Oldal 194 [194]
ie A HONFOGLALASKORI MAGYAR VISELET.
: 2 eos ronz ke Sal kos
mint a bezdédi (Szabolcs m.) lelet egyik sirlelete mutatja, bronz kapocsc KÖ
tottek dssze; a szij az emlitett Szasszanidakori király, a a oa ae JN
(4. t., 2.) s a nagy-enyedi Szent Demeter-kép letepert barbar királyának ( pee 5)
öve szerint kerek gombokkal volt megrakva. Honfoglalaskori Cees gyakoriak az
alul két peczekkel ellátott kerek, sziv- vagy paizsidomu szíjgombok (0. E Shy 0 21.,
22., 26—27.); ezek egy része kétségkivtil övdiszítmény volt, mint a feleő-solgameiéli
méri leletekben előforduló s a mieinkhez sokban egyező, gyakran egészen hasonló szíj¬
diszítményekről (8. t., 1—4.) Uvarov kétségtelenül megállapította. A ruha hasítékának
hosszában, mely vagy mai viseletünkhöz hasonlóan a mell közepén ment egyenesen
lefelé, vagy pedig rézsutosan, a válltól, valószinűleg a bal válltól kiindulva a másik
oldalon levő, tehát a jobb csipő irányában, a felöltót gombok vagy kapcsok foglalták
össze. Már a sokat emlegetett Szasszanidakori turán király felöltőjének kihajtott vagy
esetleg prémes szegélyén észlelhetünk kettős gombsort, mely a derékig tart; hasonló,
csakhogy egy soros kerek gombozat megy lefelé az övig a nagy-enyedi Szent Demeter¬
kép barbar királyának felöltőjén ; egy déloroszországi csészetartó szobron szintén jelezve
van a gombsor derékig érő s meglehetős széles szegélylyel vagy prémmel, melynek
LA
közepén rombus-idomu gombfélék vehetők ki (20. 5.); a velenczei Szent Márk-templom
scytháinál a részint függélyesen, részint pedig rézsutosan menő szegélyzeten nem talá¬
lunk olyan alakot, a mit gombnak nézhetnénk, — úgy látszik, a gombot itt kapcsok
helyettesítették, viszont azonban a ruhaszegélyzetből kiálló keskeny s hosszukás rovátka¬
idom nem lehet más, mint a sújtásnak valami neme akár színes bőrből, akár pedig
aranynyal tarkázott szövetből (20. 8—9.). Erre emlékeztet egy bokharai kaftán szegélye,
melyet gr. Zichy Jenő hozott magával közép-ázsiai utjabol; a szegélydiszitmény itt is
selyemből van kötve. Honfoglalaskori leleteinkben többször előfordulnak a pitykealaku
füles gombok. Bezdéden (Szabolcs m.) egyik sirban tiz darabot találtak a csontvázon a
mellkas bal szélétől lefelé egyenes irányban, egymástól egyenlő távolságra, ezek tehát
minden kétségen kivül a ruha két szárnyának összefoglalására szolgáló gombok
polis, egy másik sirban a nyolcz pityke kétsorosan volt elhelyezve a mell közepén
és ettől jobbra; a pitykék rossz ezüstből készültek s két, részint hosszában, részint
keresztben metszett félgömbből vannak összeforrasztva. Ha azo
5 ; oe nban kizárólag csak pity¬
két használtak volna őseink a ruha összefoglalására, 3
, akkor a honfoglaláskori sirokból
hiányoznak még az említett bezdédi
om alt kecskeméti Arpadkori temető a gombnak
egyik sirban ugyanis, ugyanabban, a hol
volt, a csontvazon a nyaktól a köldökig rézsutos iranyb
ezüst lemezből készült s alján több helyen átlyukasztott kúpot találtak, ezeknek a belsej
nyilván valami porladó anyaggal, valószinűleg fával volt kitöltve ú se he es a oe
fajta gomb formáját a faváz adta meg: eg valami szatén eli MI
sohsem volna szabad hiányozniok, pedig sokszor
leletnél is. Az I. Endre király érmével dat
egy másféle nemére utal;
3 az Endre-féle érem
an hat darab nagyon vékony
» a mit aztán esetl