Oldal 430 [430]
Muralt Essai de
Byzantine 395—1057. et 105;
Szt.-Pétervár, 1873.
Hirsch Ferdinand,
Studien. Leipzig, 1876.
lopf. Gesch. Griechenlands. (Ersch¬
Gruber, Eneyelopiidie. I. Sect. 8586. köt)
186768.)
Hertzberg G. Gesch. des Absterbens
des antiken Lebens in Griechenland. (I. 1878.
370. s k. 1)
Hertzberg G. Gesch. der LES
it, des Osman. Reiches. Berlin, 1882—1883.
(Gnoken: Gesch. in Minzeindarsteliungen,)
Ranke L. von, Weltgeschichte, V.
Kot, 12, rész, (Lipose, 1884.) A rg. fej. tár
Greasy
1458. 2 köt.
Byzantinische
uy 1h ewe emperors from
Basil II. to Isaac Komnenos. 976x059.
sh Hist. Review IV. évf. 1889. 41—64.,
F. Byzantine history in
the ee tile ages. (7171028. London,
Macmillan
Crane Pp. L empire KELT SÁL stb.
Páris. Plon-Nourrit. 2 köt. 1
Oman C. W. The Bgzanne empire.
London, 1892.
Lavisse E.
et Rambaud A. Hist.
le a nos jours. I. Paris,
Bayet. A keletrómai bi¬
szárság a VIII. századtól a XI. sz:
Diehl Charles. Figures Byzantines.
Paris, 1907. (VI. v. Bölcs Leo, een és
nég:
A MAGYAROK VÁNDORLÁSAL
Lukácsy Kristóf. A ma.
ő
elei, hajdankori nevei és lakhelyel. Örmény
Tess ayomin, IGOR,
(Száz. 1870. 633. és 707. 1. Fraknói ismert.)
Hunfalvy Pál. Magyarország Ethno¬
graphiája. Bpest, 1876.
Vámbéry Armin, A magyarok ere¬
dete. és II. kiad. (Németül:
Der ae ae Ma gyaten, Lipcse, 1882,
Szinnyei Jézs Phil. Közl. 1883.:
Barna Fees AK ek, Nyx
Hunfalvy Paul, Vámbéry s Ursprung
der Magyarén. Wien u. Teschen, 1883,
Barna Ferd. A "magyarok útjáról
az Uralról Lebediába. (Száz. 1884. 358. 49.527.)
Vámbéry Ármin. A törők faj ethno¬
logiai és ethnografiai tekintetben. 1885.
Vámbéry Ármin. A magyarok ke¬
letkezése és gyarapodása. Bpest, 1895. V.
Ketan liza cis [iréltas Sere rést IZÉL ÍL
Thiry Jozsef, A magyarok eredete,
Őshazája és (Száz. 30.
as
778. 580. 1)
TOMGEGHAR, Kritik der ültesten Nach¬
iehten fiber den shythisehen Norden. (Bécsi
Öt) V. ő. Munkácsi B.
és 885. 1. sy B.
ban 155 VAL 448.1. Rick va:
asza: Száz. 1896.
Kardcson Imre. Török dudes (Nedsib
Aszim bej) a magyarok eredetéről. (Száz.
1899. 47
Baán A. A magyarok eredete. Po¬
zsony, Stampfel. 1900.
Réthy László. LS magyar nemzet
keletkezése, Ethnogr. II. évf.
Fay Ákos. A ees nyomat,
1 Bredet: I, Oshazs. (Ludov. Akad. Ki
agor. 7. füz.
Pongrácz Sando
letkezése és
és ethnologi:
A magyarság ke¬
Történ., pee
vaalatok Bpest, 1
Sebestyén Gyula dr. BS ta gyar
nemzet őskora, Részlet Beöthy Zs. Irod.
történetének II. kiadásából. (Ethnogr. 1905.
