Oldal 354 [354]
A lószerszám.
426 AZ ÚJKORI MAGYAR VISELET.
nemcsak joga, hanem kötelessége is volt, hogy fegyvert tartson és viseljen. Nem is
hiányzott a sárgarezes, tarsolyos fringia és a kovás flinta egy nemesi háznál sem.
A fringiára rendesen Magyarország védasszonya, Szűz Mária és a kettős kereszt volt
bevésve, különösen Mária Terézia korától kezdve, de a régi kurucz FRINGIA föliratu
s nappal, holddal és csillagokkal ellátott kardok sem mentek ki a közhasználatból,
melyekhez a xvill. század utolsó tizedei felé a kétfejű sasos kardpengék járultak,
A markolata mindegyiknek kengyeles volt (67. 11. 68. 28. XXXVI. 3, 4.), a markolatfe}
kissé előrehajolt s úgy volt összekötve a kézfejvéd6 vassal, hogy egészben véve féltojasdad
alakhoz lehet hasonlítani. A sárgarezes fahüvely fekete vagy szironyos vörös bőrrel volt
bevonva s csak a század vége felé terjednek el az aczélhüvelyü kardok. II. József korától,
a hivatalviselő nemességnél találjuk a két oldalt gyöngyházas és végén oroszlánfejes
markolatu, de szintén kengyeles kardokat, ezeknek a hüvelye lombozatokkal diszitett
aranyos sárgaréz volt. A buzogány kiment a divatból, helyette a csákány és fokos terjedt el, a
bocskoros nemeseknél pedig az ólmos bot; a csákánynak az 1809-ki nemesi fölkelésben
kiváló szerep jutott, Napoleon büszke vérteseit épen a csákánynyal fölfegyverkezett
nemesség tette pocsékká.
A díszes csótáros és sallangos lószerszámra még mindig kiváló figyelmet fordítottak ;
az ezüsttel, aranynyal kivarrt skófiumos és majczos munkák ugyan mindinkább feledésbe
mentek, a sok színű szirony azonban még mindig virágzott. A nyergek közt a vésett és
gyöngyházas fürediek és igmándiák voltak hiresek.
Teli volt fogasom füredi nyergekkel — irja egyik versében b. Amade László, de említi
Gvadányi is, ekkép mondatván el a Peleskei Nótáriussal a régi magyar loszerszamot:
Véltem, hogyha ülnek paripa lovakon,
Igmándi, Füredi nyereg lesz hátakon,
Fecskefarkú czafrang fog fügni farokon,
Szironyos, sallangos szerszám lesz azokon,
Vagy hogy ezek lesznek skófiummal varrva,
Ezüst avagy arany boglárral takarva,
Vagy lésznek tengeri csigák reá rakva,
Sárga, veres és zöld szironynyal zavarva.
helyett horogra akasztott franczia kést (couteau) hordtak vagyis a Peleskei Nótárius
szerint :
Ollyan, mint szakácskés, függött az oldalán,
Egy horgon akasztva fellül bugyogóján,
Ez fegyvernek neve becsülettel mondván —
Kutó és próbálni lehetne ezt békán.