Oldal 446 [446]
Kállay Ubul, Mikor k
mán herczeget Halics ki
7 Gert’ királyné. megőletése Ann,
:)
koronázták Kál¬
lyává ? Száz. 1903.
Marbacenses. Wate
Regia Colon. )
soca A ‘tobbit Rater
Az es érsek kétértelmű
icectincen -öccidere we stb.) Alberiens ba¬
nit említi elősz . Ss. X.XIII. 898.)
Huber ‘Alfons. ‘Di Ermordung der
Königin Gertrud rra. Studien über die
Gesch. Ungarns im Zeitalter der , Árpáden.
AÖG. . 11, 1. és Bécs, 1883.
eriner Mór, — Gertrud Geralyn
gyilkosai. Erd. Muz. XIV.
Matyas Flórián. Népmondák és tör¬
lyi
téneti adatok Gertrud erőszakos
haláláról. Száz. 1907. 873
a.
Magy.
Nemzet 1883 A
367. Mill. T.
29.
s máj. 3.
69. és 368
Érdujhelyi Menyhért, Péter és Bánk
dék. 189;
708. Dudás, Gy, SRothein. Ge
Pór Antal.
Era. M
Bánk
án-ról.
bán (állítólagos) veje: Micz
Bunyitai V., Soós E. és Karácsonyi
1890.
ate Tur. 1889.
Aranybulla 1222. Kiadta Endlicher.
Mon. Arp. 412— 419. Jobban: Knaus Nand.
(1. alább.), Marezali és legujabban
Luschin EE sár alélt tél
Weltgeschiehte-ben. V. köt. 374. 1. (Szöveg
és német fordítás.)
ae Bs d. Az aranybulla. T.T.
1861. Ugyanő: II. Endre szabadsaglevelei.
a
grace:
find oral TI. 10. 28
Podhraczky József. II. Endre
rálynak 1222. évi aranybtúl: Be . 1869. 685.
Szántó Sámuel. Az aranybulla ke¬
letkezése, összehasonlítva az angol magna
chartával. Erd. Muz. VIII.
Torma Károly. Az aranybulla stb.
Száz. 1885.
Melichár Béla. A magy. alkotmány
biztosítékai.
Kel een aranybulla
Bpest, 1899. V. 6. Karácsonyi Ján. a Száz.¬
ban. 1g00. 65. I.
Karácsonyi János. Az aranybulla
keletkezése és első sorsa. Akad. Ért. és Száz.
1899. 939. 1.
Hantos Elemér. The Magna Ckarta
and of the Hungarian Constitution. London.
V. ő. Bester HERE 1905 márez.
ki¬
Az Ujság mai
Mera: B Je history of England
from 1066 to 1216. London, 1905.
ovas E. Az aranybulla mint freskó.
Száz. 1889.
Zimmermann Fer. Das Privilegium
paren oe MOG. 1884. 4. füz. V.ö. Pauler.
ie ain J, János és Róbert eszter¬
gomi érsek. M. Sion. 1891¬
Az 1231-diki aranybulla szövege.
Endlicher. Mon Arp. 423. I. Jobban : Theiner¬
él. I. 107. Pauler. it 14x. És 850—65I.
ber 2 egyezményi 1233. Kiadta
Knauz Ferd. Mon. Ee: 292. V. 6.
Mill. T. II. 434. és dak il ae
Mátyás Flórián. JI. Endre ates
életévei, fogsága és femclere: Akad. Értek. az
1900. 19. köt. V. 6. Huber. I. 441. 3. jegyz.
Matyas Flórián. II. Ende királyunk
ési helye. «Térténeti Problémák,
E i» 1894. 295:
JI. Endre király sírja, Ung. Revue.
1882. 570. 1. Magyar. Hirlap. 1899 febr. 10.
Vb. dzs ga. kot. 88.
Wertner Mór, II. ‘Arcee kane:
ja és tisztviselői. 1. IV. Béla. 1893. F
228. 1.
a
Fejé
bullája peesétjénck ezime:
147—148.
