összefoglalására szolgáló gombok nem lehettek, hanem az egész mellen szét voltak szórva,
természetesen bizonyos rend szerint csoportosítva, a mit azonban a lelet fölásatásakor el¬
mulasztottak megfigyelni. Népies viseletünkből felhozható erre nézve a pitykékkel dúsan
megrakott mellény, a honfoglalás körüli időkből pedig a bolgár czári viselet, melynél
a térden alul érő hosszu felöltőnek nemcsak a galléra és szegélye volt ellátva apró ke¬
rek diszítményekkel, gyöngyökkel vagy pitykékkel, hanem oldalt a térd körül is, két¬
vagy háromsoros kört képező alakzatban (18. 5.). Nyilván hasonló czélból alkalmazták az
átfurt ezüst érmeket is, melyekből a mellen Vereben 12-őt, Bene-pusztán pedig valami
30—40 darabot találtak. A szeged-bojárhalmi, székesfejérvári, nagyváradi, tolna-szántói,
nagy-kürüi, kecskeméti sat. leletekből ismert csüngők (16. 4, 6, iB, A tay 45)
alkalmazását Kada Elek megfigyelése után ismerjük. Két sirban s mindig párosával talált
ilyen csüngőt, az egyik női, másik gyermeksir volt; a szeged-bojárhalmi és székesfejér¬
vari is női sirnak látszik. Az egyik kecskeméti sirban a csüngőt a nyak tájékán a jobb
kulcs-csont belső végénél, párját lent, a kinyújtott jobb kar alsó végén levő karperecz
mellett találta; a másik sirban egyik csüngő a koponya jobb oldalán volt, párja pedig
alább, a jobb könyöknél; a csüngő diszítménynek csak felső kerek gombja volt a
ruhára erősítve, szívidomu sallangja pedig szabadon fityegett. A tagi-bosztani szikla¬
képen II. Koszru (591—628) perzsa királynak egész dolmánya tele van ilyen sallangos
csüngővel.2)
A lószerszám gazdagon volt megrakva year pitykékkel, sallangokkal. A dél¬
oroszországi ezüst csésze hunn fejedelménél (4. 1.), a Szasszanida kiralyoknal (14. r.),
a nagyszentmiklósi edény vitézénél (4. 2.), a nagyenyedi Sz. Demeter-kép x—xI. sza¬
zadbeli lovas szentjénél (14. 2.) valamennyinél azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a szii¬
gyelő és farmatring szíja, hanem a kantarszar kivételével a többi is, u. m. az Allazo,
a pofaszij, homlokszij vagy homlokelé, kantarteté, csdtar, sőt a kerek vagy négy¬
szögü nyeregtakaro szegélye is végig diszitve volt pitykékkel s a találkozó pontok¬
nal nagyobb kerek boglarokkal, a sztigyelérél és farmatringrél ezenkiviil kisebb¬
nagyobb sallangok, füles boglarok és csörgők csüngtek ala. Leleteinkben, a meny¬
nyiben teljesek, egy par szelesebb (4 cm.) és két par keskenyebb (18-22 cm.)
(24—28 cm. széles) és 8—42 darab keskenyebb (12 .) boglárt és pitykét lehet
megkülönböztetni. a szerint, a mint a szélesebb szügyelőre és farmatringra, vagy a kes¬
kenyebb pofaszíjra, homlokkötőre s a kantár egyéb részére vagy pedig a csótárra vol¬
tak erősítve. Legtöbbet ismerünk a benepusztai leletből, hol 10 drb 4 cm., 46 drb
24—2'6 cm. és 42. drb 15—16 cm. széles boglart és pitykét találtak hatféle válto¬
zatban, ezenkivul egy 2°5 cm. széles szijvéget. (V. 6. IV. A. 7., 11., 21. —10. 1—4., 20).
A pilini második sir boglarainak és pitykeinek száma kevesebb ugyan (67 db), de