Oldal 439 [439]
Kropf Lajos. Pope Sylvester and
Stephen I. of ssa (Engi. Hist. Review.
Lukinich Imre. II. Szilveszter papa.
Kolozsvár, Igor.
Schultess Karl. Papst Sylvester II.
als Lehrer u. Staatsmann. Hamburg, 1891.
Allen Roland. Gerbert, pope Sil¬
vester II. (Engl. Hist. Review. 1892. 28. fiiz.
Pályanyertes tanulmány.)
Schultess K. Die Sagen über Syl¬
vester II. Hamburg, 1893.
A SZENT KORONA ES A KORO¬
NAZASI JELVÉNYEK.
Berger Elias. Jubilaeus deorigine etc.
S. corone Hungari ienne, 1608
Vindicie solemnitati s S.
Rewa de (Révay) Petrus. De sacrae
corone Regni ca a ortu. Aug. Vindelic.
1613. et Vienne, 1
Cseke Sidr Corona Sopho¬
Basilica S. Stephani Protoregis Ungarie ete.
Tyrnavize, 1662. Szabó K. Régi M. Kényv¬
tár. 1
Schmeizel. De insignibus regni Hun¬
garie. Jena, 1713.
Balassa Franciscus. Casulae St.¬
Stephani regis Hungaris vero imago et ex¬
positio. Vienne, 1754.
Hordnyi E. De sacra corona. 1790.
Kovachich M. Gy. Solennia in¬
auguralia. 1790.
Ae
istói
tana HELYE in. Dees S.
uda, 179:
amagyar szent korona
Gee teed V. 6. Ka¬
ének megrostilas:
Hampel Jozsef. A szent korona.
"Vasárnapi Ujs. 1880. 20. sz.
ulszky Károly. A szent korona.
Arch. Ért. 1880. 189.
Ollivier M. J, H. La Saint Couronne
de Hongrie. Revue Contemporaine. 1884
febr. 15.
Ipolyi Arnold. A magy. szent ko¬
rona és a TEHER: pee ek története és
műtörténeti
Kövér Bele. A e István-féle ca¬
Sula. Arch. okt.
Bock ee Dic Kleinodien des h.
rém. Reichs deutscher Nation, nebst den
Kroninsignien Béhmens, Ungarns und der
Lombardei. Bécs, 1864.
Bock Franz. Die un
Karácsonyi Ján. Hogyan lett Szi
n Horondia a magyar szent korona fe
Ak. pric Ti
.) V. 6. Száz.
Bayet E, Los | bbgzantin' Paris Ea,
Strzygowski J. Die byzantinische
Kunst. Byz. Zeitschr. I. 61-73.
Kondakoff N. Hist. de Tart byzan¬
tin, principalement dans les miniatures.
Paris, 1886.
07, okt. (Meg fog je
566.
A MAGYAR KERESZTÉNY EGY¬
HÁZ SZERVEZÉSE.
vő. Lányi — Knauz, Balics Lu,
mi. műv
Horváth Mih. és a Géza vezér
alatt emi. mai s 1.
Bunfalvy Pál.
Teli egyház, Az
1879. 3. czikk.
“Fraknél Vilm Magyarország összer
rae stb. I. 3. V.ö. Száz.
898. 628. Kath. 16. 853.
iseniecorup János Tot pieröteég
Magyarországon. Kath. Sz. III. 1889. 1. fiiz
, Disquisitio historica, de
Ce jachien¬
une Sche¬
1885.
an: Sehé¬
1896.
története. I. köt. (1883.) és
Bee mesa Magno Varadiensis. 189
aes Ignácz. A győri püspökség
megalapítása és 1. főpésztöra. M. Sion. 1885.
Olaj Tivadar. A pécsi egyház¬
megye alapítása és első határai. Akad. Értek.
T. XIV. 8. Bpest, 1891.
tség alapító ok¬
VI. 1.3 Fejér. I. 289.;
io Sutctatvan dudes 57. 1
r. IV. 2. 43. IL H.
EE oop ae
Kollányi Fer, A veszprémi püspök
ási jogának. története. Ada¬
prémi püspökség történetéhez.
1901.
szpi
7 Miller Friedr. König Stephan I. von
lékok a ves:
K
S. Stephani) im Kronschatz der
Konigl, Burg zu Oten. Anchen, 1896. (Rész¬
Sommting |
"V.ö. B. Sz. 1897. 241.82. és A
AL Swenigorodsk 01 c .
reh. Ért. 1896. 439.
Radi . Szt. ee palástja.
Budap. Hirl. 1896 jun. 5.
Száraz Antal, A magyar szent fos
rona. Arch, Ért. 1898. 380%, és 438.
Hampel József. A magyar oe
orona, Arch. Wirt 16, 1896. 389—7.
Czobor Béla. A magyar koronázási
jelvények. Sajtó alá rendézte Radisics Jen
Tianczia nyelven: Bpest, 1898.
rátok köre)
1. A magyar szent
ási palást. 2. as
Vélics László és Zoltán Laszl
A szent korona és a palást. Alkotmány.
1906 okt. er. és okt. 24.
