OCR Output

Sipka és egyéb
süvegformák

100 A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.

elvetését, melynek használata Magyarországban már szokásba jötb, de bar a püspök
a kunoknak is el akarta tiltani, a király kértére, mint az 1279-iki országgyűlés határo¬
zatából tudjuk, beleegyezett, hogy tovább is viselhessék.

A két süvegforma, a magyar és a kun között a XIV. ;
átmeneti alakot találunk. Egyiknél a karima magyaros, hosszú, csúcsos tetej í
a kun süvegnek felel meg, ilyenben van pl. ábrázolva Árpádnak Szvatopluktól VISSZA
tért követe, Kusid és Vér-Bulcsu (25. 5. XII. 4., 8), ennek egyik változatánál, minőt
Örs vezér visel, a karima elől kiszélesedik (XII. 6.); másiknál a karima közeledik a
kun formához, a mennyiben elől hasítva van, teteje azonban kerek, mint a régi magyar
süveg (X. B. 3., 26. 3.) ilyen süvegben festette le magát Aguila János is a veleméri
templomban (X. A. 2.), előfordul a csúcsos tetejű is (26. 6.), mely a tiszta kun süveg¬
től csupán abban különbözik, hogy nem olyan magas, mint ez S a karima hasítéka
elől van s nem oldalt.

Az alsóbb néposztály a népviseletünkben ma is meglevő, már a parthus-szarmata
korból ismert karimanélküli s teteje felé : kissé szükülő, nem túlságosan magas
báránybór-sapkát viselte (25. 6. XI. to.), dé használata nem szorítkozott az alsóbb
néposztályra, mert a Képes Krónika czímképén Nagy Lajos király egyik udvari vitéze,
valamint a Konrád császárt lesujtó Lél vezér is .ilyen alakú, csakhogy értékesebb

század derekán többféle
e azonban

vadbőrből készült süvegben van ábrázolva (IX. B. 1.); megjegyezzük, hogy a Sz. László¬
nak hódoló kunok is hasonló süveget viselnek. Ugyancsak Nagy Lajos udvari vité¬
zeinél találjuk a velenczei scythák és indusok vagyis a XII. századbeli magyarok
karimanélküli alacsony gerezdes süvegét, melyet — úgy látszik — posztóból készi- ~
tettek. Az ősi scytha süvegre is van példa a Képes Krónikában, a melynek t. i. az
volt a jellemző sajátsága, hogy lefelé kanyarodó hátsó része a nyakat is eltakarta
(X. B. 8, XII. 1.); elől úgy látszik, mintha karimája volna, de a süvegétől elütő
kék (aczél-) vagy aranyszín világosan mutatja, hogy nem karima, hanem érczlemez,
melyet ősi szokás szerint még a XxIv. század derekán is a süveg elejére erősítettek,
hogy a kardvágást feltartsa; különösen gyakran előfordul ez a forma a hunnok ábrá¬
zolasanal, a miből arra következtethetünk, hogy a xiv. század derekán már divatból
kiment, régi módi süvegnek tekintették; a zsegrai Sz. László képen a kunokat látjuk
ilyen süvegben. Idomat tekintve, épen ellentéte ennek egy másik süvegforma, melynek
hátul van felhajtva a karimája, elől pedig siskán lefelé konyul s mint ernyő takarja
el a homlokot (X. B. 4., 26. 5.); lehet, hogy az ernyő kemény bőrből készült, miként
a mai csákó ellenzője. Már a xiv. század második felében nálunk is elterjedt az a
kerek tetejű kalap, melynek hátul felhajtott széles karimája fokozatosan keskenyedve
elől kiálló hegyben végződött; valószinűleg Velencze volt ezen kalapforma eredeti
hazája (v. 6. VIII. 11.), bár alapjában véve nem egyéb, mint a keleteurópai és magyar
süvegnek a módosulása; előfordul Sz. Simon koporsóján a Nagy Lajos Zárába váló