Kropf Lajos. A JI. Endre pecsétjén
levő anyák ésinet LER NETS
V. 6. Pauler. II. E.
u. ott 82. 1. és
rpataky László. II. Endre arany¬
. Tur. 15. 1897¬
"czimerekről
1891. 9. 1.
A legrégibb lovas pecsétek. (1221. és
1236-b6l.) Száz. 1882. 52. 1.
Az első grófi czím. 1218. Tur. 1900.
198. 1.
Czobor Béla. Meera Endre
érmeirél. Száz. 1877. 704-706. V. 6. y L.
Corpus numm. Hung. 1899. 6
Kukuljevié Iván,
topuszkói apátság
nete. V. 6. Marg
pítása (x2:
Repert.
eam) László, A tihanyi, apátság
aise
alapi
Litt
“oislerslban
SHEA mevok, Noles IROL nos
Horvath Mih. Az oligarchia hareza
az alkotmány ellen, Kis történ. munk. II. köt.
Seontcs) Janos, II. Endre és Gertrud
x . stuttgarti eodexben.
54. V. ö. Nagy G. és Varjú Elem.
. 1900. 419. 1.
Nyáry Albert b. els Lael,
Indre. harmadik itv
SU a 6 TS, 15 Vpn Wis v4
_ Simay Janos. 1. Ze király fiának
s Leo drm ily leányának eljegyzése.
Bement EE] L
Wertner Mor. Die dritte Heirath
von Ungarn.
fiir Siegel,
1890.
amilienkunde. TL.
Aloe esi, CoH yp í
fézer f Lajos. Árpádházi Jolán, Ara¬
gon királynéja, II. Jakab Száz.
Nagy Hozományáról: Huber.
Ba. arcza Imre. Szent-Erzsébet íro¬
daima, Bpest. Pallas. 1907. Pótlék Karl Lajos
1907.938. 1. Gulyás : MKSZ. 1907. 365.
Szeles és
kotmány. 1907 má
Szent-Erzsébet
Montanus, Mateii P.,
Műveiket I. gf Apponyi Sándornál Leste
rica. I. köt. 113. és 153. IL
Montanus Vita adta
Herm. ee Heilbronn, 1878.
Pray G. Vita S. Elisabeth et bitte
garethe. Uj kiad. Nyelvemléktár. VILL
Wyss A. Hessisches Tetten
3 Abtheilung. 9. Lipcse, 1879
A Szt.-Erzsébet canonisatiójára vonatkozó
öklevelekkel.)
Borner G. Zur Kritik der Quellen
fin{die Gesch: ‘den i. Gellasbetht etelNs As
irodalmunk. Al¬
"igeisaen
fü;
Wegele F. x. Die heilige Elisabet
Sybels “H. Z. V. 1861. és ujabban: Voriri
u. Abhandlungen. Herausgegeben von a
Graf Du Moulin-Eekart. se, 1898.
Montalembert. Ma Szt.-Erzsébet
története. Ford. a pesti ndvendékpapsag. 1863.
lt Albans Die heilige Elisabeth.
ad. urg i. B. 1907. Magyar fordi¬
oie szeti ső 1867-ben.
Diefenbach J. Das Leben der heil.
Elisabeth von Thiiringen in Wort u. Bild.
ats Frankfurt, 1884. (Képes díszmű.)
Elisabeth von nm.
d. Ver. für Gesch. Hessens.
nek K.
gen sth, Zeitsche
Uj sorozat. 25. köt. 163191.
Wertner Mór. Die heil, Elisabeth,
Landgriifin von Thiiringen. A berlini Herold¬
n lenyomatban.
Lázár Gyula. Szt.-Erzsébet magyar
királyi herezegn6 élete. Bpest, 1898.
Biicking W. Das Leben der h. Eli¬
sabeth v. Thüringen. 2. kiad. Marburg, 1899.
386
Vilmar Au
von Ungarn.