XVI 1)
139¬
Marquart J. ,, Dsteuropaische cu
Pauler Elet Lebedia, mae és
iz. 1880. I. és
historiseh- peer che Studien zur Ge
schichte des IX. und X. Jahrhunderts. (Cirea
840-940.) rey 1903. V. 6. Deutsche Lite¬
raturzeitiing. 1904. 34. SZ.
Sasinek Fr. 1. A turkok és a
magy: Micsoda nemvetséghey tartoz¬
tak jai. 3. A bolgárok és sea tare
jesse¬
d tur’
ERSTE A turkok. 5. Ungai
agy varok teas aida
‘Saari, fen istóf. A magyarok ere¬
dete és őslaka. Szamosujvár, 1906.
Pápai Károly. Az ugor típus.
(Gina VI ce reálisk. 1893/4. érte¬
ítőjében.
Henman Ottó. A magyar nép arcza
jelleme. Bpest 1902. (‘Természettud. Tá
Kényvkia Villalata. 70. köt.)
Flare Onis. 2a IF age des ma¬
gyarischen Typus. (Mitth. & SERIO
Gesellschaft in Wien. 35. köt. 1905.)
Vámbéry Armin. Die Reiee Kul¬
tur va turko-tatarischen Volkes. 1879.
Pié Jos. 19
ungarischen Streitfrage.
(Geactiide isten terra a ében, Mit
einer Karte. Lipcse, 1886. V. 6. Pauler Gy.
Száz. 1886, 269.
Kuun Géza gróf. Fajunk lebediai 8
etelközi méivelédése. Felotvasis az Emi
gyűlésén. (Kolozsvár, 1903.)
Szabó Károly. A hét magyar nem¬
zetségről. (Uj M. Múz. I. 1851—52. és Kisebb
tört. munk. 1. 141.)
Gyula. A MESET nemzetsé¬
gekről. (Száz. 1870. 534.
‘omdrom Ares, ‘ régi magyar
nemzetségek. (Tur. V. 97—105. 1.
Kuun Géza. her magyar
nemzetségről. (Relationes, I. köt. 7. fej.)
Pauler Gyula. A hét törzsfő nevéről,
(A m. nemz. tört. Szt.- pucrenigy 1900. 208. 1.)
Jorma ee A vajda névről, (TT.
1 «A zonuki gnotuigrél> Ca
Grigorjev. Die N als Nach¬
barn und Eroberer ci isirter Staaten. V. 6,
"Vámbéry ree eredete. 1882. 339.1.
Peisker J. Die ülteren Bezichungen
der Slaven zu Ti tataren und Germanen
und ihre socilgesehieháliete Bedeutung.
u
ÁLMOS-IRODALOM.
Jászay Pál. Álmos a magyar kró¬
nikák szerint. (Reg , 1850. 94. 1)
geseh, II. 1905. ee kü
ban. Stuttgart, K canines Ig.
vonatkozások : 27. 29.
önlenyomat¬
Magyar
A MAGYAROK RÉGI NEVEL
Patrubányi. A magyar név eredete.
Gn Közl. 1883.)
Nagy Géza. A «ma
Ethnogr. I. ee 150. 68 372.
Száz. 1897.
Finite Bend A <i> 105
származása. (Ethnogr. I. 1890. 285.)
Thúry Józs. A magyar név. Száz.
1896. 210. 1.
Marienescu Ath. Der philologische
Ursprung und die Bedeutung des Volks¬
ars név.
és ujabban:
törzstől vezeti le a oe ne et.
Sebestyén Gyula dr. A magyar hon¬
foglalás mondái. (A ae név. I. 317.)
Darko magyar mint sze¬
György Aladár. Álmos mondahos.
(Phil. Közi. 1880. 180. 1.)
Nagy G Az Álmos-monda.
(Mythol deat Sepsi-Szt. György, 1884.)
