Stranica 272 [272]
Leányok fej¬
viselete.
Párta-koszorú.
Népies viselet.
hee A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.
ilven főkötőt visel a Nagy Lajos
a kinek — úgy látszik, ez volt a kedvelt fejviselete ; ;
élés : : a neje, Ilona, aztán Gertrud
születésének képénél egyik udvarhölgye is, továbbá IJ. Bel
s V. Istvan felesége, a kun Erzsébet. Előfordul ezenkiviil a zarai Sz. oo ae
(27. 9.), a kassai Sz. Ezsébet-relief-csoportozaton, a lőcsei Sz. Dorota ee S ele¬
méren a boldogok seregében a királyné képén. A leányok hajadon fővel jártak S haju¬
5 ol re NT TPN OTET Bee ba
kat vagy egészen szabadon, vagy — mint a runkelsteini (37. 3.) és marmaros eae fal
képen — fonatban leeresztették, ellenben a férjes asszonyok kontyba kötötték. Weisz
Hermann idézi a speieri tanács 1356-ki rendeletét, mely a leeresztett hajfonatot eszik
a leányoknak engedte meg, ellenben az asszonyoknak eltiltotta. Leeresztett hajjal áb Fal
zolja a Képes Krónika Erzsébet királynét (IX. B. 3.), midőn Róbert Károly eljegyzi,
tehát még hajadon volt, aztán Sz. László párbajának képén a kun által elrabolt leányt
(25. 18.), továbbá Sz. Simon koporsója Nagy Lajos és Erzsébet három leányát, mig
Erzsébet fodros főkötőt visel, így van feltüntetve a runkelsteini várban Mária király
(37. 3.), továbbá Martyianczon, Gelenczén és Homoród-Sz.-Mártonban Sz. Margit
(27. 14. — 29. 1. — 30. 3.) Lécsén Sz. Dorottya stb. Nem is viseltek a hajadonok
fejükön egyebet, mint a herczegleanyok koronát, a többi pedig pártát vagy koszorut,
«a szüzességnek a koronajat» s legfolebb még legfinomabb fátyolt; így említ Kanizsay
Janos (1348.) jegyesének ruhái közt egy aranyos fátyolt (peplum unum deauratum).
A párta a Képes Krónikában egészen olyan, mint a korona, de talán csak elől volt
ellátva koronaszerü ormozattal; ilyen a cserhalmi ütközetbeli leány pártája (25. 18.)
hasonlót viselnek Erzsébet királyné udvarhölgyei; a gelenczei Sz. Kálmán-legendán
látható leány — úgy látszik — kivarrott arany paszomántos pártával van ábrázolva, a
mit a zsigmondkori szójegyzékek xaurificás-nak, arany pdridnak vagy aranyos pártának
neveznek. A. virágkoszoruhoz hasonló pártát, minő a németeknél volt szokásban,
magyarul koszorunak vagy németesen krenczulnak nevezték; természetesen az ilyet
nemes érczből készítették s díszítették gyöngygyel, ékkővel; ilyen lehetett Gilet Miklós
leányának ingóságai közt az a cközönségesen crenchulnak nevezett hajkötős (unum
crinale vulgo crenchul dictum), melynek visszaadására a jegyese Kanizsay János 1348-ban
magát kötelezte. A század vége felé egy lehajló és előrenyuló széles karimával ellátott
kalapforma jött divatba, ilyet visel a runkelsteini vár falképén Mária király egyik
udvarhölgye. (37. 3.)69 A .
A néptes és kun női viseletre a Képes Krónika szolgáltat egy pár példát. A hunok
bejövetelét ábrázoló képen két szolganőt látunk, egyik zöld, másik. vörös szinű köntöst
visel, melynél (a vörös ruhásnál) jellemző a jobb kézfőn túl ter
fejükön fehér vászomkemdő van, mely majdnem sarkig ér. A magyarok bejövetelének
képén több női alak fordul elő, köztük gyermekeiket hátukon vivő anyák, kiknek
szintén fehér vászonkendővel van bekötve s váll aa
jedő hosszú ruhaújj ;
;
feje
ukon sárga vagy szürke szinü nagy
kendőt viselnek. Ugyanitt látunk egy leányt is hajadon fővel, piros ruháját a mell
; s