1899. 837.
Bellai J. Árpádházi .szent Erzsébet
története. 3. kiad. Temesvár, 1899.
Dobenecker O. Diy Ver bing des
Landgrafen Ludwig IV.
FEL AKSI von Ungarn. Gvarisureee ae
I. 169.
ite Emil. Magyarországi Szent¬
Erzsébet. A franczia akadémia által jutal¬
Chr, Dy h. -jelisatbalh
Giiterstoh. 18:
Száz.
mazott mű. Magyarra ford. Rada István.
(Bpest, 1905. Stephaneum.)
Zurbonsen Friedr. Die heil. Elisa¬
beth v. Thiiringen in der neueren Forschung.
Ezulámtse AyD easton erő
e. 26. Band. Hamm. 1907.
Tonic Fer, Szt.-Erzsébet élete,
Pozsony, 1906.
E. Zur Gesch. der heil.
Elisabeth. Zeitschr. für kath. Theologie.
évf. 565. 5
A feta ira, Az Árpádházi Szt.¬
Tizsébet-legendák irodalmunkban. Bpest,
1907.
Kühn G. Die h. Elisabeth. Eisenach.
1907.
Karácsonyi Janos. Szt.-Erzsébet
sziiletéshelye. (Sérospat ligio: 1907.
Ortvay Tivad. válasza megjel. a po¬
ennem és Nitec oz
Huyskens A. Zum 700 Geburistage
der h. Elisabeth von Thiiringen. I-II. His
tor Jahrb. der Görres Ges. XXVIII. 1907. 3.
és 4. füz.
Por Antal, Szent-Erzsébet, A Szt.¬
István-Társ. 1908. évre szóló naptárában.
Wenck K. Die h. Elisabeth (Gross¬
herzog Karl Alexander: Die Wartburg. Berl.
1908)
Kolbe W. Marburg im Mittelalter.
Thidem. 1879.
Kolbe Wilh, Die Kirche der heil.
Elisabeth zu Marburg, nebst ihren Kunst¬
und Geschichts-Denkmiilern. Marburg, 1882.
fisztelete Pozsony¬
906 nov. 18. Helyreigazi¬
Szent- eee
a Adee
no’
s 56. Szent-Erzsébetfalva
Pest mellett. Száz. 1893. 1
Szent-Erzsébet Marburgban levő em¬
lékhelyeiről 1. Schnei r E. Führer durch
Marburg. 4. kiad. Tábiliumsanszabó
Erinnerung an das 700. Geburtsjahr der ih
Elisabeth. Marburg, 1907.
Dudik B. Szt.-Erzsébet ereklyéinek
pest, 1864. (A bpesti ndvendék¬
ig munkálatai.)
Némethy Lajos. A budai Erzsébet
apáczák ereklyéi. M. Állam. 1907. nov. 20.
Soós Istv. Szt.-Erzsébet botja, Al¬
kotmány 1907. nov. 17.
Szt.-Erzsébet a művészetben, Egy¬
xi Közl. XIII. 1907. 46. sz.
Rady. Urkundliche Geschichte der
Reliquién der h. Blisabeth. Der Katholik.
1891 szept.
Escuela A Bie heil.
Elisabeth,
lm:
(Gaus ita eauanieenen National-Mus.
1. 17—19.
, Beliczay Jónás, Árpádházi király
gyarorszigi Szt.-Erzsébet
arezképével. (Ország-Világ. 1884. 10. sz.)
Szt.-Erzsébet hires «festett» szobája
Marburgban. Kunst-Chronik 1886 deezember
3.
methu, Lajos. Szt.-Erzébet képe
vaste Ujs. 18:
Ipolyi Arnold. "Ma Frucicae Szent¬
EZÉS képel i. (Egy nűvészeti Pap. 1881.)
me He, & nold. Szt.-! Erzsébet ikono¬
Műtörtén. Tanulm. IV. köt. kiadta
sári Ve . Bpest, 1887.