Stranica 153 [153]
56. Magyar fegyverzet a XVI. században.
(Legnagyobb részt az 1896-ki ezredéves o
közül, Szendre
ágos kiállításon volt tárgyak
nos: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves
országos kiállításon. Budapest. 1896. cz. műve után.)
I. Fokosbalta, aranyozott ezüst diszítéssel, türkiszekkel
kirakva. A balta hossza 19 cm., éle 9 cm. A bécsi udv. gyűj
teményben. (Szendrei 542. |.)
2. Magyar sisak (vas salap vagy soap) a Jagellók korából.
II. Szulejmán szultán történetírójának, Dselálzáde Mustafának
(született 1500, el. +1567) a bécsi udvari könyvtárban levő s
miniatureökkel diszített történeti művéből a mohácsi csatát ábrá¬
zoló képről. A kéziratot másolta Ibrahim bin Ali 1575-ben,
Szolnokon. A kép négyszeresen nagyított pontos másolata a
M. N. Muzeumban. (Szendrei 167. 1. Mill. magy. tört. V. k.
118. fuz. 353. |.)
3. Kerek paizs (bolda), vasból kovacsolva. Átmérője
57—60 cm. közt váltakozik. Az országos kiállításon kettő a hg.
Esterházy család frakndi várából, egy pedig a graczi Zeughaus¬
ból volt kiállítva. (Szendrei 386 és 460. I.)
4. XV-—XxvI. századbeli török sisak, ellenző nélküli orrvédé
vassal, oldalt jobbról is, balról is tolltartóval, sodronyból font
nyak- és válltakaróval. Eredetijea M. N. Múzeumban. Hasonló
jellegü, de kevésbbé diszes a konstantinápolyi Sz. Iréne tem¬
plom fegyvergyűjteményéből volt kiállítva. (Szendrei 225. I.)
5. Magyar sisak, a xvi. század második harmadából. Kotheck
András II. János király által Gyulafehérvártt 1560-ban adomá¬
nyozott czímere után. (Arch. Ért. XI. 1891. gor. 1. Szendrei J.
viseletk. 16. sz.) Hasonló tipusu Dobó István és Csetneky István
sisakja (V. ö. 52. tábla, 1. és 3. sz.) továbbá Törteli Kun Balázsé
1549-ki czimerén. (Arch. Ért. id. 399. 1. Szendrei viseletk.
14. szám.)
6. Zrinyi Miklós kardja a bécsi udvari gyüjteményben.
A penge 83 cm. hosszú, 3°7 cm. széles. A markolatfej kupak¬
jába a Zrinyi-czímer van bevésve, NC de Z (Nicolaus Comes
de Zerin) betükkel és 1567 évszámmal. (Szendrei 244. 1.
Bceheim V. Waffenkunde. 273. 1.
kincsek. II. k. II. t.)
7. Magyar szablya, a xvi. század első harmadabdl, a nyugoti
kardokéhoz hasonló egyenes markolattal, mely gerezdes körte
alakú gombban végződik és m alaku keresztvassal van ellátva.
(A korábbi typust |. 42. táblán, 18—-20. sz. a.) Dselalzade
föntebb (2. sz. a.) említett krónikájából.
8. Szakálas és kanóczos várpuska, a xvi. század második
feléből. A hg. Esterházy-család fraknói várából. (Szendrei 151. I.
437. Sz.)
9. I. Ferdinand király magyar testőreinek bárdja ; a pengére
feketén a Habsburgház czimere van beetetve. Mahrisch-Neu¬
stadt város birtokában. (Bceheim V. Waffenkunde. 372. I.)
ro. Torna sarkantyú, a xvi. század dereka tájáról, 14 cm.
hosszú, 10 cm. széles ruddal s 6 cm. hosszú sarokvassal. Eredetije
gr. Batthyány Iván birtokában (Szendrei 122. I.), hasonlók van¬
nak a M. N. Múzeumban is.
Nemes-Nagy : Magyar viselet.
