Oldal 431 [431]
KIEVI HADJÁRAT.
CSÜT Gesch. des
Bestuschew-Rjumin. Geseh. Russ:
Hades be weualey(melationea IT 5218
Márki Sandor. Az oroszok és ma¬
gyarok első érinti pesti VII. áll.
fogymn. 1888—9.
russischen
Az orosz fejedelmek a
IX. század végén. (Kievi hadjárat. Száz. 1901.
753: 1)
BOLGÁR HÁBORÚ.
Szabó Károly.
A bolgár háború.
(Új Magy. Múz. 1862.
HAZÁNK ÁLLAPOTA
A HONFOGLALÁS ELŐTT.
Conversio Bagyariorum et Caranta¬
pom, a Wattenbach. Mon. Germ. Ss.
XI.
szánj Gyula, A Conversio Bagva
riorum et Carantanorum mint kútfő. (Qlagy.
Állam, 1895 máj. 1.
Ann. Fuldenses. MG. 1.
) V.ö.
S eae
Rethfeid
Serevent Gianna
338-887. Halle, 1886.
Die pannonische Legende. vom
ól ford, Mikklosieh, kiadta
A. források:
39.
A Konstantin (E Cyril)- és Methodius¬
legenda magyar vo Hkozásai. eae kútf.
548. 1. Melich. Száz. 1905. 355.
Lamans
Biidinger. Gaumasiesie asd. aii
Diimml: Be siidéstlichen Marken,
795907. A . X.
Hunfalvy Pál. Magyarország ethn.
képe a frank-német uralkodás korában. (Száz.
1876. 357.)
Kömmel 0. Die Anfiinge deutschen
Lebens in Österreich bis zum Ausgang der
Karolingerzeit. Tae, 1879.
Huber Alfons. Beitr. zur ülteren
Gesch. Osterreichs. MIOG. II. 1881. 2. 3. fiz.
Diimmler. Uber die dilteste Gesch.
der ae in Dae ce bécsi akad.
Sitzui -jei ött. XX. "430.
Richter wz De ‘Auflésun des Ka¬
rolinger Reiches und die Griindung dreier
Staaten. Hamburg, 18:
Diimmler. Geschichte des ostfréin¬
kischen Reichs. II. kiad. 3. köt. 1887—88.
Krones Franz. Die deutschen Be¬
stlicl hen, Alpentiinder, ii
i
es. Steiermarks, Kirn
h. z deutsch. Landes- u. Volkskunde.
TIL köt. V. gor—476. Stuttgart, 1889.)
_Susinek F. V. Számos czikke a pan¬
kokról vokról és a honfog¬
Mies korából, Összedllítva : Száz. 1890. 887.
Sasinek. Die Slowaken. 2. kiad.
Prága, 1875. V. 6. ujabb ezikkét: Száz.
1907. 573¬
Strakosch-Grossmann, Geschichte d.
Deutschen in Österreich. I. 1894.
Lumtzer Viktor és Melich János.
Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des
insbruck, 1900.
Kukuljevié Mets Észrevételek Szabó
ároly «A bi agyar háborús ez. tanul¬
or: fm (Gs annak horvát fordítása).
Arkiv. IX. 3. rgalits, Repert. I. 93.
Sdhefeník és Palacky. A bolgár h
ború koráról. (Bott ban an, 343.)
_diséck IK. A bolgárok története,
lagy: ford. Mayer R. Beeskerek, 1889.
“ii Mirkoslay Megy Simon bol¬
. A Vienac 1877. an.
Lalas F. A honfoglalás és a csi
1 (A Sox. aug. Sid napfogyatkozás)
Ungar. Revue, XI. 792 1891. 677.
B) A Honfoglalás kora.
Vancsa.
Ober-Osterreichs.
Geschichte Nieder- und
(I. Gotha, 1904. Az «Afl¬
gem. engesehichted cz, váll. keretében.
TI. Abth. Deutsche Landesgesch. V. Band.)
Sathana Gece Mosaburg és me¬
gyéje. (Száz. 188:
Fiissy Tamas. Dpetecaty apdtsé
énete a magyarok honfoglaldsa előtt.
(Keszthely, 1889. 44
Stessel József. Zalavár és Pécs Pri¬
vina országában. (Száz. 36. 1902. 382—340. 1.)
Stessel József. Zalavár és Mosel¬
burg. (Száz. 1906. 268. 1.)
Melich János. Zalavár és Mosaburg.
F. Déjiny narodu éeského
Morav (Csehország tort.,
kiad.
éteszi Rieger B. Prága, 1904.
Dudik Bede, Mahrens allgemeine
Geschichte. (I. két. grx.sk. 1. Olmiitz, 1862.)
Grot J. Konstantin.
Madja
Szt.-Pétervár, 1881. V.
Csopey. B. Sz
Danilevszky N.
Groth Jakab Szitárd művéhez:
Madjari stb. Ismertette Gi
Barna Ferd. a Száz.-ban 1884.
Loserth János. Der Umfang des
mihri chonmelehes unter Boleslaw II.MIÖG.
II. évf.
1888. 1.
