Oldal 464 [464]
arab és nyugoti (latin) írók műveiből vett, az eredetihez hű hasonmás eddig a tudo¬
mányos világ előtt sem volt ismeretes és ezuttal
részint hazai és külföldi tudósok közvetítésével, részint pedig a mult év tavaszán a
kiadó műintézet megbízásából e czélra fett külföldi utamon, a bécsi udvari, a
műncheni királyi, a párizsi nemzeti, a londoni british muzeumi s az oxfordi Bodleian
könyvtárból szereztem be. De valamennyi szintén a kiadó intézet műtermeiben készült.
Egy középkori oklevelet az Árpád sírjánál épült ősrégi Fejéregyházáról, az
sÁrpádok sirjay czímű czikknél közlök hasonmásban, az Országos Levéltár diploma¬
tikai osztályából.
A codex- és oklevél-h ásokra mindeniitt selyem-papirból készült fedőlap
borul, a melyeken a hasonmások szövegének rövid kivonatát, olvasását és fordítását
közlöm, Hasonló fedőlapok magyarázzák az egész lapra terjedő fejezetezím-képeket és
műlapokat is,
Az önálló, külön lapon kiképzett fejezetczim-képek miatt, az ezeket megelőző
fejezetek végén több helyütt üres fehér lapok támadtak. Ez üres lapokat szintén kor¬
hűen s lehetőleg a tartalomnak is megfelelően kívántuk díszíteni. E czélra legalkal¬
masabbnak látszottak a porosz királyi kormány által: «Kénigliche Museen Berlin.
Dic Gewebe-S lung des k. K Mi
g . Im
Auftrag heraus¬
gegeben von Julius Lessing. Verlag vom Ernst Wasmuth. Berlin» czim alatt mostanában
kiadott pompás miilapok dbrézolatai. E műlapok közt nagyobb számmal találunk
Árpád korából és az azt megelőző középkori századokból eredő, állat-alakokkal
ör kkel, nyilazó | kkal és fejedelmekk viaskodó b lakokk stb.
pompázó, részben perzsa (szasszanida) kirdlyi és bizánczi császári gyárakban készült
stílszerű. sz6 ányokat, a milyenekhez a honfoglaló magyarságnak ugyanily
műveltség hatása alatt álló, pompakedvelő, előkelőbb része, Dél-Európában vagy a
Fek ger mentén,
rekereskedés utján szintén hozzájuthatott.