Oldal 440 [440]
SZENT-ISTVÁN TÖRVÉNYEI
ES ERMEI.
Kiadások : Endlicher. Mon. Arpad.
1849. — M. Florianus. Font, D
MTKK. 67. Corpus Juris ae iad. és Zi
vodszky. (L. a kév. ). Hub Ost. Gesch.
I. 149. és Die Gescre ‘es hy «Steph MIÖG.
VI 5
z. 1879. 19.
Zavodszky Levente. A Szt.-Istvan.
Szt.László és Kálmán korabeli törvények és
zsinati határozatok forrásai. A töi
vege. (Művelődéstörténti Értekezések. Bpest.
Stephaneum, 1904.)
Karácson KELLET A XI.
és XII. szá¬
és azoknak
külföldi ines Győr, 1888.
Száz. 1888. 838.
Matyas Plena [Adalék Szt.-István
ae eihez és bi ihez. (Tört. egye¬
Via aia Sn 8.)
Jó Szt.-István
második
526.
Mlés József. Azistenítéletekről. Bpest,
1899. és Kolozsvár, 1903.
Volt-e Szt. -István érmein Szt.- Mária
képe? Szá: 87. 372. Szt.¬
István érmeiről | Réthy Sao Lin.
ALKOTMANY ES KOZJOG.
A 368. I. emi. munkák.
Pauler Gyula Szent István és al¬
ya. (Száz. 1
Krajner. Die urspriingliche Staats¬
verfassung ak der Gr ss des Konigtims
Wien, 18
Steinacker Harold. Zur alten Ver¬
fassung Ungarns. MIOG. 1907. V. 6. Schiller
Bo
dog: Pester Lloyd, 1907. szept. I. és 8.
VÁRMEGYE.
Botka Tivadar. Jogtörtén. tanul¬
mányok a v
ármegyék első ala
és b
Pesty Frigyes Eltünt régi vármegyék.
Bpest. 2 köl
Pauler Gyula; Megye? Várispánság?
dálunk-e egy időben
AA jövevény vitézekről, , (Kézai füg¬
ékében: Dé nobilibus advenis.). Pauler
tört. I. 523—4. és Száz. 1879.
th Béla. Tur. 1888 Huber.
I. 463.
The history of William the
(1871). E mű nyomán Xantus
voltak az angol herczegek Sze =
ees "udvarában. Száz. 1878. 668.
Figs Chien history of England,
(IL 3
fára? Lajos. Kik voltak az angol¬
isz herezegek Szt.-István udvardndl s mi
lett belőlük ? Száz. 1887. 783.
Az angol-szász herezegek. T. T. 1888.
2 -30. Maj!
Ost. Gesch.
Abbot.
Conaneror
Kik
ézbányai, Szt.-Margit Skótország
királynéja I. Malcolm k. neje. K. Sz. 1896.
SZENT-ISTVÁN HÁBORÚI.
Karácsonyi János. Bua és Bukna
erdélyi Gyula fiai. (Száz. Igor. 769 mien
V. 6. Szabó Kár. ap Samu. 39.1. és Pauler.
AM. N. tört. I.
Pauler Gyula, Kean nevéről. A M.
Nemz. tört. I. 513.
Cfrörer. Byzantinische Geschichten.
köt. Io7I-ig. Kiadta Weiss J. 1877.
Karácsonyi János. Anema,
Tar. 1891.
Orivay Tivadar, Az Ajtony és Csa¬
nad nemzetségek birtokviszonyai Délmagyar¬
ve
im
Ae Wek ib 16 ép Sz] vm.
Gisele. I. Bpest, 1896.
Szabó Károly. Igaz-e, hogy a Kár¬
i felfoldet sem Árpád, hanem Szent¬
István foglalta el? Száz. 1808, 281. és 475. 1.
és Kisebb történ. munkái. I. 235. 1
Bretholz B. Mahren u. das Reich
Herogs Boleslaws II. von Böhmen. (Arch.
für österr. Gescb. § 64.)
Lovcsányi Gyula, Adalékok a ma¬
és 6
I. v. Szent-Henrik, István sógora.
9.5; Hissch-Papst-Bresslau, Jahrbiieher des
larson He ehes II. Lipcse,
inher Hi Kaos
köt. a G
fear eh i, 5 inchen, 1905.
Knauz. rails királynő. Tud. Ér¬
tekező. I. 328.,
Gizella Kis sírjáról.
Eertes. I. 4.
eines F. Gizella királynő. M. Sion.
M. Tud.
files Flóri Gizella királyné,
Szent-Istvan feleségének védelme. Akad.
Ertes. 1875.
eel János. Gizella, első Keron
rályné élete. Temesvár, 1875. V. 6.
Wertner id. mű 98.
Kaind| Fr. R. Königin Gisella und
die Bekehrung der Ungarn. Beitrüge ete.
1893. X. czikk.
Vita s Emerici. Kiadta Endlicher.
Mon. Arp. :849. Schwandtner. I. 429. M. Flo¬
rianus. Font. Dom. I. 102. Magyarra ford.
Szabó Károly.
Szent Imréhez intézett intelmek. Ki¬
adta Zsámboki, Bonfinius függelékében. Bat¬
thyányi Ign. Leges Heelesiastici. II. 48. End¬
Hansa Hom, fie am b Florianus. Font,
zta és
922. 1902. 773. Zolt¬
vanyi válasza u. o. 870. Békefi felelete. 872.
