diszruhája sötét zöld posztóbul) ; 1837. évfolyam 730. |. 44-ik (illet. 45.)
melléklet; 1838. évfolyam 8. I. 1. mell. (vőlegény és menyasszony),
336. I. 2I. mell. (Miklós huszárezredbeli törzstiszt sötétzöld mentével,
vörös dolmánynyal és nadrággal ; József huszárezredbeli hadnagy sötét¬
kék öltözetben), 704. I.
hölgyprémes kírályvörös bársonymente s hasonló szinü posztónadrág,
sárga topán) ; 1839. évfolyam 152. I. 10. mell. (uracsok), 258. I. 16. mell.
(menyasszony és vőlegény), 312. I. 26. mell.; 1840. évfolyam 72. I.
5. mell (Ifju és leány báli ruhában), 592. I. 35. mell. (jurátus) ; 1841.
évfolyam 240. és 408. I. (15. és 25. melléklet, férfi divatruha.)
44. mell. (herczegi diszruha fehér dolmány,
I. gr. Rhédey Klaudina (1 1841.), Würtembergi Sándor hg.
neje. Az erdő szentgyörgyi kastélyban levő 1836-ki metszet után.
(Vasárnapi Ujság. 1893. 29. sz. 492. I.)
2. Würtemberg-ezredbeli huszártiszt. Németh Lajos kapitány
mellképe után egy a Wirtemberg-ezred tisztikarát ábrázoló
1833-ki metszetről. (U. o. 489. V. ö. Honművész 1838. évf.
330. I. 21 képmelléklet, hol egy Miklós huszár ezredbeli törzs¬
tiszt s egy József huszár ezredbeli hadnagy egyenruhája van
közölve.)
3—4. Menyasszony és városi gavallér
A Honművész után.
5. Döbrentey Gábor.
G7. Nádasdy Lipótné (Barabás Miklós
A lánczhid alapkövének letételét ábrázoló festményéről. Az Orsz.
Képtárban.)
8. Ivánka Imre, honvéd tiszt 1848. (Egykoru aguarell után.)
9. István nádor 1848-ki tábornoki egyenruhában. Hora
Alajosnak a tört. arczképcsarnokban 356. sz. a. levő eredeti
festménye után.
to. Csernovics Péter. (Barabás Miklósnak a 6. sz. a.
emlitett festményéről.)
11. Honvédtiszt 1849. (Gr. Almássy Dénes.) Lotz K.
«Taborozé huszárok 1848/49-ben» cz. festményéről. Eredetije
a tört. arczképcsarnokban 388. sz. a.
12. Hg. Esterházy Pál, 1848-ki külügyminiszter. (Festette
Borsos J. 1851. Az Orsz. Képtárban.)
13—I4. Huszárok 1848/49. ; a lovon ülő alak gr. Bethlen
József. Lotz K. 11. sz. a. említett festményéről.
15. Honvéd baka 1848/49. A csákó a M. N. Muzeumban,
a gr. Kreith-féle gyüjteményben levő eredeti után.
16. Császári baka 1848.
(A negyvenes évekbeli
felelt a XXXVII. 5. sz. a. mondottaknak, a változások a
huszárezredek egyenruhája jobbára meg¬
a vagyis a volt Hessen-Homburg ezred mentéje és dolmánya
söt. d, nadrágja sötétkék lett, fehér gombokkal ; az 5-ik vagy most
szardiniai ezred kar inpi helyett sötétvör nadrágot kapott;
a 8-ik vagy most Szi
a mente és dolmány
székely s 12-ik vagy
nadrágot kaptak; a 2-ik ezred tulajdonosa a hannoveri király ; a 7-ké
Reuss-Preisz hg; a 9-ké I. Miklós orosz czar lett. Köpönyege mind¬
egyiknek fehér volt; a zsinórzat vagy feketesárga vagy sárga. 1838-ban
a régebbi ezred Sandor-ezred,
Radeczky-ezred lett ; a régi öltözet megmaradt, csak a csákók rózsájá¬
nak jelzése változott meg s V. Ferdinánd nevének kezdőbetüivel, V. F.
jellel látták el, majd utóbb a magyar czimert is feltették a csákóra.
