Oldal 447 [447]
Rasch Moriz. Die heil. Elisabeth.
Bin schlichtes Lebensbild zu a Wand¬
gemiilden M. von Schwinds
gang der Wartburg. (Lipese, TERE a képpel.)
Haseloff Arthur. Die Glasgemülde
der Elisabethkirche in Marburg. Berlin. 1907.
Szt.-Erzsébet az angol mveszetbe ne
English Illustrated Magazine. 1907 j
Budapesti Hirlap. 1907 jun. 12.
Szi.-Erzscbet_ szobra Pevscaglsen,
Rigele Alajos műve. ág¬
Ketrzyáski Wojcech. Vita Sanctae
Salome regine Halicensis auctore Stanislao
Frai num. Polonis Historica. TV.
nak,
sie Szt-Kuncgunda
V6. Wer
(Ki
csal. tör
IV. BÉLA. 1235—1270.
Wertner Mór.
kútfők nyo:
riéneti-, Nép- és
egyik kötete.) — Béla itineraruma, U
Tisztviselői. 192. 1
Julian domonkosrendi barát kettős
iba, Trről Ticardo
magyarországi pap jel $ IX. Gergely
Pápának: De facto Tans. Tasers
26 welts (maT) Op initiis ac
1
ING Béla története,
1. Temesvár 1898.
drajzi Kör
0.187.1
majoribus © sabi 748,
9.1, tos 5 az
fide Refoa lita, IN licher.
Mon. Arp. ae Goo @ smomún
á . I5I. és
aN aa
Tevelét a pai 7 Mon.
án
Hist. I. oszt. XII. köt.
— Bpest, 18;
itjáról: Sch Pe,
Reite Zeitschr. für allg. .
. és The journey of Will. of Tube
nthe Eastern parts of the World. 1
Kiadja Rockhill W. (Plan Caspian
seivel megtoldva.) London. Hackiuyt-§
veszel Gusztáv. ee kö
várai és városainak építkezési mód¬
(A magyar orvosok és természet:
tudósok 1867. évi nagygyűléseinek munká
latai ki
Ért. £
. Czobor Béla, Magyarországi ki
d várai. Száz. 1877. 599.
Czobor Bela. Legrégibb váraink idő¬
72
beli sorrendben. Száz. :—726.
országra. a
rei Ján. Árch. Ért. 1906. 378.
Gyárfás István, A fász-kúnok tör¬
ténete.
Regenus
destructione
Carmen miserabile super
regni Hungarie Geperisae
facta, Ke
maradt, Kiadások
burgi kiadásában. (
Se ign) Schwandt Ta
Axp. 255. és M. Flo1
Magyarra ford. Sz
Kös:
18 vali, Az Arp. kútfi
Mátyás Florian, propane kiadásához. Száz.
1886. 454
Mátyás Flórián, Roger és Tamás
jeresek sa nage tatárjárásról. Akad. Ért. 7
1897. XVII.
Teutsch. Uber die Anfánge der
siebenb-siichsischen Geschichtsschreibung.
ASL. 1887.
Turchanyi Tihamér, Rogerius siral¬
mas éneke. Száz. 1903. 412—431I. ÉS 493512.
Békési Emil, Rogerius. Kath. Sz.
1906. 731.
Tamás spalatói főesperes. Historia
Salonitarum Pontifieum atque Spalatinen¬
sium. Kiadták Lucius. De regno Croatie 1661
Sel ths fon. | coe Merid.
és műve 1864
ert. i
Snjavi
nulmanyab (Kálmán Kir, an
Toredékes feljegyzés a tatárok tör¬
Rathi Fer. Tamás spalato fődiakonus
Margalits. Re
ténetéhez. Egy, az epternachi kolostorból
árisba került XIII. századbeli kéziratból,
melyet az ottani Nemzeti könyvtárban (Suppl
Tat, 16 za elyet, Pertz lemásolt,
attenbach pedig a M. G. Ss XXIV. köte.
tében (65. marta
mellé!
tette és mag:
A les
biránt öajtentack
eze Nopgetencialy a Korn,
némi ser ase
történetéhez. Száz E töredék
a muhi csata napját is közli. V. 6. K. BL SL.
1879. 52. 70. 6 és 81
Seggbe Ww. Ein Fragment bee
die AOG. 1876 LV.
piano
merek Bol. fey c einige kleine
Ouellen zur Gams des ersten tti
falles in Pole: men u. Wage (A
akadémia aoe XVII. kötetében.
Sami L. Keleti kútfők. Vas. Ujs. 1876.
Ald Ázsiai kútfök a mongo¬
lok betöréséhe: 2. (Pótlék Strakosch¬
Grossmann művéhez. Száz. 1893. 722724)
Bálint Gábor, A magyarországi ta¬
tárjárás emlékei a mongolok között. (Székely
emzet. 1890 deez, 24. ésikivonatban : Nem¬
zet. 1890 decz. 28.) V. ö. Jankó J. Száz. 1890.
. d Ohsson, Histoire des Mongols.
Hága. 183435. 4 köt. II. kiad. 1952.
Szalay László. A tatárjárás. Vasár¬
napi Könyvtár. II. fitz
Rosty Zsigm. A tatárjárás IV. Béla
oe Pest; 1856.
Geschichte der Mongolen oder
wall Bresiau,
lowarth, History, of the Mongols.