“Geschichte Mar
6. (Brünn, 1893.
men, Mil hren, Schilesie a Helmolt¬
ben, 1895.
Bachmann Adolf. Gesch. Béhmens.
I. (1g00-ig.) Gotha. Perthes. 1899.
Ginzel. Gesch, der Slavenapostel
Cyrifl u. Method. Wien, 1861.
Léger. Cyrille et Method. Paris, 1869.
Raéki Fer. A pannon-morva, bolgár
és horvát történelemre vonatkozó és leg¬
újabban felfedezett adbeli ok¬
levelek és iratok. (Stari: 80. Mat
galits, Repert. II. 277.)
Briickner. Thesen zur Cyrillo-Metho¬
dianischen Frage. Arch. f. slav. Phi
és: Die Wahrheit iber die Sluvenapostel
Allg. Zeitg. 1903. 163, 164. sz. Melléki
. Gesch. der Strand
Konstantin u. Methodius. Gotha, 1897.
ails
éle Welt.
A SZÉKELY KÉRDÉS. —
A HUN SUNS ROKONSAG.
A régibb irod. 1. Hadt. Közl. III. úg aD
Gróf Kuun Géza, dr. Téri eae
és Téglás, Gábor. Hunyad várm. története.
. Őskor a honfoglalásig. Bpest, 1902.
Bi. rece Hermenegild. Pannonia a IX.
században. (Kivonatban: Margalits. Repert.
43— 556.)
a Pallas Te -ban XI
ess vagy fontosabb szakál
Vámbéry Ármin. A hunok és avarok
nemzetsége. Akad. Értek. I88I.
Ried] Frigyes. A magyar hunmon¬
dák. B. Sz. 1881. 57. köt.
oBalasiey G. Újabb adatok a Simeon
király korabeli bolgdr-gérég habo¬
ol Goumauuie, 1899. V.ö. Byz. Zeitschr.
. 870.
Miljukow P, O
dejsstwija w sapisske Gretscheskago To¬
parcha. (A VIII. arch. kongresszuson tartott
a vasa Aavonat Hele 3 a Geschichts¬
zól a magyar
remeni i meste
rV
bolgár hare
Mátyás Flórián. Chronologiai birdlat
egy honfoglalás előtti hadjáratról Német¬
országban. Akad. Értes. XVII. 1898. 8. sz.
Heinrich G. Etzelburg és a magyar¬
hun-monda. Akad. Értek. 2.
Petz Gedeon. A mag foe monda,
Bpest, 1885.
Erdélyi Pál hun mondák lrodi
an xo I. 4. fűz.
bestyén Gyula. A magyar hon¬
haat mondái. 1904—i
Bleyer Jakab, peice monda
german elemei. (Száz. 39. évf. 1905. 7.8.9. fiiz.)
Rich. von Muth. Einleitung in das
Nibelungenlied. Aufl, mit d. Verf. Nach¬
triigen u. Nachweisen bis zur
J. W. Nagl. Paderborn, 1907.
Abeling Theodor. Das Nibelungen¬
lied und etre Literatur, Eine Bibliographie
wad ver Abhandiungen. (Tewonta-Asbeten
r german. Phil Uhl. VII. fiiz.
és kül. ‘eawione(iaem, Gee eames 1907.)
Pauler Gy, A székelyekről. (A ma¬
fina
egenwart von
gyarok : aaaigratiuesst dok. 1877.
És 599.
A mace seytha
az ellenvélemények. Ko¬
‘tees,
hun eredetiisége és
Tozsvár, 1879.
zabó Károly. A_ magyarországi
sát telepek. (Száz. 1880. 490—:
Pál. A székelyek Re
1880. V. 90.
Hunfalvy Pa A székely kérdéshez.
. 1881. 97.
Hunfalvy Pál.
ihre Ansprüche. Blin
Szi
und
V. 6.
aoe Rumanen
Teschen, 1885.
És 485.
Nagy Glan, Adatok a székelyek
eredetéhez és egykori lakhelyéhez. (Székely
Muzeum Értesítője. 1886. I. köt.)
Kuun Gesa comte. Ende sur lori¬
gine des nationalités de
Yue djethnographie ete. Pea
1888. V. 6. Sz: 168—173.
Szabó Károly. Kisebb történeti mun¬
ii II. köt. és: A régi székelység. 1889.
Hunfalvy Pal, Székely-hun kérdés,
«A magy. nem nikák., Száz. 1890. 537. 1.
Réthy László. A székelyek eredeté¬
ről. (Ethnogr. I. 1890.)
Rethy László. A székelyek é és a hon¬
foglalás. (Ethnogr. I. 1890. 24—37¬
Rethy László. A székely név. (Eth¬
nogr. 1890. I. 162—3)
Géza. A székelyek és € pan¬
Tegzodrtt előtti) magyarság. (Eth¬
nogr. I. 1890. 179.
iliac lense A székelynek neve.
(Ethnogr. I. 1890. 309— 312.)
AWIislocki H. Die Szekler und Un¬
garn. Hamburg, 1892.
Huszka J. GT] adatok a
magyarok netéhez. (A székely kapu
ae keleti népek ornamentiki
A székely ház.
an
Tike, "305: 18. 1.