A függetlenségi harcz alatt a régi huszárezredek mellett ujabb önkéntes
lovascsapatok is alakultak, ú. m. a Hunyady-huszárok, öltözetük :
<oburg ezrednél a csákó és nadrág sötétvörös,
sötétzöld lett; a 10-ik vagy Vilmos, a II-ik vagy
nádor-huszárok kék nadrág helyett karmazsinpiros
Nemes-Nagy: Magyar viselet
Sötétkék dolmány, fekete zsinóros mente, nadrág és kalap, nyilvános
megjelenésnél sötétkék ing és gatya a nadrág fölött, köpönyegük szürke,
ólmos gombú karikást is használtak;
a Károlyi-huszárok ruházata sötétkék volt vörös zsinórral és sárga
gombbal, csákó helyett kalapot viseltek, köpönyezük szürke; a Lehel¬
vagy Jászkun-huszárok, valamint a Bocskai- vagy hajdu-huszárok öltözete
világoskék volt, amazoké zsinórral és sárga gombbal,
emezeké fehér zsinórral és fehér gombbal, az utóbbiak kalapot, a
Lehel-husz az Attila¬
huszárok ruházata állt kavészin atillából, veres zsinórzatú zöld menté¬
ből, világoskék nadrágból, pörge kalapból és szürke köpönyegből.
A nyeregtakaró mindegyiknél magyar czímeres volt, tarsolyt azonban az
ujonnan alakult lovascsapatok nem hordtak. A lovascsapatok közé tar¬
tozott még Rózsa Sándor szabad csapata fehér gombos, rövid sötétkék
dolmánynyal, sötétkék vászongatyával s inggel, fehér szűrrel, fekete
porge kalappal és ólmos gombú karikással. A komáromi csikós csapat
fehér lobogós inget és gatyát, x sötétkék dolmanyt és
mandlit, fehér szűrt, hosszan lobogó vörös szalagh széles karimaju
kalapot hordott, valamint gombos végü karikást. A honvédség vörös
zsinoros, vitézkötéses kávészín atillát, világoskék nadrágot és köpenyt,
fekete csákót és sapkát viselt. A tüzérek ruházata hasonló volt, csak a
lószőr bokrétás csákó különbözött. A nemzetőrök. vilá atillát
viseltek nemzetiszinü szalagból készült bojtos. ővvel. Ezekhez járult
több önkéntes gyalog csapat különböző színü egyenruhával. (V. 6.
Rudolf von Ottenfeld u. Oscar Teuber: Die Oesterreichische Armee.
1700—1867. Bécs. 13. füz. 425. I. — Gracza György: Az 1848—49-ki
magyar szabadságharcz története. Budapest. III. k. 18—25. I)
a kardon és piszfolyon ki
rok zöld csákót viseltek, köpönyegük szürke;
XOX TÁBLA
(A koronát I. VI. táblán, a kardot és palástot 70-ik táblán.)
I. A magyar királyi pálcza. All 29.5 cm. hosszu, belül üres
arany pálczából s 7 cm. átm. hegyi kristálygömbből, melyet nég
filigrános arany pánt fog össze. A kristálygömb felső és alsó
részén egy-egy rózsaalaku aranylemezzel, a rózsa 12 szirmu s
filigrános diszitéssel van ellátva, közepén pedig kora-román
fonadékos ékítménynyel. A gömbbe egy keleties jellegü állatalak
van bevésve, mely nyilván az Árpádok ősi jelvényét, az oroszlánt
ábrázolja. (Szöveg 68. I. Szines mását kiadta Ipolyi A. A magyar
sz. korona; Radisics J. Magyar Műkincsek. I. k. 3. t., aztán
Bock F. Die Kleinodien des heil. röm. Reiches. Bécs. 1864.
Taf. XV. Leirását I. U. o. 71. s köv. U. a. korát a XII. századba
teszi.)
2. A magyar királyi arany alma. All 9 cm. átm. aranyozott
ezüst gömbből és 8 cm. magas keresztből ; oldalán az Anjouház
zománczos czimerével. Kétségkivül Nagy Lajos korában készült.
(L. Ipolyinál és Bocknál id. m. XV. Taf. s Magyar Műkincsek.
Tee et)
3. 1. Ferencz magyar király és császár a Szent István-rend
disz öltözetében.
4. V. Ferdinand (1830) koronázási diszben. (Weber
Henriknek V. Ferdinánd megkoronáztatását ábrázoló s a tört.
arczképcsarnokban levő festményéről. Szines mását |. Mill.
magy. tört. IX. 210.)
Czimtabla. Honfoglalaskori magyar harczos rekonstrualva.