London, 1876-88. 3 KS
renee (teem, alan oom) Nae
golen. 1241, Zeitsehr. fir Gesch. dex Juden
in Deutschland. I. Hamburg. V
Histon, Jahsbuch, Minohen, 188. 638. L
Márki Sandor, A tatárjárás, különös
tekintettel Arad vmegyére. M. H. K. 1890.
Sire Grossmann Der Einfall
der fen in Mittel-Buropa. 1241 I2f2
aes 1893. V. 893. 720. és
Huth. Paliiedhs Gani elen
Geseh. des ypu mus, A II. kötet
e.) Strassburg, 1896.
Szádeczky Béla. A tatárjárás. Ko¬
lozsvár, 1899.
Bretholz.
und die moderne Urk
3: 599
Die Tataren in Mahren
undenfiilschung. V. 6.
huriz. Hone (Helmolt. Welt¬
tatárjárás ret leti
rafiája. (Mangold.) M. H. K. 1891. 718—721.1
en A régi sörök és magyar had¬
viselés. ML H. KT.
Pauler Gyula. chang szó hadi vi
szonyainkról a XI. XI, században. M.T.
188
Kapolnai P. Istv. A muhi csata szín¬
idle a 1878. 85. 1.
Olchvárg Ödön, A muhi csata,
Száz. 1902. ee 42. 505
Hampel Józs. Leletek a muhi pusz¬
s.
veh. Értes. VIII. 376.
yo. A mongolok betörése Magyar¬
seni ba, és Dalmácziába
horv ae eee gymn. progr. 1904.
387
Schwammel, Der Antheil des österr.
Herzog Puletuich des Streitbaren an der
Abwehr golen und seine Stellung
zit Konig Béla von Ungarn. Zeitschr, fiir
stern, Gymnas. 1857.
Kukuljevié Iván.
delmei a tatárokkal.
goli i Tatari.). agra,
A horvátok kiiz¬
orba JERE C 6 Tie
Krontische Revue-ben. 1886. Vanitok mér
6. for inkoveei gymn. progr.)
rt. Margalits. Repert, II.
s 475.
únyi Károly, Nyitra vármegye
nate telépeinek eredete. Száz. 1880.
Ss oe Karoly, poten
Jablanac alapítása IV. Béla által.
Magy. Szó. 1903. okt. 9.
Pesty Frigyes. A szörényi bánság
és Szörény vármegye története. 3 köt. 1877.
Wertner, Az első havasalföldi vaj¬
dák. 1260— 1300. Száz. 1901. 673.
Glasz János. A János-lovagok Ma¬
gyarországon. A budapesti növendékpapság
iskolájának Emlékkönyvében. LÍV. köt.
Bpest, 1881.
Reiszig Ede.
lovagrend Magya
IV. (Bats és a János¬
on. Századok. 1901.
Knauz Nándor. A _Jénos-lovagok
Esztergomban. M. Sion, 1865.
Pesty Frigyes. A macsói bánok. 1254
S 50
a
óta
Tagan Károly Megyei önkormány¬
tunk kezdetei Akad, Értek Bpest, 1800
1. T. II. 653.
eas Agost. Magyar-zsidé tér¬
vények az Árpádok korszakában. Pozsonyi
gymn. 1879. évi
Hajnik Imre. A zsidók Magyar¬
országon. 114. 1. V. ö. Pauler. II. 667.
Kohn Samu. A zsidók története Ma¬
gyarországon. I. 1885.
Frisch és Weiss.
Judaica. I. 1092 1539.
Racki Fer. A horvát és olasz Fran¬
gepánok. 1871. V. ő. Margalits. Repert. IT
588.
Mon. Hungaria
Bpest, Ig0g.
Word) Gunite. A Frangepánok;
Peer aye T. és Tanulmányok a
nok történetéhez. Akad. Ért. 1884.
Kai 2 Vie A horvát Frangepdnok
(yegtiai “etl ei nevük eredetéről. 1884.
Margalits, Repert. II. 709. 19
Jos lgedld ezikkét a Frangepánokról 1.Mar¬
galits-nél. Repert. II. 733
Thallóczy Lajos. Az olasz és ma¬
ar Frangepán családok eredete. T. T. 1896.
Lovesányi Bela. Adalékok stb. IV.
Béla és Halics. S: j. 439. és 500. I.
Wenzel cio, Ree gali¬
cziai herczeg, T jéla magyar király veje.
Akad. Értel I. 8. sz. Bpest, 1887.
Wertner Mér. ‘Rawal (Russos
is la veje. Akad
1903. 593:
he
tek. és abba be Uz
Vio Gh rae a 673.
ybl. Roszt iss herszeg, . macsó
bán. V. ő. Szúz. 1907. 945. 1
‘Az 1267, törvények. Kiadásukról! |
Száz. 008, OA. 2 Kiadták : Fejér. CD. INE
391. er és a
Pauler. re vat kül 689, 1
th
c Kampfe Bélas IV.
mit seinem tudien über die Gesch.
sterr. im anaes der Arpaden. A. Öö.
écs, 1883. III. tanulm. V. 6. Pauler.
M.T.
Navona MAL T.
ee
Ipolyi Arnold, A Palástiak. Száz.
1867. 155.
Botka Tív. A Ludan nemzetség.
Száz. 1876. 673.