Stranica 216 [216]
A velenczei u. n.
scythák és indu¬
sok. (20. 7—9.)
i A KOZEPKORI MAGYAR VISELET.
korában az olasz a túlnyomó, közben azonban Zsigmond idejében jelentékenyebb (gee:
hatással. Ezekhez járult különösen a XIII. század második felétől kezdve, de már előbb
is a kun befolyás, melynek jelentőségét azonkivül, hogy újabb elemeket hozott viseles
tünkbe, még inkább abban találom, hogy a magyar viselet keleties jellegének veszni
kezdő hagyományait fölébresztette ; hatása legkirívóbb módon II. István és Kun László
idejével esik össze, de az Anjouk alatt sem, szünetelt s kétséget sem szenved, hogy nagy
befolyást gyakorolt a xIv—xv. századbeli magyar viselet alakulására.
Három különböző korbeli emlékcsoport vet világot középkori viseletünk fokozatos
átalakulására, ezek: a velenczei Sz. Mark-templom többször említett scythái és indusai
az Árpádok korából, a Képes Krónika czímképe Nagy Lajos uralkodásának első szakából
s végül a Miksa-féle Weisskunig és Triumphzug magyarjai Mátyás végéveiből s a Jagellók
korából. Minden más emlék vagy töredékes képet nyújt, vagy pedig — mint föntebb
is megjegyeztük — nem a magyar, hanem a nyugoti keresztyén világhoz tartozó embert
akarta föltüntetni.
I. AZ ÁRPÁDOK KORA.
(V—VIL és 19—24. tabla).
Az igaz hire tért scythák és indusok abrazolata a Sz. Mark-templom mozaik
képeinek régebbi sorozatában található. Korát a xII. század második felébe vagy legké¬
sőbb a xii. század elejére teszik s így, ha csakugyan van köze a két képcsoportozatnak
a magyar viselettel, arra az átmeneti korszakra, mely alatt a honfoglalás előtti magyar,
avar, byzanczi és nyugoti elemek egymásra gyakorolt hatásából megalakult a kun
befolyás előtti viseletünk, olyan becses emlékkel rendelkezünk, mely nemzeti viseletünk
fejlődésében két századdal korábbi időszakot tár föl előttünk, mint a mely eddig szami¬
tásba jöhetett s ez által sok fölösleges találgatástól, sok bizonytalan föltevéstől leszünk
fölmentve. A legelső kérdés tehát, mely e képekkel szemben fölmerül, abb
; an áll, ho
miféle népeket értettek a velenczeiek a «scythdl ee
ioe a k» és «India Superior» népe alatt. A mi
az utóbbiakat illeti, kétséget sem szenved, hogy ezen elnevezés alatt magyarok;
esetre sem értettek, hanem bizonyára «indo-turkokat», azokat
>
at semmi¬
a szeldsukokat és turko¬
manokat, a kik a Ghaznevidaktdl kezdve Közép-Ázsiából egész Indiáig terjeszkedtek s
Eszak-Indiába is behatoltak. Midőn azonban csizma és saru helyett bocekorp
ig Sue 6 an 4 A a
őket, a mi jellemezte a Karolingkori kézép- ee
és nyugoteurdpai, aztán a b zanczi
mi jellemez : án a anczi, me
keleteurópai szláv viseletet, s leborotvalt fő helyett hosszu Bajzantai iste ee
és balfelől két-két ágra oszlik s a fül táj ae) ATS
an egy kis gyiirtivel, a magsarorszáni é 2
| két-két 7 2 a 0. é
leletek hajkarikájával van összefoglalva: ez világosan nfutátja ho eae nate
(keleti iráni és turkesztani) népek viseletmédja szolcált alapú] eee ee
‘ ga az ábrázolásnál, hanem