Karácsonyi János magát Szt.-Istvánt tartja
az Intelmek szerzőjének. V. ö. Pauler. I. 530.
Kaindl Fr. R. Die Legenden des
h. Emerich. (XIV. Studie.) AGG. gr. 1902.
38—46.
Békési Emil. Szent-István. mint író.
K. Sz. 1896. 365.
Nádasi Johannes. Vita S. Emeri
Posonii, 1643.
Bremaes Emertens Mega petris
magnus filius, sive Emericus 8. Stephani
Regis. Hung. filius. Loa ye Szabó
Károly. Régi M. Könyvt. II.
Kar Imre. S it e élete.
gyarlengyel érintkezés
előtt. Száz. 1886.
Háború in, Konrad császárral.
Wipo. Vita Conradi M. G. Ss. XI. és Han¬
nover, 1878. Herimannus Contracius u. o. a
Annales Hildesh. et Altahenses ad a.
Breslau. Jahrb. d. deutschen Reiches one
Konrad II. 295. és grt. 1
Krones Franz. Der Krieg zwischen
utá Stefan d. Heiligen und Konrad II. (Die
és ka Pea ispánt? U. o. 1882. ca niet Beaters iaticent (ig
b (A «Porsehungen zu cn Howat
Torma József. A SÉGÉT meg- I. ben. 1889.)
pee m fallodéne kms, (I. 346 kk egi másik ileszőló munkájáról
350. 4—699. Ateosa gi
ság e s dőleszatban 3 Vanesa. ‘Gattis von Nieder- und
Uj nézet a P A Perthes-féle Europiiische
keletkezéséről. S: 1899. 78. Staatengesch. uj sorozatában. I. köt. (as ig.
A vármegyék számáról. L. Pauler 1904.
A M. N. tört. L 517—522. és Hadt. Közl. Nagy Imre. A Lajta mint határ¬
I. 517- folyam. (1043.) Száz. 1871. 369., 449.
Balássy. A megyei és várispánság.
Akad. Értek. T. 1893.
Tagányi K. A vármegye területének
TI.
Tae 5
ésről i ih a
nyi
TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK.
Pauler Gy. A várjobbágyok és vár¬
népekről. A M. Nemz. tört. L634. 654. Ta
inyi Kár. B. eae 236. 1. Huber.
Gesch. L 152. és
Szabó Karoly. A királyi regősökről.
iz. 1881. 553+
Békefi Rem. A rabszolgaság Ma¬
gyarországon az je alatt. (Akad. Értek.
1900. XIX. köt.
Erdélyi Laszl6, Ma yororszag tár¬
sgt a két szent király (XI. századi)
iben. Religi 1907. és külön is.
Guineas )
Öst.
SZENT-ISTVÁN CSALÁDJA.
Werner M. Az Árpádok családi
története. 36., és Tur. 1887. 2. fiz.
Sasinek Fer. Szent-István családja
genealogiai szempontból. Slovensky Letopis.
ÍV. köt.
Géza.
Szent-István király
a magyar irútfottások Már CX.
25—30.
mar
Kropt. ax
Máryás Flórián. Szent-lstvén király
rokonsági viszonya Endre, Béla és vegen
testvérekhez. Történeti Problémák V. Szá
1894. 399—405¬
Százi
380
Élet- és jellemrajz. Bpest,
Gulyás István. Szent-] Mm emléke.
Debreczen, Igor.
Karácsonyi János. Vélemény Szent¬
Imre herczeg nejéről. (Száz. 1902. 105. 1)
Varga Damján. Szent-Imre emlék¬
könyv. Bpest, Szt.-István-Társulat. 1907.
Varga Damján. Szent-Imre herczeg.
(Religié, 1997 okt.) Ugyanő: Szt.Imre ala
az irodalomban és kül. a c. mban.
(U. o. 1g07 nov.). Már: i Sandor GATES UO
SZENT-ISTVAN ES A MUVE¬
SZETEK.
Czobor Béla. Egyházi szerelvények
Szt.-István király korában. Száz. rgor. 1009. 1.
Bliimmelhuber F. Szent-István ki¬
rály uiaigemvian k: ja. M. Sion. 1874.
641.
SzdkarfRáje Az esztergomi bazilika.
L. Forster Gy. III. Béla kir. emlékezete. 1900.
Bunyítai Vincze, A váradi ős szé¬
kesegyház. Bpest, 1880.
Henszlmann Imre. A pécsi székes¬
egyház és a magyar székesegyház négy¬
tornyos rendszere. Magy. Orsz. Rég. Eml.
Gierecze Péter, A pécsi Székkesegy
ház stb. Pécsi reálisk. 1888. évi értes.
Uifalussi József A gyyefjtörsetű
székesegyház. Száz. 1902.
Beke Antal. Az any erate,
M. Sion. 1867. I
Zoltán Vé A győri székesegy¬
Szt.-István alapítása. Bpesti Hirl. 1897
ápril 7.
Ipolyi Arnold. Szt.-Istvánnak Prá¬
gában tt kar ajzát közli J. A.
Al magyar szont Közonajatbi sra
ot