Nagy Géza, Álmos (Álmus) sze¬
mélynév. (Árpádkori személynevek. Tur. IX.
11g. 1. — V. 6. Vámbéry Ármin. Magyarok
eredete 152., 67., 172. 1.
Thúry József. A turul madárról,
(Tur. 1886. 3. fiz.)
ÁRPÁD-IRODALOM,
Szabó Károly. Árpád a honalkotó.
(M. Nép könyve. Uj folyam. 1856.)
Karácsonyi Mihály, Árpád emléke.
Pest, 1868.
Kubinyi Ferencz, Árpád ősmagyar
személynév. (A régi magyarok személynevei.
Tur. III. r7o. 1.)
Nagy Géza. Árpád mint személynév.
Cones enone ‘Tur. VIII. 85. és
ambos Armin. A magyarok
1.) Nagy G. Me ee aaa
Tur. 12.
Jenö.
és helynev. (Akad. Bites 790727, füz.
592.1.) «A kra vonatk,
Fischer Károly Antal. A húnok és
magyarok fekete, illetve fehéri, elnevezé¬
egfejtése 6. Száz. 1888, 276. 1.)
Fiók Kar. Soler A ma¬
gyarok régi neve Konstantinosnél, (Száz.
1896. 607—616.)
Thiiry József. A magyaroknak «Sza¬
szeles maa (Száz. 1897. 317. és 391. 1.)
Fiók Károly. Megint a «Sabartoias¬
faloi esas (Száz. 1897. 61. és 699. 1.)
Gyom Gyula, Sabartoiasfaloi.
(Phil. om 1898. ápril.)
Pecz Vilmos. A Sabartoiasfaloi.
Közl.
(Phil. 1898.)
Fiók Karoly, A Sabartoiasfaloi név¬
ről. (Száz. 33. 1899. 9. 1. Válasz Pecz V. és
38.
Gyomiai Gy.-nak)
Bálint G. A honfoglalás revizidja.
Ig0I. V. 6. Száz. 1902. 564.
Darkó Jenő. A magyarokra vonat¬
kozó népnevek a bizánczi íróknál. (Akad.
Értes. 1907. 214. —6o3.)
Erdy János. A magyarok , eredeti
lakó földéről, Atelkuzu és azon helyről, hol
sabartói asphalok laktak és a kunokról. (M.
Tud. Társ. Évk. 1838. 9
Botka Tivadar, Na Magyarorszá:
Lebedia, Etelköz. Ge eee tő
326—346.
Balásy Dezső. Régi magyar neveink.
(Botond, Álmos, Árpád stb. Bud. Hirl. 1898.
jan,
Karácsonyi János, Árpád
giájának mesés volta. (Tur. X. 33.
Hajnik Imre. Az alkotmányi fejlődés
a X. századtól a XI.-ig. Bpest, 1871.
Torma József, A fejedelemválasztás
er
enealo¬
és a vét . (TT. 1886.
nuki gré asl)
Mátyás Flórián. Pogány szokások
őseinknél. (Akad, — Történeti
1. T.
egyezések és ztés, ‘ied. B
To. sz.)
Munkácsi Bernát. Vérszerződés a
tatároknál. (Ethnogr. X. 1899.)
Ferdinándy Géza. Az államalkotó
szerződések a magy. közjogban. (Atheneum,
1901. év
Steinacker Harold. Über Stand ung
Aufgaben der ungarischen Verfassing
schichte. MIOG. XXVIII. 1907. 2. 3
Leo Taktikajarél, a keleti forrásokról, Bee
szerződésről (331. 1). :
Pecz Vilmos, Adalék Arpad genealo¬
Gasca Kon: tanta ee ph.-nál. (Akad
VIIL 39—41.
a Ph.K.-ben XXL kot.)
Fiók Karoly, ne Arpad-csalad név¬
lajstroma Konst, Porph-nál (Száz 100)
Bi
Ja 0. okt.
János (jelen Perey