Stranica 138 [138]
a \
I. O-kori szkitha, szarmata és parthus viselet. |
1—4. Lovat nyügöző szkithak a csertomlyki vagy nikopoliszi
ezüst korsén. A korsót Dél-Oroszorszdgban, a jekaterinoszlavi
kormányzóságban, Nikopol városka közelében a Dnyeper jobb
partján fekvő Csertomlyk határában 1862-ben egy szkitha király
sirjában találták s a szentpétervári csász. Ermitage-gyüjtemény
birtoka. Kora Kr. e. vi—v. század. (Rajza a Recueil d" Anti¬
guités de la Scythie után sokszor volt közölve, magyar munkák
közül megjelent a Marczali H. által szerkesztett Nagy Képes
Világtörténet II. köt. 206., 208. I. L. még dr. Boncz Ödön : |
Vázlatok a magyar viselet történetéből. 1., 4. 1. V. ö. szöveg
1—6. lap.)
5—9. Szkithák a Kercs melletti Kuloba nevü halomban,
Krimben, egy királyi sirboltban 1831-ben lelt elektron edény¬
ről és arany ékszerekről. A Kr. e. vi—v. századból. Az elek¬
tron edényről való az 5. sz. a. ijját felajzó és a 9. sz. a. ülő
lándsás szkitha ; a 6. sz. a. serleget és tegezt tartó gatyás szkitha
arany szobrocskáját 4 példányban találták; a 7.
szkitha előrésze egy a király testén lelt arany torgues végét ké¬
pezi ; a 8. sz. a. alak két egymással szemben álló nyilazó szki¬
sz. a. lovas
that ábrázoló arany szobrocskáról való. A tárgyak a szentpéter¬
vári Ermitageban őriztetnek. (Rajzuk megjelent a «Drevnoszti
Boszfora Kymmerijeszkago. Antiguités du Bosphore Cimmérien.
Sz.- Pétervár. 1854.» cz. munkában ; az elektron edény XXXIII.
t., a torques VIII. t. 1., az arany szobrocskák XXXII. t. 1. és
XX. t. 6. L. még Nagy Képes Vilagtérténet II. köt. 207. I.
Bonez Odön id. m. 3. I. V. 6. szöveg 1—6. lap.)
10—12. Parthusok a kazeruni (Perzs
) korai Szasszanida¬
kori (Kr. u. mi—tv. század) sziklakép után. (Ch. Texier :
Description de l’Armenie, la Perse et la Mésopotamie. Paris.
1852. Pl. 146—147- Weisz H. Kostiimkunde. Mittelalter 180.
1. fig. 87. b. d. a. V. G. sz6veg 11. s kév. Il.)
13. Szarmata ijj és tegez. (Weisz H. Kostiimkunde. Alter¬
thum. II. Abth. 558. 1. 215. c.)
14. Heraos, Kr. e. II. sz. körül uralkodott indo-szkitha
vagy szaka király érme. Görög körirata: TYJANNIJYNTT1£
HACIY SAKA KO”AN[JY = Tyrannuntos Hérau Saka
Koiranu. (Numismatic Chronicl. 1874. New. Ser. Vol. XIV.
p- 161. Archiv für Anthr. 1899. XXVI. 2. 352—353. Wo G
szöveg 9. |.)
15—16. Szasszanida házbeli perzsa királyok a Naks—i—
ból, hihetőleg 1. Ardesir és 1. Sapur. (Ch. Texier id. m. Pl.
134. és 139. Flandin et Coste: Perse ancienne. Pl. 191.
Weisz H. Kostiimkunde. Mittelalter. 180. 1. fig. 88. a—b.
Huszka J. Ethnographia. 1898. IX. 49. A mellen nem csillag,
hanem fibula van.)
17—19. Olbiai görög érem szarmata íjjal, tegezzel és csá¬
kánynyal a Kr. u. 1—n. századból. (Ouvaroff A. Recherches
sur des Antiquités de la Russie Méridionale. Paris. 1860. Atlas.
NOM AL, Whey 17)
2. Magyarorszagi jazigok és a szkitha-szarmata
kor emlékei.
(Szöveg 7—8. I.)
1— 2. Jazig harczosok Traianus oszlopáról, a Kr. u. II. szá¬
zad elejéről. (Fröhner : La Colonne Trajane cz. művéből.)
3. Arany csésze, akasztókarikával, a szilágy-somlyói kincs¬
leletből. Kr. u. ty. század. (Hampel J. A régibb középkor
emlékei. I. rész. XXXI. f.)
4. Szkitha vas tőr a M
Nógrád m. (Arch. Ért. 1893
ANYAD Bog 149)
5. Bronzkard. Az erdélyi Muzeumban Kolozsvárott; lelhelye
Sáromberke, Maros-Torda m. (Hampel J. Bronzkor. XX. 5.
Reinecke sz. a szkitha-szarmata kornál jóval korábbi, a mykene
művelődési körrel függ össze. Arch. Ért. 1899. XIX. 249.)
6. Kard "Traianus oszlopáról. (Cichorius :
sáule. Taf. III.)
7. Bronz pikkely, két helyen átfurva,
a ruhára varrtak. Több mag;
zeumban.
: N. Muzeumban ; lelhelye Pilin,
- XIII. 387. V. 6. még Uo. 1897.
Die Traians¬
melyet a szarmaták
yarországi lelhelyről a M. N. Mu¬