatt (jopulam meam novam de barhano factam)
1472-ki végrendeletében Tel. Okl. II. 114.
194. (129. lap.) Hottenroth id. m. II. 86, 164. I. — Heyden
Wess ich aia, an
id. m. (trappert néven) 114—115. 1.
232 németeknél
228, 232. — A «tappert»
olaszoknál csak a xiv. sz. második felében kezd jobban elter¬
220 «tabarro» és
jedni. Nálunk már 1317-ben említi Péter szöllősi plébános
(tabardam cum vario volutam) Anj. Okl. I. 417. s tekintve,
hogy a bolgár nyelvben is megvan a szó (tabarin), úgy látszik,
délkelet felől terjedt el Közép-Európába. A Beszt. szójegyz.
sz. a «tabyr ruhas nevet a hosszú ruhát jelentő podus szóval
veszi egynek.
195. (129—130. lap.) A bécsi anyakönyvről I. M. Könyv¬
szemle. Új foly. I. k: 1892/93. 22. 1. — A nadrágról I. Hottenroth
id. m. 85. 1. Heyden id. m. 107. I. — Beszt. sz. caliga = nadrag.
V. Erdélyi J. végrend. (1472.): «Item parvulo meo Blasko . . .
caligam meam lego.» Tel. Okl. II. 114.
196. (130—131. lap.) V. 6. 159. jegyz. — «Unum caliopi¬
dum seu solya.» Buda város 1522-ki árszabásában. Tört. Tár.
1889. 378. — Planche id. m. I. 47, 459—460.
jegyz. a xvi. sz. elejérél. b,
Radvanszky B. Magyar csalddélet. II. 8. sz. az Erdy-Codexben:
«aranyos chyzma.» L. Nyelvtört. szót. I. 442.
197a. (131—134. lap.) A kölni oltárképet, meg a többi
Zsigmondkori viseletre jellemző külföldi adalékokat I. 188. jegy¬
zetben. — Mausoleum polentissimorum ac gloriosissinorum regum
5 — «Tyzma
azoni allatnak valos Ingóságok
el primorum militantis Ungariae ducum vindicatis e mortuali pulvere.
vivum expresserit, affirmare non ausim. Illud audeo, nullum te hic
calami errorem deprehensurum: nisi forte eorum manuductum
errare contigisset, guorum primam in exprimendo veritate manum
tem, qui vel CC jam abhinc annis, vel tardius licet, non tamen
minori cum laude et gratia, publicam lucem et fidem meruerunt.
Ideo nihil hic tibi novi promitto, nisi translatam recentioribus colori¬
bus in novas tabellas notae imaginem antiquitatis: qua veriorem si
repereris, illi etiam meo nomine subscribe.» Világosan kitünik
ebből, hogy a Nadasdy-féle mauzoleum képeit a xvi. század
dereka táján valami 200 éveseknek tartották s Nádasdy, mint
ismert képekre hivatkozik. Ilyenek pedig csakis a Vitéz János
(a szövegben tollhibából Bakocs T. van említve) festetett
esztergomi képek lehettek, melyekről azt írja Heltai Gáspár a
Magyar Krónikában: «Azon palotában az egyik hosszú falon
renddel szépen mind megiratta vala szép és drága festékekkel
mind a magyaroknak dsekel, a scythiai hercegeket, annakutánna a
királyokat, XXXI. rész. (Újabb Nemzeti Könyvtár. 443. 1.)
A xvi. század elején említi a regensburgi Suntheim László is,
hogy az esztergomi várteremben a magyar királyok mind le
vannak festve. (Győri Tört. és Rég. Füzetek. II. k. 121. |.) —
B. Wratislaw 1591. őszén járt Esztergomban s útleirásában meg¬
említi, hogy megnézte az akkor török kézben levő várat, a régi
templomot, «itt egy márványnyal kirakott kápolnát láttam, ebben
szintén márványból készült oltár állott Boldogasszony képével,
az egész kép különféle színű márványdarabkákból volt kirakva.
Innen a lépcsőkön egy másik kápolnába mentünk, hol számos
szentképet láttam. A kápolna mellett nagy palota állott, hola
magyar uralkodók képei voltak láthatók. (Szamota I. Régi utazá¬
| sok Magyarországon. 189. 1.) — Szentgyörgyi Gy. süvegjére I.
Boncz O. helyreigazító sorait Arch. Ért. XIX. 1899. 102. —¬
A tollas süveget (unum pileum cum pennis) említi Erdélyi J. is
1472-ki végrendeletében. Teleki Okl. II. 114.
197 b. (I34—135. lap.) A Weisskunig pontosságára I. 186.
jegyz. — Boncz Ö. (Arch. Ért. XIX. 1899. 100 s köv. Ib) sa
Mátyás. udvarában kétségtelenül divatozó borotválkozás elter¬
jedését alighanem túlbecsüli; az pedig kétséget sem szenved,
hogy a Turóczi krónikájának úgy brünni, mint augsburgi
kiadásában (1488.) levő képeket olyan rajzoló készítette, a ki a
magyar viseletet és szokásokat csak nagyon fölületesen ismerte.
Mily kevés jellemző sajátságot találunk ezeken a csaknem egy¬
korú Weisskunig és Triumphzug képeivel szemben, a melyek
csakugyan magyar embereket ábrázolnak.
198. (135—137. lap.) A fülei képet I. Az osztrák-magyar mon.
II. füz. Magyarorsz. I. k. 66. I., a bögözit Arch. Ért. XVIII.
1898. 390. Eschenloert I. Szamota J. Régi utazások Magyar¬
országon. 103. I. — Beatrix Dreyfus-féle mellszobra Arch. Ért.
X. 1890. 307. — A cyprianról |. Hoitenroth id. m. II. 166. —
A brokátról v. 6. Weisz id. m. 317. — L. még Holtenroth U. o.
93 s köv. |. Heyden id. m. 125 s köv. II. — Mária királynak a
Nádasdy-féle Mausoleumban levő arczképéről maradt fenn egy
régi olajfestmény is (előbb a M. N. Muzeum képtárában,
aztán a tört. arczképcsarnokban), mely megjelent a Kubinyi F.
és Vahot J. által szerk. Magyarorsz. és Erdély képekben. Pest.
1393. DE i. ll, Ik, ts I,
| 199. (137. lap.) L. Boncz O. A Haller grófok nemz. könyve,
! Turul. 1886. IV. k. 105—123.