Stranica 152 [152]
czime : «Wie der grün Kunig stirbt und sych 3 parteyen erhuben. »
«Zold királynaks a Weiszkunig a magyar királyt szokta nevezni.)
2. Magyar harczos a német császár szolgálatában. Burgk¬
mayr J. rajza. (A Weiszkunig 128. |. után, melynek czime :
«Wie der junge Weiszkunig-— t. i. Miksa — von seinem Vater —
t. i. III. Fridrik császár által — gegen den griinen König
geschickt wird.» Ez az 1481—62-ki hadjárat. )
3. Magyar four III. Fridrik császár udvarában. Beck
Lénárd (1503—42) rajza. (A 16. lapon levő képről, mely azt a
jelenetet ábrázolja, midőn III. Fridrik 1452-ben a neje, Por¬
tugáli Eleonóra elé megy.)
4. Magyar főur — a nádor — Miksa és II. Ulászló pozsonyi
béketárgyalásán 1491. Valószinüleg Beck Lénárd rajza. (Id. h.
279. |. A kép czime: «Die rachtigung mit dem gronen kunig
vor Bresburg.» Egyik codexben ez a megjegyzés van: «Ein
tading zwischen den gruenen kunig, sollen geplüdt hauben
aufhaben und auf hungarisch geklaidt, tractat Prespurg,» — a
képen: chalb teutsch und halb hungarisch.» Ezek a Miksa
császár utasításai szerint készült képek rendkivül fontosak annak
a megállapítására, hogy a xv. század végső éveiben s a
xvi. század elején a nyugoti divat nagyon felszines volt nálunk s
egyebek közt a bajusz és szakál leborotválása, mit az ezen
képekkel egykorú magyar sirkövek után elterjedt szokásnak
tarthatnánk, Miksa császár festőinek és rajzolóinak tanusága
szerint nagyon is kivételes volt ; a Mátyás halálos ágyánál tanács¬
kozó főurak bajuszosak, szakálosak, bajuszos a pozsonyi tanács¬
kozásban részt vett nádor is, már pedig alig hihető, hogy Miksa,
ki részben személyesen ismerte ezeket az embereket, baju¬
szosan és szakálosan ábrázoltatta volna őket, ha borotválkoztak.
48. Magyar viselet a Jagellók korából.
(Egy kivételével a «Weiszkunig után. Jahrbuch d. Kunsth. Samml. VI. k.)
1—2. Két magyar ruhás alak III. Fridrik császárnak
1451-ben Portugáliába küldött követségében. A kép azta jelenetet
tünteti föl, midőn V. Alfonz portugál király fogadja a követeket,
kiket M. Moetz János és valkenstaini Lanczmann Miklós császári
udv. pap vezetett; rajtuk kivül a követség többi tagja mind
magyar ruhában van ábrázolva. Burgkmayr János rajza. (Weiszk.
7. lap.)
3. Magyar huszár a Teramundt (Termonde, Dendermonde)
1483. nov. 25. történt elfoglalását ábrázoló képről. Burgkmayr J.
rajza. (Weiszk. 180. I.)
4. Fölnyergelt ló, az 1—2. sz. a. említett képen. A karos¬
szék idomú nyereg azonban nem magyaros, hanem németes
forma, valamint a félkörívalaku kengyel is. (Weiszk. 7.)
5. Magyar huszár a Tembs (Tamise, Wals tartományban) és
Rappelmundt (Rupelmonde a Schelde. mellett) előtti ostromot
ábrázoló képen. (Weiszk. 232. |.)
fordításának 1545-ki baseli kiadása után Kálmán király tor¬
ténetének czímképéről. II. rész ). könyv. CLXXV. levél.)
XXXIX
7. Könnyü lovas keleties (török vagy magyar) viseletben.
A kép czíme : «Wie der plaw kunig des herml kunigs tochter
weg fueret» vagyis VIII. Károly, franczia (kék) király 1492-ben
nőül veszi II. Ferencz bretagnei herczeg (hermelin király)
leányát, Annát, kit kevéssel előbb I. Miksa császár jegyzett el.
(Weiszk. 242. I.) A huszárok a Weiszkunig minden ilyen képén
gyors futároknak vannak feltüntetve s ezen a képen is, mely
egyfelől a Párisba induló Bretagnei Annát és kiséretét, vele
szemben pedig a franczia lovagokat ábrázolja várakozó állásban,
a huszár — kiválva Br. Anna csapatából — vágtatni kezd, hogy
Miksának megvigye a hirt a házasság létrejöveteléről.
49. Magyar viselet a XVI. század második
negyedéből (I525— 50.)
(A képek mind Bonfin A. magyar történetének régebbi német kiadásá¬
ból valók. A munka czime: «Des Allermechtigsten Kiinigreichs inn
Vngern warhafitige Chronick» s megjelent 1545-ben, Baselben.)
1— 2. Alabardos alakok a longobárdok és avarok történetét
tárgyaló fejezet czímképe után. (I. rész, 8. könyv. LXXXVIII.
levél b lapján.)
3. Géza herczeg. (II. rész, 4. könyv. CLXV. levél.)
4. Egy alak Scythia leirásának képéről (I. rész, I. könyv.
I. levél.)
5. Magyar vitéz, a magyarok bejévetele fejezetének képe
után. (I. rész, 10. könyv. CXIII. levél.)
6—8. Magyar vitézek a hunnok történetét kezdő fejezet
képe után. (I. rész, 3. könyv. XXXV. levél, b lap.)
50. Magyar viselet a XVI. század második
feléből.
(Valamennyi Bonfin A. magyar történetének ujabb német kiadásából
valók. Czime: «Vngerische Chronica, Das ist Ein grundtliche beschrei¬
bung desz aller miichtigsten vnd gewaltigsten Königreichs Vngern.»
Megjelent 1581-ben, Frankfurt a. Maynban.)
1—2. Alakok a czímképről, mely ismétlődik az 1-ső levél
b lapján is.
3. Magyar főúr. (I. rész 2-ik könyv. 16-ik levél.)
4. Egy alak a Sz. István történetét tárgyaló fejezet képe
után. (II. rész, 1-ső könyv 94-ik levél b lapja. )
5. Magyar főur, nyilván gróf Zrinyi György (született
1549 + 1603.), főtárnokmester, kinek a munka ajánlva van. (Az
előbeszéd czímképe. )
51. Magyar és horvát viselet a XVI. század
második felében.
(Cesare Vecellio után, kinek «Degli abiti antichi e moderni di diverse
parti del mondo» cz. műve 1590-ben jelent meg s ujra kiadta M. Amb.
Firmin Didot «Costumes anciens et modernes. Habiti antichi et modern
di tutto il mondo» cz. a. két kétetben, Parisban, 1859.)
I. Erdélyi fejedelem. (IT. köt. 413. sz.)
2. Magyar és horvát nemes (II. k. 414.)
3. Horvát viselet. (II. k. 415.)