Sri Istvan koro¬
és Pesti Hirlap
Ungarn u. stum. Eine
Revision ‘a “Quellen, AVS. mint Új 4
zárzaznam (He, Shar éle. Grime
dung des Bis:ums u. Kapitels von Weissen¬
burg (Gyatatehérv AYSL. 1887.
121133.
Fejérpataky László. A pannonhalmi
apátság alapité oklevele. Bpest, 1878.
Baróti L. A pannonhalmi apátság
alapító levelének kérdéséhez. Tur. 14. 1896.
61— 65.
Erdélyi László és rendtársai. A pan
nonhalmi Szt.-Bened. end fortes ey 1. köt.
Te
Firdélyitől. A anno. apúts. b. apB 184
Bpest, 1902. II. ongr-tol. 1248.
1404. Best ce “vil köt Fiissy Tamás.
mg 6
apáts. tört. Bi
rös B. A bakes ti ap:
(vith foe 1545. EX. nani)
Bpest, 3904 Vs 6 teotiuonyi Jano
1903.
Erdélyi László; A pannonhalmi ok¬
levél hiteléhez. M. K. Sz. 1904.
i Gyula, Sat Jetuan király
veszi dos görög szövé¬
géről. ‘Ac Ext. ‘Ny. ca öt. 8. Bpest, 1901.
Majláth Bela, A görög-keleti egy¬
ház hazánkban. Száz. 1879. 346—348.
Horváth Mihály. Az első esztergomi
érsek. Száz. 1868. I.
FE
379
Fraknói Vilmos. A Szent-Istvántól
eeotbey Gar magyar zarándokház. Kath.
5 VII. lenyomatban.
“elite, Flórián. Asztrik Anastaz,
az első esztergomi primés. Buda, 1869.
Városy Julius, Astricus; sedi suce
Colocensi servatus, Az 1879. évi kalocsai
egyh: . Schematismusban.
Vagy Gyula. Ujabb adalékok az
első esztergi sek és a pannonhalmi
mapítólevél suerdcacner megoldásához. TT.
1885. 715.
os. Kik voltak az
18. 181. és gor. 1.
Matyas rata Asziik-Anaszhiz
érseksége és személyéről. . 398
Karácsonyi As
első
Ringholz. Der heilige Abt Odilo von
Cluny. Studien u. Mitth. aus d. Bened. u.
Cisterz.-Orden. 1884. és 188; Külön le¬
nyomatban. Brünn, 1885.
Batthányi Ignác:
S. Gerardi etc. Albe¬
lenül). V. ö. Pauler.
Kaindl Fr. R. Die Legenden des
heil. Gerhard. Alt ung der
Tegenda maior u. mino i Studic. ÁÖG.
cta et scripta
‘arolinge, 1790 (névte¬
M. N. Tört. I. 516.
» (1893-)
Ces tó citsehe. far sei Wise TX.
eee Adalbert ujabb életrajzai :
L.M. Sion. 1865. Voigt (Berlin 1898.
s Prága, 1904); ie sonyi János.
1887. és 10. Kath. Sz.
Dedek L. Bpest, 1900; Pintér Jenő. Kath
Sz. 1908. V. ö. Ompoly A scholastikn Magyar:
országon. Figyelő. 1877.
Kaindi Fr. R. Die Legenden d. heil.
Zc gia ‘Andreas und Benedict. AGG.
91. (1902) 5:
Tetra Jesgplh, Me Erfeumgéks
Christenthums. Gekrönte Preisschrift. Pest,
1866.
KEGYÚRI JOG.
Kollár Ádám Fer, De originibus et
úsu perpetuo potestatis legislati om eire
Sacra. apostoticonam sega Ungar:
nm. 1876. 651. és oe
V. ő. Ac
Győzi FÉSOS ÉGŐ
Kollár Adam Fer. Historice díplo¬
matiew juris patronatus apostolicorum Hun¬
gariw regum libri tres. 1762.
Dedek Cresc. Lajo:
szági főpap-nevezések vá
Vö Vá
A magyaror¬
Gy. Száz 188.176
rály
Surány János. gyar
főkegyúri joga és nak módja az
Árpádh. alatt. M. Sion, 1888. s 1889.
imon Akos. A városi, kegyuraság
Magyarországon. Jogtört. tanulm. Bpest, 1889.
Barta B. A leg főbb kegyúri jog és
as ath. Ce javadalmak" be¬
Rianne
Schlauch Lőrincz. A magyar királyi
főkegyúri jog. Nagyvárad, 1892.
Beksics Gusztáv. A magyar nemzet
függetlensége az állami és egyházi kormány¬
zatban. Bpest, 1893.
Fraknói Vilmos, A magyar királyi
kegyúri jog. Bpest, 1894. (Akad) V.ö
18
Bon A magyar szent korona
fusca egyh.-vallási tekintetben. Bpest,
Frat Vilmos. A magyar királyi
kegyúri szt.-Istvantél Mária Teréziáig.
Bpest, TAL 1895.
gyanő, Oklevéltár. Ipest. Akad.
1899. V. 6. vögácsey Tam. Szi ). 628.
emer Jénos. A migpéta sedi [be
eas története különösen Maro zá
rgom, T90T inny
ÁL irók. XI. 71871
Kollányi Fer, A magán kegyúri jog
hazánkban a középkorban. Akad. 1906.
Turi Béla. A főkegyúri jog a
Bpest, 1907.