Oldal 465 [465]
fejezetnél ugyane szövetminták korhű alakjaiból és más ibó
A 14 első
— két fejezetnél ezenkívül honfoglaláskori sirlelet-tárgyakból is állítottuk össze a
kereteit. Az Árpád-királyokról szóló második főrész
két hasábra osztott szedés diszit
5 utolsó fejezetének lapszéleit, valamint üres lapjait pedig részben az illető szöveg¬
kez
képek kisebbitett részeivel, részben a magyar koronázási palást széveteirél, a
székesfejérvári és pécsi építészeti maradványokról vett jellemző. részletekkel, illetve az
Árpádokkal vonatkozásban levő egyházi dísztárgyakkal vagy ezek egyes részeivel, s
az Árpádok színeit feltüntető lovagi öltözettel, végül az Előszó lapjait a nagyszent¬
miklósi aranyleletről vett motivumokkal ékesitettiik.
A betűk középkori codexek betűinek külön a mű számára az intézetben készült
olvasható utdnzatai, a nagyobb és kisebb kezdőbetűkkel együtt, mely utóbbiak az
fej kezdetének középkori cod: kás szerint úgy alakra mint színre nézve
változatos — jelzői és ékesítői.
A papirok. vászonszerű mintázattal, színtén külön e mű számára, a péterfalvi
az egy- és többszínű képek fénykép-felvételei, valamint az utób¬
ok (li
József úr által lekötelező szivességgel dtengedett duczot — a műintézet illető osztályában.
gyárban készültel
biak nyomásához szükséges (3—4—5) duc: sék) pedig — kívéve néhány, Hampel
felere
Az egész műben, a lapszél és bélés-lapokat nem szá¬
mitva, 46 egész lapra terjedő és 144 kisebb színes, 1 egész lapra terjedő és 52 kisebb
egyszínű kép, két leszármazási tábla, 20 codex-, 1 oklevél-hasonmás és} egy törté¬
nelmi térkép van. Mindehhez összesen 783 ducz (klisé) használtatott fel.
A bekötési tábla közepén lb lovas Árpád-szobor szintén fenyképé
uton, Holló Barnabásnak külön e czélra mintázott agyag¬
illetve g
szobra után készült ; az aranyba nyomott domborművek ugyanott, a fentemlített Lessíng¬
Wasmuth-féle régi egyes motívumainak, a sarok diszitményei a ma¬
gyar szent korona profánabb diszitményi részeinek s J. Géza király és Dukasz Mihály
xv