XLI
11. Lobogés kopja piros és fehér vagy piros és zöld szinű
fecskefark alakú lobogóval, melynek hossza 72 cm., szél. 59 cm.
A 31/, méter hosszú nyél alsó részén gömbbel van ellátva,
fehérre van mázolva s barna, zöld és fekete gyürükkel s foltok¬
kal díszítve. A xvi. század elejéről. Nagy-Szeben város fegyver¬
tárában több példányban. (Szendrei 143. I.)
12. Balassa Menyhért kardja pozsonymegyei széleskuti sir¬
jából. A M. N. Muzeumban. (V. ö. 52. tábla, 2. sz.)
13. Bebek György (+1567) kardja, hüvelyén aranyozott
ezüst foglalványnyal. Az egyptomi Mohamed által készített penge
75 cm. hosszú, a markolat 12 cm., a keresztvas 25 cm. A mar¬
kolatvég kupakján Bebek György czimere nevének kezdébetiii¬
vel (G—B.) A bécsi udv. gyüjteményben. (Szendrei 247. 1.
824. sz. a.)
14. Lanczos buzogány. A nyél 52 cm. A láncz és buzogány¬
fej 34 cm. Gr. Andrássy Géza birtokában. (Szendrei J. 592. 1.)
15. Szablya Messarich Ferencz 1582. febr. 19. Pozsonyban
kelt czímerlevele után. (Arch Ért. XI. 1891. 404. 1. Szendrei J.
Viseletk. 28. sz.)
16. Feszítő zabla (félig rajzolva) hármas lánczczal, 50 cm.
hosszú oldalszárral. Az
(Szendrei J. 156. 1.)
17. Török kengyel.
18. Huszárpaizs (kotorgárd) teknőalakuan meghajlitva. Szél.
57 cm. Mag. hosszabb oldalán 72 cm., rövidebb oldalán fél annyi
(36 em.) fehérre festett fa. A német-ujvári várból, gr. Batthyány
Iván birt. (Szendrei. 170. 1.)
egri érseki lyceum muzeuméban.
19. Puskaportartó. A gráczi Zeughaus birt. (Szendrei 338. I.
2634. 1.)
20. Buzogány, körte alaku gerezdes fejjel.
jedt forma.
21. Pallos aranyozott ezüst diszítményekkel, ékkövekkel
(türkiszek, nefritek). Perzsa eredetű. Hg. Eszterházy család
fraknói várában (Szendrei 481. |.) Egy hasonló Gr. Sermage
Arthur birt. (Szendrei 485 1.) Ugyanilyen került 1840-ben gr.
Eszterházy Nep. János ajándékából a M. N. Muzeumba, a
markolat vége koronás M betűvel van ellátva, a pengére a szá¬
zad első felében gothikus betükkel Garay László nádor nevét
vésték.
22. Szablya. Gr. Schwarzenberg A. ajándékozta 1598-ban
gr. Pálffy Miklósnak, Győrvár bevételének emlékére Hg. Pálffy
Miklós tulajd. (Szendrei 561. |.) Jellemző a keresztvas alakja,
melyhez hasonló az ecsedi Báthori Istvan (+1605) országbíró
sirjában lelt s a Bethlen Ferencz nevével ellátott pallos kereszt¬
vasa ; ez a két utóbbi kard a M. N. Muzeum tulajdona.
23. Sarkantyu, renaissance izlésben. Van egy ilyen tipusu a
M. N. Muzeumban s aztán egy, melyet a sümegi várban leltek,
Darnay Kálmán sümegi muzeumában. (Szendrei J. 727. |.)
24. Huszárpaizs (kotorgárd), teknőalakuan meghajlitva,
fából, és bőrrel bevonva. A gráczi Landes-Zeughausban. (Pich¬
ler F. Das Landes-Zeughaus in Gratz. XX. t. 1. ábra. 61. I.
Arch. Ért. 1881. I. k. 183. 1. Szendrei J. 204. I.)
Nagyon elter¬